adozona.hu
BH 1990.5.195
BH 1990.5.195
Az adóigazgatási eljárásban az adó megállapítása érdekében kiadott KSH állásfoglalásának (termékbesorolásnak) nincs jogszabályi ereje [40/1971. (XII. 29.) PM r. 3. § (1) bek., Pp. 206. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A textilhulladék-feldolgozó kisiparos felperest az elsőfokú adóhatóság az 1985. és 1986. évekre vonatkozó adóvizsgálat alapján forgalmi adóhiány és felemelt adó megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetében az államigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. ítéletének indokolásában megá...
BH 1990.5.195 Az adóigazgatási eljárásban az adó megállapítása érdekében kiadott KSH állásfoglalásának (termékbesorolásnak) nincs jogszabályi ereje [40/1971. (XII. 29.) PM r. 3. § (1) bek., Pp. 206. § (1) bek.].
A textilhulladék-feldolgozó kisiparos felperest az elsőfokú adóhatóság az 1985. és 1986. évekre vonatkozó adóvizsgálat alapján forgalmi adóhiány és felemelt adó megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.A felperes keresetében az államigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperesi tevékenység önmagában is termékelőállításnak minősül, amelynek során ipari termék jön létre. Erre tekintettel a forgalmi adó előírása nem volt törvénysértő.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes adott be fellebbezést, a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérve. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes határozatát - az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló 40/1971. (XII. 29.) PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az a tevékenység minősül termékelőállításnak - és így forgalmi adókötelesnek -, amelynek során a készítő az Ipari Termékek Jegyzéke szerinti terméket hoz létre. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság által vizsgált időszakban a felperes által előállított termék az Ipari Termékek Jegyzékében nem szerepelt, így a felperessel szemben az adó kivetésének nem volt jogalapja.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A magánszemélyek forgalmi adójáról szóló, többször módosított 40/1971. (XII. 29.) PM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének alapján forgalmi adó alá esik a magánszemélyek által előállított ipari termék értékesítése. E rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján termékelőállításnak minősül az a tevékenység, amelynek során a készítő a saját vagy a megrendelő tulajdonát képező anyagból az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) vagy a Gépi Adatfeldolgozási Termékek Jegyzéke (GATJ) szerinti terméket hoz létre, illetőleg a jegyzékben szereplő termékből más termékszám alatti terméket állít elő. A termék ITJ vagy GATJ szerinti besorolására vita esetén a Központi Statisztikai Hivatal állásfoglalását kell kikérni.
Az adóigazgatási eljárásban vitatott volt a felperesi tevékenység minősítése, ezért az alperes megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy a felperes tevékenységével ipari terméket állított elő, s ez a termék az ITJ 78-98 termékcsoportjába tartozik.
A felperes a keresetében ezt a KSH termékbesorolást vitatta, illetve azt, hogy a termékbesorolás utóbb történt, így az ezt megelőző időszakra a forgalmi adókötelezettségét nem lehet megállapítani.
A peres eljárásban - mint az adókivetés jogalapja körébe tartozó kérdést - a bíróságnak azt kellett eldönteniük, hogy a felperes e tevékenysége termékelőállításnak minősül-e, s az ennek eredményeképpen létrejövő termék értékesítése forgalmi adó alá vonható-e.
Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által értékesített termék attól függetlenül is ipari terméknek minősül, hogy az ITJ mellékletét képező tartalmi meghatározásokban csak egy későbbi időpontban történt módosítás alapján szerepel.
Az adóigazgatási eljárásban, az adó megállapítása érdekében kiadott KSH állásfoglalásoknak és termékbesorolásoknak jogszabályi ereje nincs. Az említett állásfoglalások ezért vita esetén az adóigazgatási eljárásban figyelembe vehetők, de a bíróságoknak ettől függetlenül kellett - mivel ez a perbeli vita lényege - arról dönteni, hogy a tevékenység ipari termék előállításnak minősül-e vagy sem.
Az elsőfokú bíróság, ezzel ellentétben helytelenül tulajdonított jelentőséget a KSH állásfoglalásnak, hiszen a felperesi tevékenység adókötelezettségét nem ezen állásfoglalás, hanem a tevékenység jellege, az ipari termékelőállítás ténye alapozta meg.
(K. törv. I. 25 092/1989. sz.)