adozona.hu
BH 1990.11.432
BH 1990.11.432
A többségében külföldi részvétellel működő gazdasági társaság alapításához szükséges engedély becsatolásának hiánya a cég bejegyzését kizáró hiányosság [1988. évi VI. tv. 8. § (1) bek, 1989. évi 23. tvr 15. § (2) bek., 25. § (1) bek. 13/1989. (XII. 16.) IM r. 7. § (2) bek., 10. § (1) bek. ca) és cc) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. Kft társasági szerződését a tagok 1990. január 9. napján írták alá. A társaság tagjai J. B. német állampolgár, illetve cégtulajdonos 11 550 000 Ft értékű vagyoni hozzájárulással, a másik tag a Sz. Sz. Sz. Vállalat magyar cég 11 000 000 Ft vagyoni hozzájárulással alapította meg a céget. A cégbejegyzési kérelmet 1990. január 23-án terjesztették elő az elsőfokú bíróságnál. A bíróság 1. sorszám alatti végzésében 11. pontban foglalta össze azokat a hiányosságokat, melyek tekintetében a céget...
BH 1990.11.432 A többségében külföldi részvétellel működő gazdasági társaság alapításához szükséges engedély becsatolásának hiánya a cég bejegyzését kizáró hiányosság [1988. évi VI. tv. 8. § (1) bek, 1989. évi 23. tvr 15. § (2) bek., 25. § (1) bek. 13/1989. (XII. 16.) IM r. 7. § (2) bek., 10. § (1) bek. ca) és cc) pont].
Az A. Kft társasági szerződését a tagok 1990. január 9. napján írták alá. A társaság tagjai J. B. német állampolgár, illetve cégtulajdonos 11 550 000 Ft értékű vagyoni hozzájárulással, a másik tag a Sz. Sz. Sz. Vállalat magyar cég 11 000 000 Ft vagyoni hozzájárulással alapította meg a céget. A cégbejegyzési kérelmet 1990. január 23-án terjesztették elő az elsőfokú bíróságnál. A bíróság 1. sorszám alatti végzésében 11. pontban foglalta össze azokat a hiányosságokat, melyek tekintetében a céget hiánypótlásra kötelezte. A hiánypótlásra megadott teljesítési határidő eredménytelen eltelte után, 1990. április 2-án a bejegyzési kérelmet a bíróság elutasította. Ezt követően 1990. április 10-én a cég részleges hiánypótlás mellett a további hiánypótlásra újabb határidő engedélyezését kérte. Az elsőfokú bíróság e határidő hosszabbítási kérelmet elutasította azzal, hogy a bejegyzési kérelem felől már végzést hozott.A bejegyzési kérelmet elutasító végzéssel szembeni fellebbezésében a cég sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság határidő hosszabbítást nem engedélyezett. Utalt arra, hogy a korábbiakban, illetőleg a jelen fellebbezési eljárásban valamennyi hiányosságot pótolta, így a bejegyzésnek akadálya nincs.
A fellebbezés csak az alábbiak szerint alapos.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr (továbbiakban: Ctvr.) 15. §-ának (2) bekezdése a cégbejegyzési kérelemhez mellékelt okirat semisségének hiánypótlási eljárás keretében való kiküszöböléséről rendelkezik. A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (továbbiakban: Cr.) tartalmaz rendelkezést akként, hogy pontosan meghatározza, milyen iratokat milyen formában kell a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni. A cég által benyújtott bejegyzési kérelem, illetve annak mellékletei bejegyzésre alkalmatlanok voltak, így helyénvaló volt az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felszólító végzése.
A cég - a hiánypótlási kötelezettségének megfelelően - becsatolta a társaság idegennyelvű megnevezésével kapcsolatos OFFI fordítást, a külföldi cég cégkivonatát a hozzátartozó fordítással. Benyújtásra került a vállalati tag cégbejegyzést elrendelő végzése, valamint a pénzbetétek befizetését igazoló pénzintézeti igazolás. A fellebbezési eljárás során továbbá beadásra került a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló határozat, de nem a jogszabály által előírt eredeti példány, hanem annak csak egyszerű fotómásolata [Cr. 7. § (2) bekezdés]. Az apport lista szintén benyújtásra került, de azt - a Cr. 10. §-a (1) bekezdésének cc) pontjával ellentétben - nem az ügyintéző, hanem a jogi képviselő látta el aláírással.
A cég egyáltalán nem csatolta be a Cr. 10. §-a (1) bekezdésének ca) pontjában meghatározott tagjegyzéket.
A felügyelő bizottsági tagok megbízatást elvállaló nyilatkozatát benyújtotta ugyan a cég, de ezzel kapcsolatban az alábbiakra kell rámutatni. A társasági szerződés és a nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a felügyelő bizottság tagja dr. F. K. ügyvéd. Az 1983. évi 4. tvr 3. §-ának (1) bekezdése ezzel szemben akként rendelkezik, hogy ügyvéd más kereső foglalkozást nem láthat el, és, csak ügyvédi tevékenységet végezhet, illetőleg emellett legfeljebb oktatói, tudományos vagy művészi tevékenységet fejthet ki. A társasági szerződés VII. pontjából pedig arra lehet következtetni, hogy a felügyelő bizottsági tagságot dr. F. K. díjazás ellenében látja el. Így ez a tevékenysége jogszabályba ütközik, ezért felügyelői bizottsági tagsága nem tartható fenn. Erre vonatkozó felhívást, illetőleg szerződésmódosítást viszont a cég az elsőfokú bíróságtól nem kapott.
A hiánypótlást elrendelő végzés ugyancsak nem rendelkezik arról, hogy a többségben külföldi részvétellel működő gazdasági társaság alapításához a kereskedelmi és a pénzügyminiszter együttes engedélyére van szükség, amelyet az iratokhoz be kell csatolni [1988. évi VI. tv. (Gt.) 8. § (1) bekezdés, Cr. 7. § (2) bekezdés]. A cégiratokban továbbá nem lelhető fel - a társasági szerződés szerint - ügyvezetői tevékenységet ellátó M. S. címpéldánya, ugyanakkor a cég becsatolta J. B. felügyelő bizottsági tag címpéldánynak tűnő okiratát. Ezt a hiányosságot, illetve ellentmondást ugyancsak tisztázni kell.
Téves ugyanakkor az elsőfokú bíróságnak arra vonatkozó kötelezése, hogy a cégnek ismételten a 60 000 Ft illetéket le kell rónia a cégiratoknál, éspedig a bejegyzési kérelmen. Az illetékfizetésre kötelezett ugyanis nemcsak ilyen módon, hanem az Illetékhivatal részére történő befizetéssel is eleget tehet kötelezettségének.
Ugyanígy nem kötelezhető jogszerűen a cég arra sem, hogy a közzétételi díjat ismételten egy másik számla javára fizesse be akként, hogy korábbi befizetését visszaigényelheti.
A fent kifejtettek szerint kell a céget a még hiányzó adatok, illetőleg a szükséges módosítások végrehajtására kötelezni, és csak amennyiben ennek nem tenne eleget, akkor kerülhet sor a bejegyzési kérelem elutasítására.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (2) bekezdése alapján a végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Cgf. II. 30 824/1990. sz.)
*A Cégbírák Országos Egyesülete, valamint a különböző gyakorlati jogi területen működő jogászok felkérése alapján a Gazdasági Kollégium az 1990. évi 11. és 12. számban csak az 1988. évi VI. törvény, az 1989. évi XIII. törvény, az 1989. évi 23. törvényerejű rendelet, valamint a kapcsolódó jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezésével, illetőleg a cégbíróságok munkájával összefüggő jogeseteket közöl.