adozona.hu
BH 1990.1.25
BH 1990.1.25
A megrendelő az 1988. évtől fizetendő általános forgalmi adót a vállalkozóra - annak késedelme miatt fennálló kártérítési felelősség címén - nem háríthatja át, ha a befejezési munkákra vonatkozó pótszerződés létrejötte ráutaló magatartás folytán csupán azért állapítható meg, mert - noha a felek erre nézve teljesítési határidőben nem állapodtak meg - a szolgáltatás műszaki átadás-átvétele 1988. január 29-én történt [Ptk. 299. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek 1987. július 31-én szerződést kötöttek, amelyben az alperes 1987. december 30-i befejezési határidő és 2 781 797 Ft vállalkozói díj kikötése mellett elvállalta egy szülőotthon átalakítási munkálatainak elvégzését. Az átadás-átvétel 1988. január 29-én megtörtént, és a felperes az alperes számláját kiegyenlítette.
A felperes az 1988. október 3-án benyújtott keresetében 337 588 Ft és ennek 1988. február 1. napjától járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta, h...
BH 1990.1.25 A megrendelő az 1988. évtől fizetendő általános forgalmi adót a vállalkozóra - annak késedelme miatt fennálló kártérítési felelősség címén
- nem háríthatja át, ha a befejezési munkákra vonatkozó pótszerződés létrejötte ráutaló magatartás folytán csupán azért állapítható meg, mert
- noha a felek erre nézve teljesítési határidőben nem állapodtak meg - a szolgáltatás műszaki átadás-átvétele 1988. január 29-én történt [Ptk. 299. § (1) bek.].
A peres felek 1987. július 31-én szerződést kötöttek, amelyben az alperes 1987. december 30-i befejezési határidő és 2 781 797 Ft vállalkozói díj kikötése mellett elvállalta egy szülőotthon átalakítási munkálatainak elvégzését. Az átadás-átvétel 1988. január 29-én megtörtént, és a felperes az alperes számláját kiegyenlítette.A felperes az 1988. október 3-án benyújtott keresetében 337 588 Ft és ennek 1988. február 1. napjától járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta, hogy a fenti összeg a vállalkozói díjnak az ÁFÁ-val növelt díja, amelyet az alperesnek a késedelem teljesítése folytán viselnie kell.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes pénzügyi fedezetének hiánya volt az oka a késedelmes átadásnak. Hivatkozott a szerződés 15. pontjára, valamint a felperes 1987. szeptember 8-i levelére és az 1987. november 20-án tartott egyeztetésre.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a peres felek között a III. befejező szakaszra vonatkozó szerződés azzal a ráutaló magatartással jött létre, hogy 1988. január 29-én az átadás-átvétel megtörtént, ezért nem lehet szó arról, hogy az alperes a befejező munkálatokkal késedelmeskedett volna. Az ÁFÁ-val növelt vállalkozói díjat ezért a felperesnek meg kell fizetnie.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, és kérte, hogy annak megváltoztatásával a bíróság az alperest 337 588 Ft és kamatai megfizetésére kötelezze. Előadta, hogy a szerződésben rögzítésre került a munkák befejezésének időpontja és minden egyéb lényeges körülmény. Álláspontja szerint a szerződés a III. szakaszra is vonatkozik, ezért újabb szerződést nem kellett kötnie. Az 1987. november 20-i levele nem újabb megrendelés, hanem tájékoztatás arról, hogy a kivitelezési összeg a rendelkezésére áll. Az egyeztető tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak nem minősülnek szerződésmódosításnak, azt csupán tényként fogadta el a felperes, hogy a kiszolgáló részleg 1988. január 30-ra készül el.
Az alperes az elsőfokú bíróság, ítéletének a helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a munkák szerződés szerinti befejezési időpontjaként 1988. január 30-a van feltüntetve. A fellebbezés nem alapos.
A felperes a Ptk. 299. §-ának (1) bekezdésére alapított kártérítési követelést érvényesített.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően azt állapította meg, hogy a peres felek között a szülőotthon átalakítási munkáinak I. és II. szakaszára 1987. július 31-én szerződés jött létre. A szerződés nem terjed ki a III. szakaszra, tekintettel arra, hogy a peres felek a szerződés 15. pontjában kikötötték, hogy a szerződés 6. pontjának I-II. szakaszában megjelölt keretösszegig, azaz 1 500 000 Ft-ig "köti le magát" a felperes a kivitelezés és a pénzügyi teljesítés terén, a III. befejező szakaszra vonatkozó vállalását pedig 1987. szeptember 15-ig közli. A III. szakasz is elkészült, erre azonban a peres felek által megkötött szerződésben foglaltak a fentiek miatt nem vonatkoznak. Helyesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy a peres felek között a vállalkozási szerződés a befejezési munkálatokra csupán ráutaló magatartással jött létre, és ezért az alperes késedelme, valamint kártérítési felelőssége nem állapítható meg. Mindezek miatt az 1988. januárjában kiállított számla összegét - amely az ÁFÁ-t is tartalmazza - a felperesnek meg kellett fizetnie.
Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai folytán a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gf. V. 30 474/1989. sz.)