adozona.hu
BH 1990.10.393
BH 1990.10.393
Gazdasági társaságok (közkereseti és betéti társaság) cégbejegyzése során irányadó szempontok: - a társasági szerződésben a felelősségi szabályokra nem kell utalni, erről - az egyes cégformáknál - a törvény rendelkezik [1988. évi VI. tv (Gt.) 21. § (1) bek., 56. §]; - a társasági szerződés módosításával kapcsolatban nem a Ptk. rendelkezései, hanem a társasági törvény szabályai az irányadók [Gt. 19. § (2) bek.]; - a cégbejegyzési kérelem elutasításakor nem a Pp. - mint mögöttes jogterület -, hanem a speciáli
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A BVT-i Hűtőház Betéti Társaság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 332. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt módosítási, illetve tartalmilag átalakulási kötelezettsége következtében létrejött gazdasági társaság. Jogelődje a Sz. Megyei Bíróság mint Cégbíróság által korábban bejegyzett BVT-i Hűtőháza Gazdasági Társaság volt. A gazdasági társaság módosító szerződését a társasági törvényben foglalt előírásoknak megfelelően 1989. november 30-án készítette el. A szerző...
BH 1990.10.393 Gazdasági társaságok (közkereseti és betéti társaság) cégbejegyzése során irányadó szempontok:
- a társasági szerződésben a felelősségi szabályokra nem kell utalni, erről - az egyes cégformáknál - a törvény rendelkezik [1988. évi VI. tv (Gt.) 21. § (1) bek., 56. §];
- a társasági szerződés módosításával kapcsolatban nem a Ptk. rendelkezései, hanem a társasági törvény szabályai az irányadók [Gt. 19. § (2) bek.];
- a cégbejegyzési kérelem elutasításakor nem a Pp.</a> - mint mögöttes jogterület -, hanem a speciális jogszabály rendelkezései az irányadók [Pp. 130. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr 15. § (2) bek., 17. § (1) bek.];
- a telephelyet a cégjegyzékbe csak akkor kell bejegyezni, ha ehhez ügyintézési jogkör is kapcsolódik [1989. évi 23. tvr 9. § (1) bek.];
- a közkereseti és betéti társaságok tagjai nem kötelesek taggyűlést tartani, társasági szerződésüket tehát a tagok írásbeli hozzájárulásukkal is módosíthatják [Gt. 62-68. §-ai, 94. § (2) bek.];
- ha a betéti társaság átalakulással jön létre, a cégbejegyzési eljárás adó-és illetékmentes [Gt. 334. § (2) bek., 335. §].
A BVT-i Hűtőház Betéti Társaság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 332. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt módosítási, illetve tartalmilag átalakulási kötelezettsége következtében létrejött gazdasági társaság. Jogelődje a Sz. Megyei Bíróság mint Cégbíróság által korábban bejegyzett BVT-i Hűtőháza Gazdasági Társaság volt. A gazdasági társaság módosító szerződését a társasági törvényben foglalt előírásoknak megfelelően 1989. november 30-án készítette el. A szerződés szerint a volt társaság tagjai közül a társaság beltagjává lett a t-i BV, míg a volt társaság többi tagja az újonnan létrejött betéti társaság kültagjává vált. Az új cég cégbejegyzési kérelmét 1989. december 15-én terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság 1990. január 10-én hiánypótlási eljárást rendelt el. A hiánypótlásra felhívó végzésében arra kötelezte a céget, hogy a társasági szerződést módosítsa, és egészítse ki a cégformának megfelelő felelősségi szabályokkal. Csatolja a vagyoni hozzájárulás részét képező hűtőház tulajdoni lapjának másolatát. A társasági szerződésben meghatározott cég név feltüntetésével készítsenek új címpéldányokat, végül pedig kötelezte a céget arra is, hogy új cégjegyzék nyomtatványok kitöltésével és benyújtásával kérelmezzék a cégbejegyzést.A cég a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére a bejegyzési kérelmet elutasította az alábbi indokok alapján.
A társasági szerződés 10. pontja nem tartalmazza a felelősségi szabályokat. A szerződés 7-es pontja tartalmaz ugyan erre vonatkozó utalást, ez azonban a bíróság álláspontja szerint ismeretlen személyek által nem ismert körülmények között történt pótlólagos szövegbetoldás volt.
Ennek alapján a szerződés módosítására alkalmas egyezség nem jött létre a tagok között, ennek hiányában pedig a társasági szerződés semmis. Elutasítási okként szerepelt továbbá az is, hogy a cégjegyzék nyomtatványnak a telephelyre vonatkozó rovatát nem töltötték ki, továbbá a 10-es rovat a cég tevékenységének megkezdésére vonatkozó rendelkezést kitöltötte, holott ennek nem lett volna helye, tekintettel arra, hogy a tevékenység megkezdése és a társasági szerződés keltének időpontja egybeesik. Az elutasító rendelkezés a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontján alapult.
A cég az elutasító végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be. A fellebbezésben sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a társasági szerződés módosítását azért nem fogadta el, mert az egységes szerkezetbe foglalva és nem külön szerződésmódosító okiratként került benyújtásra. Hivatkozott arra is, hogy a felelősségi szabályokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések elfogadása felől valamennyi tag külön írásbeli nyilatkozatot tett. Vitatta az illetékfizetési kötelezettségének fennállását is.
A fellebbezés alapos.
Sem a Gt. 21. §-ának (1) bekezdése, sem a Gt. 56. §-a nem teszi a szerződés kötelező tartalmi élemévé a felelősségi szabályokat. Magához a cégformához sajátos felelősségi szabályok kapcsolódnak, tehát már a cégforma választásából megállapítható, hogy milyen felelősségi szabályok mellett működik az adott társaság. Az elsőfokú bíróság tehát jogszabályt sértett, amikor ilyen tartalmú szerződés-módosításra kötelezte a társaságot. A cég a módosítást ennek ellenére elvégezte, és a szerződés 7. pontjába - a szerződés korábbi rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalva - a felelősségi szabályokat beépítette.
Bár az ügy érdemi elbírálását nem befolyásolja, a Legfelsőbb Bíróság a társasági szerződés módosításával kapcsolatban az alábbiakra mutat rá. A Gt. III. fejezete szabályozza a közkereseti és a betéti társaságot mint cégformát. A működési szabályoknál nem követeli meg, hogy a társaság tagjai taggyűlést tartsanak. A Gt. 94. §-ának (2) bekezdése és a Gt. 62-68. §-ai azt határozzák meg, hogy a tagok milyen módon jogosultak, illetve kötelesek a társaság működésében részt venni, és ezen belül, hogy a különböző döntéseket milyen szavazati arányban hozhatják meg. A törvénynek tehát nincs arra vonatkozó rendelkezése, hogy csak valamennyi tag együttes jelenlétében és szóban lehet-e határozni, vagy elfogadott-e ennek a kötetlenebb, esetleg írásbeli módja is. (A Gt. 192. §-a pl. a korlátolt felelősségű társaság működésével kapcsolatban kifejezetten rendelkezik arról, hogy a tagok írásbeli szavazással is dönthetnek a társaságot érintő kérdésekben.) Nincs tehát annak akadálya - különös tekintettel a szabályozás diszpozitív jellegére -, hogy a betéti társaság tagjai - adott esetben a szerződésmódosítás tárgyában - írásban hozzák meg döntésüket. Ez esetben a cég képviselőjének feladata annak eldöntése, hogy született-e az érvényes jognyilatkozatok alapján érvényes határozat - adott esetben szerződésmódosítás, avagy sem. A határozat - a szerződés módosítása - létrejöttének időpontja a szavazatok beérkezésének idejéhez igazodik.
Önmagában véve az a körülmény, hogy a társaság a szerződést a módosító rendelkezéssel egységes szerkezetbe foglalta, nem kifogásolható. Helytálló azonban az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy ha a szerződés módosításra kerül, nem mellőzhető annak feltüntetése, hogy a módosítás mikor keletkezett. E körben a Legfelsőbb Bíróság a hiánypótlási eljárást azért tartotta mellőzhetőnek, mert a fent kifejtettek szerint a felelősségi szabály nem kötelező tartalmi eleme a szerződésnek.
Nem helytálló az elsőfokú bíróságnak a Ptk. 240. §-ának (3) bekezdésében foglalt egyezségre való hivatkozása sem. A társasági szerződés módosítására a Gt. 19. §-ának szabályai az irányadóak. A Ptk. 240. §-ának (3) bekezdésében foglalt egyezségkötési feltételek tényállási elemei gazdasági társaságoknál - a jogviszony jellegére és a társaság konstrukciójára tekintettel - amúgy sem valósulhatnak meg. A gazdasági társaságoknak és tagjaiknak csak a Gt.</a>-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira kell a Ptk. rendelkezéseit alkalmazni (Gt. 17. §), a szerződésmódosításról pedig a társasági törvény rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság a cégbejegyzési kérelmet az 1989. évi 23. tvr (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontja alapján utasította el. Az erre alapított döntés ugyancsak ellentétes a jogszabályokkal. A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazására akkor ad lehetőséget, ha az eljárás nem peres jellegéből és a törvényerejű rendeletből más nem következik. A bejegyzési kérelem elutasításáról a Ctvr. mint speciális jogszabály a 15. §-ának (2) bekezdésében és a 17. §-ának (1) bekezdésében rendelkezik. A Pp.</a> szabályait tehát csak mögöttesen, speciális rendelkezés hiányában lehet alkalmazni, a jelen esetben azonban a felhívott Pp.</a> rendelkezések alkalmazására nem volt törvényes lehetőség.
Kétségtelenül a társasági szerződés a telephelyet nem tüntette fel, ugyanakkor a cégjegyzék-nyomtatványnak ez a pontja kitöltésre került. A cég - bár erre vonatkozóan hiánypótlási felhívást nem kapott -, fellebbezésével egyidőben új cégjegyzék-nyomtatvány lapokat csatolt be, amelyeken a telephelyet már nem tüntette fel. Ezzel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a telephelyet a cégjegyzékbe csak akkor kell bejegyezni, ha ahhoz ügyintézési jogkör is kapcsolódik [Ctvr. 9. § (1) bek.].
Nem helytálló az elsőfokú bíróságnak a működés megkezdésének időpontjára vonatkozó állásfoglalása, amely a cégjegyzék nyomtatvány 10. pontjával van összefüggésben. A betéti társaság a Gt. 332. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglalt módosítási, átalakulási kötelezettségének teljesítésével jött létre. Működése megkezdésének kezdő időpontja tehát a Gt. 94. §-ának (2) bekezdése és a Gt. 59. §-a értelmében a bejelentés megtételének a napja.
Az elsőfokú bíróság 50 000 Ft illeték lerovására kötelezte a céget. A Gt. 335. §-a akként rendelkezik, hogy az e törvény alapján való átalakulás adó- és illetékmentes. Illeték lerovásra való kötelezésnek tehát nem volt helye. [A fellebbezési illeték mértéke az 1986. évi I. törvény 34. § (4) bek. b) pontja alapján 100,- Ft.]
Végül a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 22. §-ának (1) bekezdése alapján a cégjegyzéket, az új nyomtatványok szerint még be nem jegyzett cég esetében, a cégbíróság állítja ki.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését Ctvr. 25. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a cég bejegyzése felől rendelkezett
(Legf. Bír. Cgf. II. 30 542/1990. sz.).