adozona.hu
BH 1989.12.486
BH 1989.12.486
Illetékmentes - a jogszabály rendelkezése folytán - minden olyan eljárás, amely a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet követelésének behajtására irányul [1986. évi I. tv. 42. § i) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes szövetkezet által külföldön végzett építési munkán dolgozott a vele munkaviszonyban álló alperes. A feladata teljesítéséhez az alperes használatába adta a felperes tulajdonát képező személygépkocsit
A szövetkezet közgyűlése 1985. december 12-én kimondta a szövetkezet önfelszámolását. A felszámolás folytatását 1987-ben a Pénzintézeti Központ vette át.
A felperes keresetében azt adta elő, hogy az alperes munkaviszonya 1984-ben szűnt meg, majd 1986. év elején véglegesen hazatért kül...
BH 1989.12.486 Illetékmentes - a jogszabály rendelkezése folytán - minden olyan eljárás, amely a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet követelésének behajtására irányul [1986. évi I. tv. 42. § i) pontja].
A felperes szövetkezet által külföldön végzett építési munkán dolgozott a vele munkaviszonyban álló alperes. A feladata teljesítéséhez az alperes használatába adta a felperes tulajdonát képező személygépkocsitA szövetkezet közgyűlése 1985. december 12-én kimondta a szövetkezet önfelszámolását. A felszámolás folytatását 1987-ben a Pénzintézeti Központ vette át.
A felperes keresetében azt adta elő, hogy az alperes munkaviszonya 1984-ben szűnt meg, majd 1986. év elején véglegesen hazatért külföldről. A felperesnek bejelentette, hogy a gépkocsit saját költségén hazaszállította, és azt meg kívánja vásárolni. A felszámoló bizottság elnöke hozzájárult ahhoz, hogy a gépkocsi tulajdonjogának tisztázásáig azt az alperes birtokában tartsa, azzal a feltétellel, hogy a beszerzendő hivatalos értékbecslés összege és az alperes által fizetett hazaszállítási költség különbözetét az alperes befizeti a szövetkezetnek.
Az alperes 1986. február 20-án kelt levelében a hazaszállítás költségét 35 570 Ft-ban jelölte meg. Mellékelte a Hungaroszerviznek a gépkocsira vonatkozó 50 000 Ft-os értékelését (árajánlatát), és a különbözetként mutatkozó 14 430 Ft megfizetését vállalta. A felperes keresetében a gépkocsi kiadását kérte a befizetett 14 430 Ft visszaadása ellenében, vagy az alperes 15 198 Ft és annak 1986. november 12. napjától járó évi 8 %-os kamata megfizetésére való kötelezését. Ez utóbbi kérelmével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az alperes külföldről történt hazautazására a munkáltatójától 12 698 Ft költségtérítést kapott, továbbá a szövetkezetnek adott "költségelszámolásában" egy 2500 Ft-os javítási tételt jogosulatlanul szerepeltetett.
Az alperes a kereset 2500 Ft-ot meghaladó részének az elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 2500 Ft-ot és ennek 1986. november 12. napjától a kifizetésig járó évi 8 % kamatát, valamint 300 Ft perköltséget. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, annak részbeni megváltoztatását és az alperes kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte.
Az elsőfokú bíróság 15. sorszámú végzésével - elutasítás terhével - felhívta a felperest 390 Ft fellebbezési illeték lerovására. Ennek a felperes nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság 17. sorszámú végzésével a felperesnek az ítélet ellen előterjesztett fellebbezését elutasította.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy az eljárás illetékmentes.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a per a felszámolás alatt álló felperes korábbi tevékenységéből ered, és ez nem tekinthető felszámolással kapcsolatos eljárásnak.
A jogerős végzés ellen - annak törvénysértő volta miatt - emelt törvényességi óvás alapos.
Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 42. §-ának i) pontja szerint illetékmentes a gazdálkodó szervezet felszámolásával kapcsolatos eljárás.
A felperes felszámolása a korábban hatályos 20/1978. (IX. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései szerint történik. A rendelkezésre álló adatok szerint ez az eljárás az R. 2. §-a alapján kimondott önfelszámolással indult meg, és a felszámoló zárómérlegének megállapításával fejeződik majd be [R. 15. § (3) bek.]. Az eljárás során a felszámoló a gazdálkodó szerv vagyonát a jogszabályok keretei között szabadon értékesíti, a követeléseket behajtja, a kártérítési igényeket érvényesíti [R. 13. § (1) bek.].
A felszámolási eljárás keretében tehát a felszámoló indíthat illetve folytathat olyan eljárást, amelynek célja a felszámolás alatt álló felperest megillető követelés behajtása. Az az eljárás, amely a peres felek jogviszonyából eredő követelés érvényesítésére irányul, a felperes felszámolásával kapcsolatos eljárás.
Az illetékekről szóló törvény idézett rendelkezése nem értelmezhető akként, hogy csak a felszámolási eljárás illetékmentes. A jogszabály helyes értelmezése szerint ugyanis illetékmentes a felszámolással kapcsolatos minden olyan eljárás is, amely a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet követelésének a behajtására irányul. Az ezzel ellentétes értelmezés azzal járna, hogy pl. a tartósan fizetésképtelen s emiatt felszámolás alatt álló gazdálkodó szerv az őt megillető követelést nem érvényesíthetné, ha az eljárási illeték lerovására nem képes.
A fentiek szerint nem szűkíthető le a tv. 42. §-ának i) pontjában meghatározott illetékmentesség sem a korábbi jogszabály, sem pedig a később hatályba lépett 1986. évi 11. tvr. alapján induló (nemperes) felszámolási eljárásra.
Tévedett tehát mindkét bíróság, amikor úgy foglalt állást, hogy az ítélet elleni fellebbezésére a felperes köteles az illetéket leróni. Következésképpen törvénysértő a felperes fellebbezésének az illeték hiánya miatt történt elutasítása.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság és a városi bíróság végzését a Pp. 274. §-ának 3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
(P. törv. III. 20 281/1989. sz.)