adozona.hu
BH 1990.9.357
BH 1990.9.357
Adóbíróságot csak akkor lehet kiszabni, ha az adóhatóság az adózó terhére az adóhiány pótlólagos megfizetését is elrendeli [50/1987. (X. 14.) MT r. 21. §, 26. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi társaságnál az APEH Megyei Igazgatósága belföldi társas vállalkozók osztálya 1988 novemberében az 1986. és 1987. évi tevékenységre kiterjedő pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végzett.
Az elsőfokú adóhatóság az 1989. január 3-án kelt határozatában a vizsgálat eredményeként 800 Ft befizetendő és 91 900 Ft be nem fizetendő adóhiányt, valamint 27 900 Ft visszaigényelhető és 103 600 Ft vissza nem igényelhető adótöbbletet állapított meg. Az elsőfokú határozat II. pontjában az adóhiányok u...
BH 1990.9.357 Adóbíróságot csak akkor lehet kiszabni, ha az adóhatóság az adózó terhére az adóhiány pótlólagos megfizetését is elrendeli [50/1987. (X. 14.) MT r. 21. §, 26. § (2) bek.].
A felperesi társaságnál az APEH Megyei Igazgatósága belföldi társas vállalkozók osztálya 1988 novemberében az 1986. és 1987. évi tevékenységre kiterjedő pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végzett.Az elsőfokú adóhatóság az 1989. január 3-án kelt határozatában a vizsgálat eredményeként 800 Ft befizetendő és 91 900 Ft be nem fizetendő adóhiányt, valamint 27 900 Ft visszaigényelhető és 103 600 Ft vissza nem igényelhető adótöbbletet állapított meg. Az elsőfokú határozat II. pontjában az adóhiányok után 46 400 Ft bírságot szabott ki.
Az elsőfokú adóhatóság határozatának indokolásából kitűnt, hogy a munkaközösség az 1986. évi adóbevallásában sortévesztés miatt 91 900 Ft fogyasztói forgalmi adót szerepeltetett az általa fizetendő ugyanilyen összegű magánszemélyek forgalmi adója helyett. Annak ellenére, hogy a munkaközösség adófizetési kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi rendezést nem igénylő adóhiány után az adóhatóság 50 %-os - tehát a legalacsonyabb mértékű - bírság fizetését írta elő.
Az alperes 1989. március 23-án kelt határozatával a felperes fellebbezésével támadott elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes jogerős határozatának a bírság kiszabása tekintetében kérte a bírósági felülvizsgálatát, mert álláspontja szerint az 1986. évben hatályos 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet csak a ténylegesen kimutatható pénzügyi hiány megléte esetén tette lehetővé a bírság kiszabását. Az alperes ellenkérelme jogszabálysértés hiányában a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtettek szerint a felperes által is hivatkozott 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 8. §-ának (3) bekezdése csak az adókivetést illetően tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az 1988. január 1. előtt keletkezett adófizetési kötelezettség alapján fizetendő adókat a korábbi adóigazgatási jogszabályok alapján kell kiszabni.
Az elsőfokú bíróság a bírság kiszabását illetően az alperes álláspontját fogadta el, és kimondta, hogy az 1988. január 1-jén hatályba lépett 50/1987. (X. 14.) MT rendelet 26. §-ának (2) bekezdését kellett alkalmazni az adóhiány vonzataként jelentkező bírságot illetően.
A felperes fellebbezésében a keresetében részletezett indokokra tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, keresetének helytadást és az alperes perköltségben való marasztalását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a városi ügyészség a törvényes határidőn belül ugyancsak fellebbezéssel élt az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása iránt.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke a Pp. 23/A. §-a alapján az ügy másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta.
A felperes és az ügyész fellebbezése alapos.
A perben felmerült jogvita kapcsán eldöntendő kérdés volt, hogy az 1988. január 1-je előtt keletkezett adófizetési kötelezettség alapján fizetendő adókon kívül az alkalmazandó jogkövetkezményekre, így a bírság kiszabására is az 1987. december 31-ig hatályos adóigazgatási jogszabályok irányadók-e; továbbá hogy helye van-e bírság kiszabásának az olyan adóhiány után is, melynek pótlólagos megfizetésére az adóhatóság az adózót nem kötelezte.
A. 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 8. §-ának (3) bekezdése azt mondta ki, hogy az 1988. január 1-je előtt keletkezett adófizetési kötelezettségek alapján fizetendő adókat 1988-ban az 1987. december 31-ig hatályos adóigazgatási jogszabályok szerint kell megállapítani (kivetni). Ennek következtében az adóigazgatási eljárás során felmerülő jogkövetkezményekre és az adóhatóság eljárására az 1988. január l-jétől hatályba lépett adóigazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései alkalmazandók az 1988. január l-jétől lefolytatott adóigazgatási eljárásokban.
Az R. 21. §-ának (1) bekezdése szerint az adóhatóságnak az adót határozattal kell megállapítania, ha az adózó az adóját nem a valóságnak megfelelően vallotta be, vagy azt elmulasztotta bevallani.
Ennek alapján helyesen járt el az adóhatóság, amikor a R. 21. §-ának (1) bekezdése alapján a felperesi társaság által az 1986. évi sortévesztés miatt tévesen fogyasztói forgalmi adóként bevallott és befizetett 91 200 Ft-ot vissza nem térítendő többletként tüntette fel, és ugyancsak helyesen mellőzte a határozatban megállapított forgalmi adóhiány pótlólagos megfizetésére kötelezést is.
Tévedett viszont, amikor a felperest a R. 26. §-a alapján bírság fizetésére kötelezte, mert a R. 21. §-ának (2) bekezdését helyesen értelmezve bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha az adóhatóság az adózó terhére az adóhiány pótlólagos megfizetését is elrendelte.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság részben téves jogszabály-értelmezésen alapuló ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperes határozatát a felperes keresetével támadott, bírságot kiszabó részében jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte [1981. évi I. törvény 73. § (1) bekezdés]. Az ilymódon pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére.
(Kf. 1. 25 050/1990. sz.)