adozona.hu
BH 1990.7.262
BH 1990.7.262
Az általános meghatalmazás bejelentésével kapcsolatos nemperes eljárásért illetéket kell fizetni [Pp. 73. § (2) bekezdés, 1986. évi I. tv. 1. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a jogtanácsosi munkaközösség általános meghatalmazását az illetékes bíróságnál bejelentette.
Az elsőfokú bíróság a kérelmezőt az eljárási illeték lerovására hívta fel, aki az illetékfizetés alóli mentesítését kérte arra hivatkozva, hogy az általános meghatalmazás bírósági nyilvántartásba vétele sem peres, sem perenkívüli eljárásnak nem minősül, és erre vonatkozóan az illetékekről szóló 1986. évi I. tv. illetékfizetési kötelezettséget nem ír elő.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet el...
BH 1990.7.262 Az általános meghatalmazás bejelentésével kapcsolatos nemperes eljárásért illetéket kell fizetni [Pp. 73. § (2) bekezdés, 1986. évi I. tv. 1. §].
A kérelmező a jogtanácsosi munkaközösség általános meghatalmazását az illetékes bíróságnál bejelentette.Az elsőfokú bíróság a kérelmezőt az eljárási illeték lerovására hívta fel, aki az illetékfizetés alóli mentesítését kérte arra hivatkozva, hogy az általános meghatalmazás bírósági nyilvántartásba vétele sem peres, sem perenkívüli eljárásnak nem minősül, és erre vonatkozóan az illetékekről szóló 1986. évi I. tv. illetékfizetési kötelezettséget nem ír elő.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította, mert álláspontja szerint az 1986. évi I. tv és a végrehajtása tárgyában kiadott 9/1986. (IV. 11.) PM rendeletben felsorolt illetékmentes eljárások között az általános meghatalmazás bejegyzése iránti eljárás nem szerepel, ebből következően eljárási illetékköteles.
A végzés ellen a kérelmező élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételét.
A fellebbezés nem alapos.
A polgári nemperes eljárás jogi természetét tekintve polgári eljárás, éspedig annak egyik fajtája. Ezt az eljárási fajtát sajátos formája különbözteti meg a polgári eljárás másik fajtájától, a peres eljárástól.
E sajátos forma az alábbiakban nyilvánul meg.
A nemperes eljárások kérelmére és nem keresetre indulnak meg, amelyhez nem fűződnek a keresethez kapcsolt eljárási garanciák, hanem a bírósági eljárás lefolytatásához sokszor elegendő csupán a kérelmező cselekménye.
Általában nem érvényesül a felek kölcsönös meghallgatásának elve. Az egyoldalú kérelemre megindított eljárásban a bíróság csupán a kérelmező által előadottakra támaszkodik.
A nemperes eljárások befejezése is bírói határozattal történik. Ez a határozat azonban végzés és nem ítélet. A bíróság nemperes eljárásban is befejezi az eléje került polgári ügyet, dönt benne, ez a döntés azonban más jellegű és más hatályú, mint az ítélet. Ha vannak döntést tartalmazó érdemi határozatok, többségüknek nincs anyagi jogereje.
A Pp. 73. §-ának (2) bekezdése szerint az általános meghatalmazást nyilvántartásbavétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A bejelentést a városi bíróságon a polgári nemperes ügyek lajstromába kell bevezetni. A bejelentés kérdésében a bíróság végzéssel határoz: tudomásul veszi a bejelentést, vagy elutasítja azt, esetleg hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A bíróság végzése ellen jogorvoslatnak van helye.
Eszerint az általános meghatalmazás bejelentésével kapcsolatos bírósági eljárás megegyezik a nemperes eljárások sajátos formájával, ezért az a megyei bíróság megítélése szerint nemperes eljárásnak minősül, és az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint eljárási illetékköteles.
A megyei bíróság ezért a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a fenti indokolásbeli kiegészítéssel az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését helybenhagyta.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Pkf. 21 635/1989. sz.)