adozona.hu
BH 1990.3.118
BH 1990.3.118
A kártérítési igény a dolgozó halála esetén - a személyéhez fűződő igény kivételével - átszáll a dolgozó örökösére (MK 3., 85. sz.).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes férje 1965. január 9-től 1980. április 3-ig állt munkaviszonyban az alperessel, és annak bányaüzemében földalatti csillésként, majd vájárként dolgozott. Részére a társadalombiztosítási szerv 1980. április 4-től rokkantsági nyugdíjat állapított meg a határozatával, amelyet az 1983. július 25-én hozott határozatával módosított, minthogy az Országos Orvosszakértői Intézet 1983. június l-jétől kezdődően rokkantságát az I. csportba tartozónak véleményezte. Ettől kezdődően a felperes fér...
BH 1990.3.118 A kártérítési igény a dolgozó halála esetén - a személyéhez fűződő igény kivételével - átszáll a dolgozó örökösére (MK 3., 85. sz.).
A felperes férje 1965. január 9-től 1980. április 3-ig állt munkaviszonyban az alperessel, és annak bányaüzemében földalatti csillésként, majd vájárként dolgozott. Részére a társadalombiztosítási szerv 1980. április 4-től rokkantsági nyugdíjat állapított meg a határozatával, amelyet az 1983. július 25-én hozott határozatával módosított, minthogy az Országos Orvosszakértői Intézet 1983. június l-jétől kezdődően rokkantságát az I. csportba tartozónak véleményezte. Ettől kezdődően a felperes férje állandóan ápolásra, gondozásra szorult, ezt a felperes látta el, majd a felperes férje 1987. március 10-én meghalt.A felperes 1986. augusztus 28-án az alperesnél működő szakszervezeti jogsegélyszolgálatnál kérelmet terjesztett elő, és ebben ápolási költségek címén 1983. június l-jétől kezdődően havi 2500 forint megtérítését kérte a férje nevében.
A társadalombiztosítási szerv a felperes részére baleseti özvegyi állandó nyugdíjat állapított meg, minthogy a férje betegségét és halálát radon foglalkozási betegség okozta.
A felperes 1987. október 23-án ápolási költségek címén az 1984. március 10-től 1987. március 10-ig terjedő időre havi 3000 forint megtérítését kérte, az alperestől. Ezt a kérelmet az alperes elutasította.
A felperes kérelmével a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely a határozatával a kérelmét elutasította.
A felperes a munkaügyi bírósághoz előterjesztett módosított keresetével ápolási költségek címén az 1983. június 1-jétől 1987. március 10-ig terjedő időre havi 3000 forint megfizetését igényelte. Arra hivatkozott, hogy a férje a megjelölt időben állandó ápolásra és gondozásra szorult, ezt ő látta el, és emiatt nem tudta varrónői képzettségét hasznosítani.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint az ápolás miatt kiesett munkabérre vonatkozó igény nem a férj halálával, hanem a férj életében kialakult körülményekkel függ össze, ezért ezeket a költségeket csak a férj érvényesíthette volna, a felperes azonban nem. A felperesnek a jogsegélyszolgálatnál 1986. augusztus 28-án történt eljárása ilyennek nem tekinthető.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Azt azonban a munkaügyi bíróság végzésével elutasította elkésettség miatt. Ez ellen a felperes fellebbezett, és igazolási kérelmet terjesztett elő, de azt is elutasította a megyei bíróság a végzésével.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A kártérítési igény nem személyes természetű, és átszáll a jogosult örökösére, kivéve az olyan igényt, amely a meghalt jogosult személyéhez fűződött (MK 85/I. állásfoglalás). A munkaviszonyból eredő jogvita munkaügyi jellegét nem szünteti meg az, ha akár az igény érvényesítését megelőzően, akár a munkaügyi vita elintézésének ideje alatt a felek valamelyike személyében jogutódlás áll be (MK 35. állásfoglalás).
Nincs tehát akadálya annak, hogy a felperes férjének ápolása miatt, a férje javára keletkezett kártérítési igényt annak utóda (örököse) érvényesítse. A munkaügyi bíróságnak ezzel ellentétes állásfoglalása törvénysértő.
Ezért a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha tisztázza, hogy a felperes férjének ki az örököse; a felperes vagy a kiskorú gyermekek, illetve más. Megfelelő esetben a bíróságnak figyelmeztetnie kellett volna a felperest, hogy kereseti kérelme nem meríti ki az öt megillető jogokat, mert igényét a kiskorú gyermekei nevében is előterjesztheti, és az elhaltat megillető esetleges egyéb kártérítési követelést is érvényesíthet (pl. az elveszett munkabért).
(M. törv. I. 10 110/1989. sz.)