adozona.hu
BH 1990.7.286
BH 1990.7.286
A munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát csak a Pp. 357. §-ának (2) bekezdésében megjelölt okból helyezheti hatályon kívül. Az eljárás egyéb szabályainak megsértése esetén a döntőbizottság határozata nem helyezhető hatályon kívül, az elmulasztott bizonyítási cselekményt a munkaügyi bíróságnak kell pótolnia [Pp. 357. §, 19/1979. (XII. 1.) MüM r. 12. § (2) bek., 14. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes munkaviszonya a felperes k-i fiókjánál 1988. október 6-án megszűnt. A peradatok szerint munkakönyvét - nem tisztázott körülmények miatt - 1988. november 9-én vette kézhez az alperes, s ez a tény - állítása szerint - megakadályozta elhelyezkedésében, és ezért kártérítésként kiesett munkabérének megfelelő összegre tartott igényt.
A felperes vállalat mellett működő munkaügyi döntőbizottság a határozatával a dolgozó kártérítési kérelmének helyt adott.
A döntőbizottsági határozat elle...
BH 1990.7.286 A munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát csak a Pp. 357. §-ának (2) bekezdésében megjelölt okból helyezheti hatályon kívül. Az eljárás egyéb szabályainak megsértése esetén a döntőbizottság határozata nem helyezhető hatályon kívül, az elmulasztott bizonyítási cselekményt a munkaügyi bíróságnak kell pótolnia [Pp. 357. §, 19/1979. (XII. 1.) MüM r. 12. § (2) bek., 14. § (2) bek.].
Az alperes munkaviszonya a felperes k-i fiókjánál 1988. október 6-án megszűnt. A peradatok szerint munkakönyvét - nem tisztázott körülmények miatt - 1988. november 9-én vette kézhez az alperes, s ez a tény - állítása szerint - megakadályozta elhelyezkedésében, és ezért kártérítésként kiesett munkabérének megfelelő összegre tartott igényt.A felperes vállalat mellett működő munkaügyi döntőbizottság a határozatával a dolgozó kártérítési kérelmének helyt adott.
A döntőbizottsági határozat ellen - annak hatályon kívül helyezése érdekében - a felperes munkáltató keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság végzésével a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, és a döntőbizottságot új eljárásra utasította.
A határozat indokolása szerint az alperes kártérítési igénye tekintetében a döntőbizottság anélkül hozott határozatot, hogy a munkáltató képviselőjét az ügyben megtartott tárgyalásra megidézte volna. Ezáltal nem tette lehetővé a munkáltató számára az ügy érdemi elbírálásához szükséges bizonyítékok előterjesztését. Eljárásával megszegte a munkaügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról szóló 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 12. §-ának (2) és 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírásokat. A bíróság a felperes kérelmének helyt adva, a felhívott jogszabályra, valamint a Pp. 357. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel hozta meg döntését. A végzés jogerőre emelkedett.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytállóan állapította meg a bíróság, hogy a döntőbizottság megsértette a 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet már hivatkozott eljárási szabályait, következtetései azonban a Pp. 357. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel tévesek. A Pp. 357. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a bíróság az ügy érdemében határoz, s a döntőbizottságot csak a (2) bekezdésben meghatározott esetekben utasíthatja újabb eljárásra, vagyis ha az eljárt szerv nem volt szabályszerűen megalakítva, a döntés meghozatalában kizárt személy vett részt, vagy a megtámadott határozatot nem az arra hatáskörrel rendelkező szerv hozta.
Mindezekre tekintettel - mivel a Pp.</a>-nek a bíróság által felhívott rendelkezései nem teszik lehetővé a 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet eljárási szabályainak megsértése esetén a döntőbizottsági határozat hatályon kívül helyezését - a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az ügy érdemében határoz, s ehhez hivatalból pótolja a döntőbizottság által elmulasztott bizonyítási cselekményeket. Az ezzel ellentétes bírósági végzés téves.
(M. törv. I. 10 139/1989. sz.)