adozona.hu
BH 1990.8.302
BH 1990.8.302
Az állami költségvetési szervet teljes személyes illetékmentesség illeti meg az iparjogvédelmi eljárásban is [1986. évi I. tv. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek. b) pont, 54. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országos Találmányi Hivatal elutasította a kérelmező szabadalmi bejelentését, mert a kérelmező felhívás ellenére nem rótta le a szabadalmi bejelentésre előírt illetéket, és nem pótolta a bejelentés alaki hiányait.
Az elsőfokú bíróság az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában rámutatott arra, hogy az OTH a kérelmezőt a szabadalmi bejelentés alaki hiányainak pótlására csak általánosságban, a hiányok pontos megjelölése né...
BH 1990.8.302 Az állami költségvetési szervet teljes személyes illetékmentesség illeti meg az iparjogvédelmi eljárásban is [1986. évi I. tv. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek. b) pont, 54. § (2) bek.].
Az Országos Találmányi Hivatal elutasította a kérelmező szabadalmi bejelentését, mert a kérelmező felhívás ellenére nem rótta le a szabadalmi bejelentésre előírt illetéket, és nem pótolta a bejelentés alaki hiányait.Az elsőfokú bíróság az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában rámutatott arra, hogy az OTH a kérelmezőt a szabadalmi bejelentés alaki hiányainak pótlására csak általánosságban, a hiányok pontos megjelölése nélkül szólította fel, ezért a bejelentés valóban fennálló alaki hiányai az elutasító határozat meghozatalát nem alapozták meg. A szabadalmi bejelentés illetékének lerovását azonban a kérelmező felhívás ellenére megtagadta, és ez a mulasztás már önmagában a bejelentés elutasítását indokolttá tette.
Az elsőfokú végzés megváltoztatása és az Országos Találmányi Hivatal új eljárásra utasítása érdekében a kérelmező fellebbezett. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban is kifejtett álláspontját, amely szerint költségvetési szervként működik, és az illetékekről szóló törvény alapján teljes személyes illetékmentességben részesül. Ez a kedvezmény pedig a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos iparjogvédelmi eljárásra is kiterjed.
A fellebbezés az alábbi okok miatt alapos.
Az illetékekről szóló és az 1986. évi IV. törvénnyel módosított 1986. évi I. tv. (továbbiakban: Itv.) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az állami költségvetési szerv teljes személyes illetékmentességben részesül. A teljes személyes illetékmentességben részesülő féltől pedig sem vagyonszerzési, sem pedig eljárási illeték nem követelhető [Itv. 4. §-ának (1) bekezdése]. E rendelkezés alól a törvény kivételt nem állapít meg, és nem ad felhatalmazást más jogalkotó részére sem, hogy alacsonyabb szintű jogszabályban e kérdést eltérően rendezze. Nem tekinthető ugyanis erre vonatkozó felhatalmazásnak az Itv. 65. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés sem, amelynek értelmében a törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik, és ennek keretében jogosult a jogkörébe utalt mentességi és kedvezményi szabályok megalkotására is. E felhatalmazás ugyanis - kifejezett (a pénzügyminiszter jogkörét e tárgyban meghatározó) rendelkezés hiányában - nem értelmezhető olymódon, hogy a törvény végrehajtása során a pénzügyminiszter jogosult lenne meghatározni azokat az eseteket, amikor az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint fennálló teljes személyes illetékmentesség nem érvényesül.
A kifejtettekből következően az Itv. végrehajtásáról szóló 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 54. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés, amely szerint az iparjogvédelmi illetékekre - az 53. §-ban meghatározott kivétellel - mentességnek és kedvezménynek nincs helye, s azokat átalányban sem lehet fizetni - nem jelenti azt, hogy az Itv. 5. §-ának (1) bekezdése az iparjogvédelmi eljárásban nem érvényesül.
Az eljárás meg nem cáfolt adatai szerint a kérelmező költségvetési szerv, ezért az Itv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján - teljes személyes illetékmentessége folytán - az iparjogvédelmi eljárásban is mentesül az illeték megfizetése alól.
Az Országos Találmányi Hivatalnak és az elsőfokú bíróságnak ettől eltérő álláspontja a jogszabályok téves értelmezésének a következménye.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 259. §-a és a 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú végzést megváltoztatta, az Országos Találmányi Hivatal határozatát az 1969. évi II. tv. (Szt.) 64. §-ának (2) bekezdése folytán hatályon kívül helyezte és a Hivatalt új eljárásra utasította.
(Legf. Bír. Pkf. IV. 20 820/1989. sz.)