adozona.hu
BH 1989.2.85
BH 1989.2.85
Az ipari szolgáltató szakcsoport tagjának a szakcsoport veszteségéért fennálló felelőssége kérdésében hozott munkaügyi bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye [Pp. 358. § (2) bek., 26/1981. (IX. 5.) számú MT r. 15. § (3) bek., 16. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az időközben felszámolás alá vont mezőgazdasági termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő ipari és szolgáltató szakcsoportnak voltak a tagjai. 1985. július 5-én a szakcsoport is felszámolásra került. A felszámolás eredményeként megállapítást nyert, hogy a szakcsoport veszteséges volt. Ezért az alperes fizetési felszólítást bocsátott ki a felperesek ellen, és őket a befizetett vagyoni hozzájárulás és részesedési előlegük arányában a veszteségért felelőssé tette.
A felperesek me...
BH 1989.2.85 Az ipari szolgáltató szakcsoport tagjának a szakcsoport veszteségéért fennálló felelőssége kérdésében hozott munkaügyi bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye [Pp. 358. § (2) bek., 26/1981. (IX. 5.) számú MT r. 15. § (3) bek., 16. §].
A felperesek az időközben felszámolás alá vont mezőgazdasági termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő ipari és szolgáltató szakcsoportnak voltak a tagjai. 1985. július 5-én a szakcsoport is felszámolásra került. A felszámolás eredményeként megállapítást nyert, hogy a szakcsoport veszteséges volt. Ezért az alperes fizetési felszólítást bocsátott ki a felperesek ellen, és őket a befizetett vagyoni hozzájárulás és részesedési előlegük arányában a veszteségért felelőssé tette.A felperesek mentesülésre irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság a határozataival elutasította, ezért annak megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a felperesekkel szemben hozott döntőbizottsági határozatokat, és őket a részesedési előlegük, valamint vagyoni hozzájárulásuk figyelembevételével összesen 1 754 260 forint veszteség erejéig tette felelőssé az ítéletében mindegyikük részarányát megállapítva. A döntését azzal indokolta, hogy a 26/1981. (IX. 5.) számú MT rendelet 16. § (1) bekezdése szerint a szakcsoport tagja a szakcsoport gazdálkodásának eredményéből személyes közreműködése és vagyoni hozzájárulása alapján részesedik. A szakcsoport tagjának tehát nincs garantált munkadíja, kizárólag az év végén jelentkező nyereségből fizethet a tagjainak jövedelmet. Az év közbeni kifizetések előleg jellegűek. A szakcsoport veszteségesen zárt, felszámolásra került. A felperesek részére a megszűnéskor visszafizetett, illetve rájuk rótt vagyoni hozzájárulással és a felvett részesedés-előleggel a veszteségért felelnek. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 358. § (2) bekezdése alapján kizárta.
A munkaügyi bíróság ítéletének a fellebbezést kizáró rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 358. § (2) bekezdése szerint szövetkezeti tagsági vitában nincs helye fellebbezésnek, ha a vita tárgya a tag munkavégzése vagy az: érte járó díjazás mértéke. A felek jogvitájára azonban nem vonatkozik az idézett jogszabályi rendelkezés.
Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokról szóló 26/1981. (IX. 5.) számú MT rendelet (R.) 16. § (1) bekezdése szerint a tag a szakcsoport gazdálkodásának eredményéből személyes közreműködése és vagyoni hozzájárulása alapján részesedik. A (2) bekezdés szerint a személyes közreműködés és a vagyoni hozzájárulás alapján járó részesedés arányát - a jogszabályok és a működési szabályzat keretei között - a tagértekezlet határozza meg.
A szakcsoport tagja tehát nem a munkája utáni díjazásban részesül, hanem személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával (működő tőke nyeresége) eredményt hoz létre, és abból részesedik, de vállalja a veszteség kockázatát is. A tagsági viszony megszűnése esetén ugyanis nem kell részére visszafizetni a vagyoni hozzájárulást, ha azt a veszteség rendezésére használták fel [R. 15. § (3) bek.],
Tény, hogy a szakcsoport megszűnt, mert a gesztor szövetkezet jogutód nélkül szűnt meg. Ezért vált szükségessé felszámolása és az ezzel járó elszámoltatás. Ez az elszámolás azonban csak teljeskörű, lehet (álló-és fogyóeszköz, késztermékek és kintlevőségek értéke stb.), mert csak így állapítható meg, mennyiben veszteséges a szakcsoport, e veszteség előidézésében a részesedési előleg mennyiben játszott közre, és mennyiben vonható el a veszteség rendezésére a vagyoni hozzájárulás mértéke a részesedési előleggel együtt.
A felek jogvitája tehát a felpereseknek a szakcsoport veszteségéért; való felelősségük körében keletkezett, és nem a munka díjazásával kapcsolatos jogvita. Ennek folytán a munkaügyi bíróság törvénysértően zárta ki ítélete ellen a fellebbezés lehetőségét.
(M. törv. I. 10 343/1988. sz.)