adozona.hu
BH 1990.5.193
BH 1990.5.193
I. Meghatározott feltételek megléte esetén gazdálkodó szervezetet is megilleti az illetékfeljegyzési jog [1986. évi 1. tv. 46. § (1) bek., 47. § (2)-(4) bek., 48. § (1)-(2) bek., 49. §]. II. Ha a bíróság a gazdálkodó szerv részére az illetékfeljegyzési jogot nem engedélyezi, az erről szóló határozatát indokolni köteles. E határozat ellen külön fellebbezésnek van helye [Pp. 220. § (3) bek., 222. § (1) bek., 1986. évi I. tv. 49. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (1) bek., 16. § a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 7 000 000 Ft kártérítés és kamata megfizetésére irányuló keresetlevelét az elsőfokú bíróság idézés kibocsátása nélkül azzal utasította el, hogy az illetéket - elutasítás terhe mellett kétrendbeli hiánypótlásra szóló felhívás ellenére - nem rótta le [Pp. 130. § (1) bek. j) pont].
A fellebbező felperes a sérelmezett végzés megváltoztatásával illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte.
Az elsőfokú végzés hegybenhagyására irányuló ellenkérelemben az alperes arra hivatkozott, hogy ni...
BH 1990.5.193 I. Meghatározott feltételek megléte esetén gazdálkodó szervezetet is megilleti az illetékfeljegyzési jog [1986. évi 1. tv. 46. § (1) bek., 47. § (2)-(4) bek., 48. § (1)-(2) bek., 49. §].
II. Ha a bíróság a gazdálkodó szerv részére az illetékfeljegyzési jogot nem engedélyezi, az erről szóló határozatát indokolni köteles. E határozat ellen külön fellebbezésnek van helye [Pp. 220. § (3) bek., 222. § (1) bek., 1986. évi I. tv. 49. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (1) bek., 16. § a) pont].
A felperes 7 000 000 Ft kártérítés és kamata megfizetésére irányuló keresetlevelét az elsőfokú bíróság idézés kibocsátása nélkül azzal utasította el, hogy az illetéket - elutasítás terhe mellett kétrendbeli hiánypótlásra szóló felhívás ellenére - nem rótta le [Pp. 130. § (1) bek. j) pont].A fellebbező felperes a sérelmezett végzés megváltoztatásával illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte.
Az elsőfokú végzés hegybenhagyására irányuló ellenkérelemben az alperes arra hivatkozott, hogy nincs helye jogi személy részére az illetékfeljegyzési jog engedélyezésének.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem felől az elsőfokú bíróság nem határozott.
Az illeték levonása nélkül előterjesztett keresetlevelet hiánypótlás végett az elsőfokú bíróság a felperesnek indokoltan adta vissza. A felperes viszont a hiánypótlásra szabott határidőn belül, 1989. január 18-án illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Ennek tárgyában azonban az elsőfokú bíróság nem határozott, bár az 1986. évi I. tv. 46. §-ának (1) bekezdésében, a 47. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben, a 48. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely tiltaná az illetékfeljegyzési jog engedélyezését gazdálkodó szervezetek részére. A tv. 49. §-ához képest pedig a 13/1986. (XII. 31.) IM rendelettel módosított 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 16. §-ának a) pontja alapján a jogorvoslat lehetőségéről nem tájékoztatta a bíróság a felet, hanem a 4. sorszámú végzésében - egyebek mellett - csupán arról "értesítette a felperest, hogy az illeték lerovásától nem tekinthet el". Az elsőfokú bíróság a P>p. 222. §-ának (1) bekezdése ellenére ezt a végzését nem indokolta meg. Eszerint a felperes szóban levő kérelmét az elsőfokú bíróság perrendszerűen még nem bírálta el, ezért a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményeit ténybeli és jogszabályi alap nélkül alkalmazta. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását tehát a felperes indokoltan sérelmezte.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Ennek során a felperes illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelme felől kell az elsőfokú bíróságnak - a törvényes előfeltételek felderítése után, a bizonyítékok mérlegelésével - határoznia. E végzés jogerőre emelkedése után, annak rendelkezésétől függően dönthető el, hogy a keresetlevél alkalmas-e a tárgyalásra, vagy hiánypótlásra szorul, illetve ennek elmulasztása esetén a törvényes jogkövetkezmények alkalmazandók.
(Legf. Bír. Gf. I. 30 944/1989. sz.)