adozona.hu
BH 1990.11.450
BH 1990.11.450
Aki a munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és a megélhetését biztosító rendszeres munka végzésére egészségi szempontból nem alkalmas, az egyéb feltételek fennállása esetén rokkantsági nyugdíjra jogosult. (1975. évi II. tv. 47. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1954. évben született felperes 1984-től idült hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy fejének tömlős elfajulása és idült gyomorfekély megbetegedésben szenved. 1987. augusztus 1-jétől 1988. október 31-ig III. csoportba tartozó rokkantság alapján rokkantsági nyugdíjban részesült. Az alperes 1988. november 1. napjától a felperes rokkantsági nyugdíjának folyósítását megszüntette, mert az alperes orvosszakértői intézetének I. és II. fokú orvosi bizottsága a rokkantságát nem véleményezte, állás...
BH 1990.11.450 Aki a munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és a megélhetését biztosító rendszeres munka végzésére egészségi szempontból nem alkalmas, az egyéb feltételek fennállása esetén rokkantsági nyugdíjra jogosult. (1975. évi II. tv. 47. §).
Az 1954. évben született felperes 1984-től idült hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy fejének tömlős elfajulása és idült gyomorfekély megbetegedésben szenved. 1987. augusztus 1-jétől 1988. október 31-ig III. csoportba tartozó rokkantság alapján rokkantsági nyugdíjban részesült. Az alperes 1988. november 1. napjától a felperes rokkantsági nyugdíjának folyósítását megszüntette, mert az alperes orvosszakértői intézetének I. és II. fokú orvosi bizottsága a rokkantságát nem véleményezte, álláspontjuk szerint a felperes munkaképesség-csökkenése 40, illetve 50 %-os.A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy munkaképesség-csökkenésének mértéke a fennálló betegségei alapján 67 %-os, így rokkantsági nyugdíjra jogosult. Előadta azt is, hogy 1988. márciusában 6 órás raktárosi munkát vállalt, azonban gyakori munkaképtelensége és táppénzes állománya miatt a körzeti orvos tanácsolta, hogy egészségi állapotára figyelemmel hagyja abba ezt a munkavégzést (3,5 hónapot dolgozott).
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, a munkaképességcsökkenés százalékos mértékének megállapítása tekintetében az igazságügyi orvosszakértő kirendelését nem ellenezte.
A munkaügyi bíróság szakértőként rendelte ki az Sz-i Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetét, amelynek szakvéleménye" szerint a betegség természetéből adódóan még gyógykezelés mellett sem alkalmas a felperes a megélhetést biztosító rendszeres munkavégzésre. A betegség gyakori kiújulása miatt gyógykezelés alatt áll, III. csoportú rokkantnak minősíthető.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján a felperes keresetének helyt adott, az alperes határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes munkaképesség-csökkenésének mértéke 67 %-os.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a perben kirendelt orvosszak-értő véleménye, valamint az orvosi bizottság véleménye a diagnózis tekintetében egyező, az orvosszakértő csupán az állandó potenciális életveszély fennállására figyelemmel mondotta azt, hogy a felperes a rendszeres megélhetést biztosító munka végzésére nem képes. A megyei bíróság álláspontja szerint az életveszély fennállása független attól, hogy a felperes munkát végez-e vagy sem. A felperes egészségi állapotát nem befolyásolja a munkavégzés. Önmagában a felperes betegsége nem eredményezi azt, hogy a munkaképességének legalább 2/3-át elvesztette.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A törvény értelmében - az egyéb feltételek megléte esetén - rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 %-ban elvesztette, és ebben az állapotban javulás egy évig nem várható (1975. évi II. törvény 47. §).
Az orvosi szakvélemények megegyeznek abban, hogy a felperes idült hasnyálmirigy-gyulladása áll fenn a hasnyálmirigy fejének tömlős elfajulásával, és emellett idült nyombélfekély betegségben és ideggyengeségben is szenved.
E betegségek természetére és gyakori kiújulás lehetőségére figyelemmel - az igazságügyi orvosszakértő véleményének megfelelően - a felperes rendszeres, megélhetést biztosító munka végzésére nem alkalmas, ezért III. csoportba tartozó rokkantnak minősül. Ezt bizonyítja az is, hogy a felperes 1988. márciusában már vállalt napi 6 órai könnyebb munkát, de azt is abba kellett hagynia orvosi javaslatra.
Minderre tekintettel a munkaügyi bíróság ítélete a helytálló.
(M. törv. I. 10 258/1989. sz.)