adozona.hu
BH 1990.11.439
BH 1990.11.439
I. Társadalmi szervezet (párt) a részére feleslegessé vált ingatlanok használati jogát korlátolt felelősségű társaságnak csak a helyiséggazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint - általában az elhelyező hatóság engedélye alapján - engedheti át [1987. évi I. tv. 12. § (1) bek., 13. §, 19/1984. (IV. 15.) MT r. 3. § (4) bek., 4. § (1)-(4) bek., 23. § (2) bek., 24. §]. II. Az ingatlan átengedésére vonatkozó, a helyiséggazdálkodásról szóló jogszabályok megsértésével kötött megállapodás (alapító okirat) semmis; a
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az 1989. június 22-én kelt alapító okirattal hozta létre a P. Ügyviteli Szolgáltató és Gazdálkodási kft-t. Az alapító okirat szerint a társaság törzsbetétje 1 millió Ft., amely teljes egészében készpénzből áll. Ezen túlmenően mellékszolgáltatásként a társaság kizárólagos használatába kerültek a következő ingatlanok: a budapesti XIV. kerületi kollégiumi épület, a budapesti XII. kerületi irodaépület V. emelete, egy vidéki ingatlan (pártház), e...
BH 1990.11.439 I. Társadalmi szervezet (párt) a részére feleslegessé vált ingatlanok használati jogát korlátolt felelősségű társaságnak csak a helyiséggazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint - általában az elhelyező hatóság engedélye alapján - engedheti át [1987. évi I. tv. 12. § (1) bek., 13. §, 19/1984. (IV. 15.) MT r. 3. § (4) bek., 4. § (1)-(4) bek., 23. § (2) bek., 24. §].
II. Az ingatlan átengedésére vonatkozó, a helyiséggazdálkodásról szóló jogszabályok megsértésével kötött megállapodás (alapító okirat) semmis; a cégbíróságnak az okiratok semmisségét hivatalból észlelve, a bejegyzést kérőt érvényes okirat benyújtására kell felhívnia [Ptk. 200. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 15. § (1)-(2) bek.].
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az 1989. június 22-én kelt alapító okirattal hozta létre a P. Ügyviteli Szolgáltató és Gazdálkodási kft-t. Az alapító okirat szerint a társaság törzsbetétje 1 millió Ft., amely teljes egészében készpénzből áll. Ezen túlmenően mellékszolgáltatásként a társaság kizárólagos használatába kerültek a következő ingatlanok: a budapesti XIV. kerületi kollégiumi épület, a budapesti XII. kerületi irodaépület V. emelete, egy vidéki ingatlan (pártház), egy vendégház, valamint egy ócsai irodaépület.A Kft képviselője az illetékes cégbíróságon kérte a társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzését. A megyei bíróság mint cégbíróság végzéssel elrendelte a Kft-nek a cégjegyzékbe történő bejegyzését.
A jogerős végzés ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján törvényességi óvást emelt. A társaság bejegyzése ugyanis törvénysértő volt. A felsorolt ingatlanoknak határozatlan időre szóló használatra történő átengedése ugyanis a földtörvény és az annak alapján alkalmazandó, a helyiséggazdálkodásról szóló minisztertanácsi rendelet szabályai alapján csak hatósági engedély beszerzése útján lehetséges. A Kft azonban a megszerezni kívánt ingatlanokra vonatkozóan ilyen engedélyt nem szerzett be. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság elnöke indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az érintett végzést helyezze hatályon kívül, és az eljárt elsőfokú bíróságot utasítsa arra, hogy a jogszabályok betartásával hozzon az ügyben új határozatot.
A társaság képviselője az óvásra tett észrevételében bejelentette, hogy 1989. december 15-én megindította a társaság végelszámolását. Emiatt kérte az eljárás megszüntetését.
Az óvás alapos.
A földről szóló - az 1989. július 1. napján hatályba lépett 1989. évi XIX. törvénnyel és 1989. évi XXI. törvénnyel módosított - 1987. évi I. tv. (a továbbiakban: Ft.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint az állami tulajdonban lévő ingatlant állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelheti. Az Ft. 13. §-a szerint a társadalmi szervezet a kezelésében lévő ingatlan kezelői vagy használati jogát más jogosultnak vagy az elhelyező hatóság részére a helyiséggazdálkodásra vonatkozó szabályok keretei között engedheti át. A korlátolt felelősségű társaság részére - amely nem állami szerv vagy társadalmi szervezet, s így állami tulajdonban lévő ingatlan kezelésére nem jogosult - csak a használati jog átengedésére kerülhet sor.
A helyiséggazdálkodásról szóló, a 14/1990. (I. 31.) MT rendelettel, valamint a 67/1990. (IV. 4.) MT rendelettel módosított 19/1984. (IV. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (4) bekezdése szerint a határozatlan időre szóló használati joggal rendelkező jogszerű használó a részére felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó, illetőleg a szükségletének meg nem felelő) helyiséget megállapodás alapján - egyebek között - más arra jogosultnak határozatlan időre szóló használatra átengedheti. A R. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a helyiség használati joga - a (2)- (4) bekezdésben, továbbá a 24. §-ban említett esetek kivételével - határozatlan időre szóló használatra átengedés esetén csak az elhelyező hatóság jogerős engedélyező határozata alapján és annak megfelelő tartalommal szerezhető meg. Nem kell az elhelyező hatóság engedélyező határozata - többek között - abban az esetben, ha az átengedés a jogszerű használó feladatát egészben vagy részben átvevő és továbbfolytató használó javára változatlan feltételekkel történik. Ilyenkor ezt a körülményt az elhelyező hatóságnak be kell jelenteni, és az dönt a használat folytatásának elismeréséről [R. 23. §-ának (2) bekezdése].
Ahhoz tehát, hogy a kérelemben megjelölt társaság a cégjegyzékbe bejegyezhető legyen, a korlátolt felelősségű társaságnak igazolnia kellett volna, hogy az alapító által kezelt ingatlanok használatának mellékszolgáltatásként való átengedését az elhelyező hatóság a R. 4. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyezte, illetőleg a használat folytatására vonatkozó jogosultságot a R. 23. §-ának (2) bekezdése szerint elismerte. Ilyen iratokat a különböző földrajzi fekvésű ingatlanokra vonatkozóan a kérelmező a cégbejegyzés iránti kérelméhez nem mellékelt, sőt a használat folytatására való jogosultság elismerését is csak a cégbejegyzés megtörténte után, 1989. szeptember 12. napján kérte.
Az ügy elbírálása során hatályban volt, a cégjegyzékről és a cégbejegyzésről szóló módosított 6/1985. (XI. 6.) IM rendelet 19. §-a azt írta elő, hogy ha a kérelem vagy annak a mellékletei nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorulnak, a bíróság a bejegyzést kérőt a hiányok pótlására hívja fel. A cégbíróság tehát akkor járt volna el az idézett jogszabálynak megfelelően, ha a kérelmezőt az érintett ingatlanok használatának átengedésére vonatkozóan az elhelyező hatóságok hiányzó engedélyének (döntésének) megszerzésére és azok becsatolására felhívta volna. Ennek hiányában a cégbejegyzés elrendelése jogszabálysértéssel történt. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. - amelynek szabályait a tvr. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 1990. január 1. napjától kell alkalmazni - 15. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak az okiratok semmisségét [Ptk. 200. § (2) bek.] hivatalból kell figyelembe vennie. Az idézett törvényhely (2) bekezdése szerint a bejegyzést kérőt - elutasítás terhe mellett - fel kell hívni érvényes okirat benyújtására. Ha az és az eljárás eddigi adatai az anyagi és alaki jogszabályoknak megfelelnek, akkor kerülhet sor a cég bejegyzésére.
A társaság képviselőjének az óvásra tett észrevételében foglaltak miatt szükséges megjegyezni, hogy a társaság végelszámolása önmagában nem érinti a Kft cégjegyzékbe történt bejegyzésének törvénysértő voltát, ezért e tényt a Legfelsőbb Bíróság határozatának meghozatalánál nem értékelte.
(Legf. Bír. Cg. törv. II. 32 087/1989. sz.)