adozona.hu
BH 1990.6.229
BH 1990.6.229
I. A felszámolási eljárásban az igénybejelentési késedelem következményei - amennyiben ennek jogszabályi előfeltételei fennállnak - igazolási kérelem benyújtása útján orvosolhatók [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 13. § d) pont, Pp. 106. § (1) bek., 107. § (1)-(2) bek.]. II. Helyesen jár el a felszámoló, ha az igénybejelentés késedelmére történő hivatkozása esetén is állást foglal abban a kérdésben, hogy a felszámolási eljárás keretében érvényesíteni kívánt követelést jogosnak tartja-e [1986. évi 11. tvr.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a megyei Állami Építőipari Vállalat ellen megindított felszámolási eljárásról szóló hirdetmény a Magyar Közlönyben 1987. május 23-án megjelent. A közlemény tartalmazta a felhívást, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az igényeket a közzétételtől számított egy hónapon belül lehet bejelenteni a Pénzintézeti Központ kijelölt felszámolónak [1986. évi 11. tvr. - Fet. - 13. § d) pontja]. S. F. hitelező csak 1988. január 25-én terjes...
BH 1990.6.229 I. A felszámolási eljárásban az igénybejelentési késedelem következményei - amennyiben ennek jogszabályi előfeltételei fennállnak - igazolási kérelem benyújtása útján orvosolhatók [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 13. § d) pont, Pp. 106. § (1) bek., 107. § (1)-(2) bek.].
II. Helyesen jár el a felszámoló, ha az igénybejelentés késedelmére történő hivatkozása esetén is állást foglal abban a kérdésben, hogy a felszámolási eljárás keretében érvényesíteni kívánt követelést jogosnak tartja-e [1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 25. § (1) bek., 30. § (1) bek. c) pont, 35. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a megyei Állami Építőipari Vállalat ellen megindított felszámolási eljárásról szóló hirdetmény a Magyar Közlönyben 1987. május 23-án megjelent. A közlemény tartalmazta a felhívást, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az igényeket a közzétételtől számított egy hónapon belül lehet bejelenteni a Pénzintézeti Központ kijelölt felszámolónak [1986. évi 11. tvr. - Fet. - 13. § d) pontja]. S. F. hitelező csak 1988. január 25-én terjesztette elő szavatossági igényét, amelyet a felszámolás alatt álló vállalattól 1986. december 15-én vásárolt lakóház hibáira alapított.Az elsőfokú bíróság az igényt elkésettség és alaptalanság miatt elutasította A hitelező ugyanis a házingatlant megtekintett állapotban vásárolta, s a bejelentésében felsorolt hiányosságokat rögtön észlelnie kellett volna. Ezekre a nyilvánvalóan már a vételnél fennállott hiányokra tekintettel alakították ki a felek a vételárat is.
A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, annak megváltoztatását, igénye elfogadását kérte. Arra hivatkozott, hogy igénybejelentése olyan rejtett hibákat sorolt fel, amelyek az épület megtekintésekor nem csak huzamosabb használat után voltak felismerhetők. Előadta meg, hogy az eladónál 1987. május 27-én tett szavatossági bejelentést, amelyet az 1987. augusztus 3-án elutasított azzal, hogy a továbbiakban a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti igényét.
A felszámoló az elsőfokú végzés helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés részben alapos.
A Fet. 17. §-ának (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A Fet. 13. §-ának d) pontjában foglaltakra tekintettel, a felszámolási eljárás megindításának szabályszerű közzététele után hét hónappal a felszámolónak bejelentett, - de a hitelező előadása szerint az eljárás megindításának közzététele után, az érvényesítésre megadott határidő letelte előtt keletkezett - igénye érvényesítésével a hitelező kétséget kizáróan elkésett.
A felszámolónak az elsőfokú iratoknál 179. sorszám alatt iktatott, 1989. január 9. napján érkezett beadványa szerint a hitelező igénybejelentését 3"57. sorszám alatt elkésettként tartja nyilván. Nem tűnik ki azonban a beadványból, hogy az igénybejelentést elfogadta vagy elutasította-e, mert azt csak mint elkésettet kérte elutasítani. A helyes eljárás ezzel szemben az lett volna, ha a felszámoló - amennyiben a jelen igényt alaptalannak tartja - a hitelező igényét elutasítja [Fet. 25. § (1) bekezdés], és ebben az esetben a hitelező - a Fet. 17. §-ának (4) bekezdése alapján - kérhette volna a bíróság döntését követelése alaposságának elbírálására.
Az elsőfokú bíróság azonban nem tisztázta a felszámoló álláspontját s azt, hogy a követeléssel kapcsolatos álláspontjáról a hitelezőt tájékoztatta-e. Abban a kérdésben ugyanis, hogy a hitelező igénybejelentése elkésett, igazolási kérelem hiányában döntésnek nincs helye [Pp. 106. § (1) bek., 107. § (1)-(2) bek. Fet. 4. § (4) bek.], míg az igény alapossága kérdésében döntési kérelem a bírósághoz nem érkezett [Pp. 213. § (1) bek., 215. §]. a bíróság azonban ennek ellenére e kérdésben is döntött.
A Legfelsőbb Bíróság a súlyos eljárási szabálysértésre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés és az ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során fel kell hívni a felszámolót annak közlésére, hogy a hitelező igényét elismeri-e. Ha a felszámoló az igényt elutasítja, a hitelező kérelmére annak megalapozottsága kérdésében az elsőfokú bíróságnak a szükséges bizonyítás felvétele után a szavatosságra vonatkozó jogszabályok, valamint a Fet. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 35. §-ának (1) bekezdése figyelembevételével kell határoznia. A hitelezőnek szakértői vélemény segítségével vagy más hitelt érdemlő módon kell bizonyítania [Ptk. 164. § (1) bekezdés] igénye jogosságát és összegszerűségét.
(Legf. Bír. Fpkf. II. 30 548/1989. sz.)