adozona.hu
BH 1990.11.454
BH 1990.11.454
Nem lehet a bírósághoz keresettel fordulni a táppénzre jogosultság kérdésében. A megállapított jövedelemadó helyességének kérdésében pedig az adóhatóságnak van döntési jogköre [1975. évi II. tv. 116. §, 1987. évi VI. tv. 21. § (2) bek., Pp. 45. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nyugdíjas felperes 1988. október 31-ig állt az alperes alkalmazásában rendész munkakörben. 1988. április 15-től a munkaviszonya megszűnéséig táppénzes állományban volt.
A felperes a szövetkezeti döntőbizottsághoz beadott kérelmében sérelmezte a jövedelemadóelőleg levonásának mértékét. Ezen felül kérte a még járó táppénze és a szabadságmegváltás kifizetését. Sérelmezte továbbá, hogy a járandóságaiból táppénz túlfizetése címén levonást eszközölt az alperes. A szövetkezeti döntőbizottság a ké...
BH 1990.11.454 Nem lehet a bírósághoz keresettel fordulni a táppénzre jogosultság kérdésében. A megállapított jövedelemadó helyességének kérdésében pedig az adóhatóságnak van döntési jogköre [1975. évi II. tv. 116. §, 1987. évi VI. tv. 21. § (2) bek., Pp. 45. § (2) bek.].
A nyugdíjas felperes 1988. október 31-ig állt az alperes alkalmazásában rendész munkakörben. 1988. április 15-től a munkaviszonya megszűnéséig táppénzes állományban volt.A felperes a szövetkezeti döntőbizottsághoz beadott kérelmében sérelmezte a jövedelemadóelőleg levonásának mértékét. Ezen felül kérte a még járó táppénze és a szabadságmegváltás kifizetését. Sérelmezte továbbá, hogy a járandóságaiból táppénz túlfizetése címén levonást eszközölt az alperes. A szövetkezeti döntőbizottság a kérelmét elutasította.
A döntőbizottság határozata ellen a felperes keresettel fordult a bírósághoz. A munkaügyi bíróság a végzésében megállapította, hogy a felek vitája az adóelőleg levonásából ered, az ezzel kapcsolatos vita pedig az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért elrendelte a keresetlevél áttételét a városi bírósághoz.
A városi bíróság a végzésében szintén a hatáskörének hiányát állapította meg. Ezért elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz eljáró bíróság kijelölése végett.
A városi bíróság végzésének indokaiban kifejtettek szerint a felperes keresete az adóalap helyes megállapítására irányult ugyan, a felperes azonban azt is állította, hogy nem kapta meg az alperestől a járandóságát, jövedelmének egy részét jogtalanul vonták le, alaptalanul vontak le a járandóságából táppénztúlfizetés címén, nem fizették ki a pótszabadságát. Annak megállapítása, hogy a dolgozót a munkaviszonyából eredően milyen címen milyen összeg illeti meg, a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az adóelőleg levonásából eredő vita pedig nem a bíróság, hanem, az adóhatóság hatáskörébe tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok között keletkezett nemleges hatásköri összeütközést a munkaügyi bíróság eljáró bíróságul való kijelölésével szüntette meg.
A rendelkezésre álló peradatokból megállapíthatóan a felek között táppénz és szabadságmegváltás fizetésével, jogalap nélkül fizetett táppénz levonásával, továbbá a jövedelemadóelőleg mértékével kapcsolatban van vita.
A jogalap nélkül felvett táppénz visszafizetése, valamint a szabadságmegváltásra jogosultság kérdésében a munkaügyi bíróságnak van döntési hatásköre. A munkaügyi bíróság tehát tévesen állapította meg a hatáskörének hiányát.
A táppénzre jogosultság kérdésében nem lehet a bírósághoz fordulni (1975. évi II. tv. 116. §), a megállapított jövedelemadó kérdésében pedig az adóhatóságnak van döntési jogköre [1987. évi VI. tv. 21. § (2) bek.]. Ezért e kérdésekben a per megszüntetésének van helye.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján eljáró bíróságul a munkaügyi bíróságot jelölte ki.
(Mpk. I. 10 316/1989. sz.)