adozona.hu
BH 1990.4.159
BH 1990.4.159
A tulajdonszerzés mentességi vagy kedvezményes illetékfizetési szabályai az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra is vonatkoznak [1986. évi I. tv 9. § (1) bek. i) pont és 15. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint 1987. április 29-én D. P. mint eladó valamint K. L. és dr. K. L-né (a felperes, mint vevők között adásvételi szerződés jött létre, amelynek alapján a 860 m2 területű üres telek K. L. tulajdonába került. Ugyanerre a telekre a felperes holtigtartó haszonélvezeti jogot szerzett, amelyet az ingatlannyilvántartásba bejegyeztek. A szerződés 8. pontja alapján a vevők vállalták, hogy 4 éven belül lakóházat építenek a megvásárolt telekre.
Az elsőfokú illetékhivatal a tul...
BH 1990.4.159 A tulajdonszerzés mentességi vagy kedvezményes illetékfizetési szabályai az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra is vonatkoznak [1986. évi I. tv 9. § (1) bek. i) pont és 15. §].
Az irányadó tényállás szerint 1987. április 29-én D. P. mint eladó valamint K. L. és dr. K. L-né (a felperes, mint vevők között adásvételi szerződés jött létre, amelynek alapján a 860 m2 területű üres telek K. L. tulajdonába került. Ugyanerre a telekre a felperes holtigtartó haszonélvezeti jogot szerzett, amelyet az ingatlannyilvántartásba bejegyeztek. A szerződés 8. pontja alapján a vevők vállalták, hogy 4 éven belül lakóházat építenek a megvásárolt telekre.
Az elsőfokú illetékhivatal a tulajdonjog megszerzése után 113 400 Ft illeték nyilvántartásbavételét rendelte el, figyelemmel a feltételes mentességre, és a haszonélvezeti jog megszerzése után 75 600 Ft illeték megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az államigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint az államigazgatási szervek jog szabály értelmezése ellentétes az illetéktörvény jogalkotójának céljával, és az illetékekről szóló törvény rendelkezéseivel is.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az illetékekről szóló, módosított 1986. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 18. §-ának (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat a vagyoni értékű jogokat, amelyek megszerzőjét - a tulajdonoson kívül - a Tv. 18. §-ának (1) bekezdésében rögzített feltételekkel mentesség illeti meg. Mivel a felsorolásban a haszonélvezeti jog nem szerepel, így a vagyoni értékű jog megszerzője az illetékmentességben nem részesülhet.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes adott be fellebbezést. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az első- és másodfokú bíróságoknak téves az a megállapítása, hogy nem sértettek jogszabályt a felperes - haszonélvezeti jog megszerzése utáni - illetékfizetési kötelezettségét megállapító államigazgatási határozatok. A Tv.</a> egyik alapvető célja, hogy mentesítse vagy kedvezőbb illetékkulcs alá vonja a lakóház építéshez szükséges telektulajdon, illetve a lakás vissztehermentesen vagy ingyenesen történő megszerzését, ideértve az ilyen ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is. A Tv.</a> e céljónak megvalósulását szolgálja a 9. §-a (1) bekezdésének i) pontja, a 10. §-a (1) bekezdésének d) pontja, a 10. §-ának (2) bekezdése, a 15. §-a, a 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a 18. §-ának (2) bekezdése is.
E jogszabályhelyek összevetéséből az állapítható meg, hogy a tulajdonszerzés mentességi vagy kedvezményes illetékfizetési szabályaiban általában osztoznak az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok is. A lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog - így a haszonélvezeti jog - megszerzése esetén az illeték a forgalmi érték 2 %-a (Tv. 15. §). Mentes az öröklési illeték alól a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonnak vagy az ilyen ingatlan tulajdoni hányadának öröklése - ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó használati jogot (tehát a haszonélvezeti jogot).
A fentieken túlmenően megállapítható az is, hogy a Tv. 9. §-a (1) bekezdésének i) pontja a lakóházépítés célját szolgáló telektulajdon és az ilyen ingatlanra vonatkozó használati jog - az öröklés jellegéből adódó - együttes szerzése esetén mentesíti a vagyonszerzőket az öröklési illeték megfizetése alól.
A lakóház építést szolgáló telektulajdon - akár öröklés útján, akár ingyenesen vagy visszterhesen történő - megszerzésekor a Tv lemondva a költségvetést megillető bevételről, támogatja a lakóház építését. Indokolatlan és a Tv céljával, valamint a Tv.</a> hasonló esetet rendező 9. §-a (1) bekezdésének i) pontjával is ellentétes a lakóház építés célját szolgáló telek megszerzésekor alapított haszonélvezet megszerzőjét illetékfizetés kötelezettségével terhelni. Ebben az esetben a felek megegyező közös szándéka a lakóház 4 éven belüli megépítése, s e vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a haszonélvezőt terhelő "feljegyzett" illeték tőle éppúgy beszedhető, mint a tulajdonszerzőtől.
A perbeli ügytől eltérő más esetekben a lakóházépítés célját szolgáló telek haszonélvezeti jogának a tulajdonszerzést követő megszerzése a Tv. 18. §-ának (2) bekezdése alapján az illetékmentességben már nem részesülhet, hiszen ezt a kedvezményt a tulajdonszerző az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után számított visszterhes vagyonátruházási illeték "feljegyzésével" már igénybe vette.
A fentiekre tekintettel a keresettel támadott államigazgatási határozatok jogszabályt sértettek, amelyeket az államigazgatási eljárás általános jogszabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 73. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül kellett volna helyezni és az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezni.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-a (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú államigazgatási ítéletét megváltoztatta az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során meghozott határozatban a felperes számára is el kell rendelni a haszonélvezeti jog megszerzése után járó illeték nyilvántartásba vételét.
(K. törv. I. 25 116/1989. sz.)