adozona.hu
BH 1990.9.361
BH 1990.9.361
A kisszövetkezet tagja által befizetett részjegy összegének visszafizetése iránti igény tagsági viszonyból származó követelés, amellyel összefüggő jogvita eldöntése a szövetkezeti tagsági vitákat eldöntő szervek hatáskörébe tartozik [25/1981 (IX. 5.) MT r. 11. § (1) bek. c) pont, 12. § (1) bek. a) pont, 15. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. szeptember 8-án belépési nyilatkozatot írt alá, és ennek alapján tagja lett az alperes kisszövetkezetnek. Ettől az időtől kezdve irodavezető munkakört látott el a tagsági viszonya megszűnéséig, 1988. január 28-ig. Tagsági viszonya alatt 200 000 forint célrészjegyet és 25 000 forint részjegyet jegyzett és fizetett be a kisszövetkezethez. Ennek visszafizetése iránt előterjesztett kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság azzal utasította el, hogy a részjegy kifizetése az 1989. már...
BH 1990.9.361 A kisszövetkezet tagja által befizetett részjegy összegének visszafizetése iránti igény tagsági viszonyból származó követelés, amellyel összefüggő jogvita eldöntése a szövetkezeti tagsági vitákat eldöntő szervek hatáskörébe tartozik [25/1981 (IX. 5.) MT r. 11. § (1) bek. c) pont, 12. § (1) bek. a) pont, 15. § (1) bek.].
A felperes 1987. szeptember 8-án belépési nyilatkozatot írt alá, és ennek alapján tagja lett az alperes kisszövetkezetnek. Ettől az időtől kezdve irodavezető munkakört látott el a tagsági viszonya megszűnéséig, 1988. január 28-ig. Tagsági viszonya alatt 200 000 forint célrészjegyet és 25 000 forint részjegyet jegyzett és fizetett be a kisszövetkezethez. Ennek visszafizetése iránt előterjesztett kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság azzal utasította el, hogy a részjegy kifizetése az 1989. márciusi közgyűléstől számított 30 napon belül, a célrészjegy kifizetése pedig 1983. december 28-án, illetve 1989. január 3-án esedékes.A határozat megváltoztatása iránt benyújtott keresetlevél alapján a munkaügyi bíróság végzésével a szövetkezeti döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, és a keresetet érdemi elbírálás végett a kerületi bírósághoz tette át. Álláspontja szerint a részjegy és a célrészjegy befizetése a tag és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatot jelenti, amelyhez nem tartozik munkavégzés. A vagyoni jogviták eldöntésére az általános hatáskörű bíróság jogosult.
A kerületi bíróság szintén a hatásköre hiányát állapította meg, és az iratokat a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel bíróság kijelölése végett.
A Legfelsőbb Bíróság a kerületi bíróság és a munkaügyi bíróság között keletkezett nemleges hatásköri összeütközést a munkaügyi bíróság kijelölésével szüntette meg.
A rendelkezésre álló iratokból kitűnik, hogy a felperes tagja volt az alperes kisszövetkezetnek, és tagsági viszonya alatt részjegyet és célrészjegyet jegyzett, annak ellenértékét befizette.
A kisszövetkezetekről szóló 25/1981. (IX. 5.) MT rendelet 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a tag és a vezetőség a tagfelvétellel egyidejűleg tagsági megállapodást köt, amelyben meg kell határozni többek között a vagyoni hozzájárulás egyedi formáját és mértékét (c) pont). A 12. § (1) bekezdésének a) pontja sorolja fel a vagyoni hozzájárulás formájaként a részjegyet, illetőleg a célrészjegyet.
A két jogszabályhely egybevetéséből következik, hogy a tagsági viszony létrejöttéihez szükséges megállapodás egyik nélkülözhetetlen eleme a vagyoni hozzájárulás. A tag személyes közreműködése és a részjegy formájában teljesített vagyoni hozzájárulása alapján a szövetkezet felosztható jövedelméből a tagot személyi jövedelem illeti meg. [15. § (1) bek.].
A tagsági viszonyból eredő kötelezettség a részjegy jegyzése és ellenértékének megfizetése. Ebből következik, hogy az e címen befizetett összeg visszakövetelése tagsági viszonyból származó követelés.
A munkaviszonyból és szövetkezeti tagsági viszonyból származó perekben pedig a munkaügyi bíróság jár el. A munkaügyi bíróságnak ezzel ellentétes álláspontja téves.
(Mpk. II. 10 255/1989. sz.)