adozona.hu
BH 1990.11.436
BH 1990.11.436
I. Részvénytársaságok alaptőkéjük leszállítása céljából részvénybevonást csak sorsolás útján hajthatnak végre. Jogszabályba ütközik, s ezért semmis az az alapszabály, amely a részvénybevonás más módját teszi lehetővé [1988. évi VI. tv. 233. §, 315. § (2) bek.]. II. A nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke - a részvénytársaságok alaptőkéjének emelése során is - legfeljebb a könyvvizsgáló által előzetesen megállapított értéken vehető figyelembe [1988. évi VI. tv. 253. § (2) bek., 304. § (2) bek.]. III. A L
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Á. Kereskedelmi Részvénytársaság az 1989. április 7-én tartott alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabálya alapján kérte az illetékes cégbíróságnál a társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzését. A bíróság 1989. május 26-án bejegyezte a céget, majd pedig rendelkezett a társaság alaptőkéje felemelésének a bejegyzéséről is.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke a jogerős végzések ellen - a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján - törvényességi óvást emelt. Álláspontja szerint a jogerős végzések jogs...
BH 1990.11.436 I. Részvénytársaságok alaptőkéjük leszállítása céljából részvénybevonást csak sorsolás útján hajthatnak végre. Jogszabályba ütközik, s ezért semmis az az alapszabály, amely a részvénybevonás más módját teszi lehetővé [1988. évi VI. tv. 233. §, 315. § (2) bek.].
II. A nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke - a részvénytársaságok alaptőkéjének emelése során is - legfeljebb a könyvvizsgáló által előzetesen megállapított értéken vehető figyelembe [1988. évi VI. tv. 253. § (2) bek., 304. § (2) bek.].
III. A Legfelsőbb Bíróság - a cég bejegyzését elrendelő jogerős végzéssel szemben emelt törvényességi óvás alapján - a törvénysértés megállapítása mellett a cégbejegyzésre vonatkozó határozatot hatályában fenntarthatja. Erre általában akkor kerülhet sor, ha a cég már hosszabb ideje tevékenykedik, és a törvénysértéseket - például alapszabályának megfelelő módosítása útján - kiküszöbölte [1989. évi 23. tv. 25. § (2) bek.].
Az Á. Kereskedelmi Részvénytársaság az 1989. április 7-én tartott alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabálya alapján kérte az illetékes cégbíróságnál a társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzését. A bíróság 1989. május 26-án bejegyezte a céget, majd pedig rendelkezett a társaság alaptőkéje felemelésének a bejegyzéséről is.A Legfelsőbb Bíróság elnöke a jogerős végzések ellen - a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján - törvényességi óvást emelt. Álláspontja szerint a jogerős végzések jogszabályt sértenek, mert a részvénytársaság alapszabálya és az alaptőke felemelésével kapcsolatos társasági szerződésmódosítás nem felel meg a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) előírásainak. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság elnöke indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az említett végzéseket helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalára.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke - az eljárás későbbi szakaszában azt állapítva meg, hogy a társaság az alapszabály módosításával és a szükséges igazolások beszerzésével a jogszabálysértést megszüntette - a törvényességi óvást módosította, és azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az óvással támadott végzéseket a törvénysértés megállapítása mellett hatályában tartsa fenn.
A módosított óvás alapos.
A Gt. 315. §-ának (2) bekezdése szerint részvényt csak sorsolás útján lehet bevonni. Ettől a rendelkezéstől a Gt. 233. §-ában foglaltakra figyelemmel az alapszabály nem térhet el.
Az ilyképpeni szabályozás célja az, hogy alaptőke leszállítására részvénybevonás útján akkor legyen lehetőség, ha azt az alapszabály kifejezetten megengedte. Így ugyanis a részvényt vásárlók számíthatnak arra, hogy részvényüket egy - jövőbeni alaptőke leszállítás miatti - részvénybevonás érintheti. Azért, hogy a részvénybevonást ne lehessen felhasználni előre meghatározott - tipikusan a kisebbséget alkotó - részvényesek kizárására a társaságból, a törvény előírja, hogy a részvénybevonásra csak sorsolással kerülhet sor.
Az Rt alapszabályának 14. pontja szerint a részvénytársaság részvényeinek bevonása során először az alaptőke felemelt - vagy ha az is elegendő, az utoljára felemelt - részére eső részvényeket kell bevonni. Ezt követően lehet az alapításkori alaptőke részvényeit, a közgyűlés határozata szerinti mértékben bevonni úgy, hogy a bevonás az alapításkori alaptőke részvényeit birtokló részvényeseket részvényösszegük egymás közti aránya szerint érintse.
Az előzőekben idézett törvényhely rendelkezéseivel az alapszabály előbbi kikötései ellentétesek.
A Gt. 286. §-ának (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy az alapszabály az igazgatóság tagjai közül egyes igazgatókat vagy a társaság dolgozóit felhatalmazhatja a társaság általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.
Az említett rendelkezés értelmében a cégjegyzékre vonatkozó korlátozásokat is csak az alapszabály írhatja elő, ilyen korlátozások előírására az igazgatóság nem jogosult.
A társaság alapszabályának 16. pontja szerint a cég jegyzésére a társaság igazgatóságának a tagjai, valamint az igazgatóság által a társaság cégjegyzésére külön felhatalmazott alkalmazottak jogosultak.
Megállapítható tehát, hogy az alapszabály eme pontja is jogszabályba ütközik, ellentétes a Gt. 286. §-ának (2) bekezdésével.
A Gt. 43. §-ának (3) bekezdése értelmében a gazdasági társaság képviseletére jogosult személyek kötelesek névaláírásukat - közjegyző által hitelesítve - a cégbíróságnak benyújtani, vagy a céget a cégbíróság előtt személyesen jegyezni. Az alkalmazottak (dolgozók) vonatkozásában a közjegyző által hitelesített névaláírásnak a cégbírósághoz való benyújtása vagy a cégnek cégbíróság előtti személyes jegyzése nem történt meg.
A Gt. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében - amely a Gt. 304. § (2) bekezdése folytán az alaptőke felemelésének esetére is irányadó - a nempénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgálónak előzetesen meg kell állapítania, és az említett hozzájárulás mértéke legfeljebb a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.
Az eljárás irataiból megállapíthatóan a nem pénzbeli hozzájárulás értékére vonatkozóan a könyvvizsgáló csak az Rt 1989. június 30. napján tartott - az alaptőke felemelését elhatározó - közgyűlésén tett nyilatkozatot. Annak alapján a nem pénzbeli hozzájárulás értékét teljes pontossággal megállapítani nem lehetett, mert a közgyűlésre készített előterjesztésben szereplő adatok csupán előzetes információn alapultak.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr (a továbbiakban: Ctvr.) - amelynek a szabályait a 27. § (1) bekezdés szerint 1990. január 1. napjától kell alkalmazni - 15. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratot a cégbíróság abból a szempontból vizsgálja meg, hogy a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel-e. Az okirat semmisségét hivatalból kell figyelembe venni.
A törvényhely (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy ha a cégbíróság a kérelemhez mellékelt okirat semmisségét észleli, a bejegyzést kérőt - elutasítás terhe mellett - fel kell hívni érvényes okirat benyújtására. Hasonlóan rendelkezett a bejegyzéskor hatályban volt 1985. évi 16. tvr. és a 6/1985. (XI. 6.) IM rendelet is.
A cégbíróság nem az előzőek szerint járt el, mert az Rt alapszabályának, valamint alaptőke felemelésének a törvénybe ütköző előírásait nem észlelte, és a társaságot, valamint az alaptőke felemelést a cégjegyzékbe bejegyezte.
A részvénytársaság 1989. november 9. napján közgyűlést tartott, és az alapszabályának 14. pontját a Gt. 233. §-ának megfelelően (a III/14. sorszámon feltüntetve) módosította, valamint az alapszabály 16. pontját (amely az alkalmazottak cégjegyzésére való felhatalmazásáról rendelkezett) hatályon kívül helyezte, ezért a cégjegyzés módjáról rendelkezni már nem kellett. A nem pénzbeli hozzájárulás értékét pedig a könyvvizsgáló megállapította.
A Ctvr. - amely a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló új szabályokat tartalmazza - létrehozásának a célja az volt, hogy a gazdasági életünkben a törvényességet elmélyítse, a vagyoni viszonyok terén a forgalom biztonságát növelje.
A Ctvr. 25. §-ának (2) bekezdése azt írja elő, hogy a cég bejegyzésére vonatkozó jogerős végzéssel szemben emelt törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság a határozatot a Pp. 273. § (1) bekezdésében és a Pp. 274. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken kívül is - a törvénysértés megállapítása mellett - hatályában fenntarthatja.
Az nem kétséges, hogy az Rt alapításául szolgáló alapszabály egyes fentebb részletezett rendelkezései, valamint a társaság alaptőkéje felemelése tárgyában született határozat a Gt.</a> szabályaival ellentétesek voltak. A cég által történt időközbeni intézkedéssel azonban a törvénysértés megszüntetésre került.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ctvr. 25. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzései törvénysértő voltának megállapítása mellett, azokat hatályában fenntartotta.
(Leqf. Bír. Cg. törv. II. 32 043/1989. sz.)