adozona.hu
BH 1989.3.128
BH 1989.3.128
Az özvegyi nyugdíj más arányú megosztása iránti per az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [1975. évi II. tv. 66. §, 1972. évi IV. tv 23. § (1) bek. c) pont, MK 44. sz.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a városi bírósághoz benyújtott keresetlevelében előadta, hogy az 1987. augusztus 13-án elhalt férje után járó özvegyi nyugdíjat a társadalombiztosítási kirendeltség egyenlő arányban osztotta meg a jogerős határozatával közte és az alperes között, aki az elhalt elvált felesége. Annak megállapítását kérte, hogy a teljes özvegyi nyugdíj őt illeti meg.
A városi bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat áttette a munkaügyi bírósághoz. Döntését azzal indokolta, hogy a...
BH 1989.3.128 Az özvegyi nyugdíj más arányú megosztása iránti per az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [1975. évi II. tv. 66. §, 1972. évi IV. tv 23. § (1) bek. c) pont, MK 44. sz.].
A felperes a városi bírósághoz benyújtott keresetlevelében előadta, hogy az 1987. augusztus 13-án elhalt férje után járó özvegyi nyugdíjat a társadalombiztosítási kirendeltség egyenlő arányban osztotta meg a jogerős határozatával közte és az alperes között, aki az elhalt elvált felesége. Annak megállapítását kérte, hogy a teljes özvegyi nyugdíj őt illeti meg.A városi bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat áttette a munkaügyi bírósághoz. Döntését azzal indokolta, hogy a 17/1975. (VI. 14.) számú MT rendelet 256. § (1) bekezdése szerint a társadalombiztosítási határozat a munkaügyi bíróság előtt támadható meg.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet ellen a felperes, valamint az ügyész terjesztett elő fellebbezést.
A megyei bíróság végzésével a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette, és az iratokat eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel. Döntését azzal indokolta, hogy az özvegyi nyugdíj megosztásával kapcsolatos vita a jogosultak közötti jogvita, amelynek elbírálására az általános hatáskörű bíróság jogosult.
A Legfelsőbb Bíróság az eljárásra a városi bíróságot jelölte ki.
Az 1975. évi II. törvény (továbbiakban: T.) 66. § (1) bekezdése szerint több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban kell megosztani. A T. 66. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy ha a jogosultak valamelyike sérelmesnek tartja az özvegyi nyugdíjnak az (1) bekezdése szerinti megosztását, a többi jogosult ellen - tehát nem a társadalombiztosítási szerv ellen - indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti a bíróságtól.
A Legfelsőbb Bíróság MK 44. számú állásfoglalása megállapítja, hogy az özvegyi nyugdíj megosztásával kapcsolatos per kizárólag az özvegyi nyugdíjra jogosultak közötti jogvita, amelyben a társadalombiztosítási szervnek nem kell perben állnia. A perben eldöntendő jogkérdés az, hogy az özvegyi nyugdíjnak a T. 66. §-ának (1) bekezdésén alapuló, egyenlő arányban történt megosztásától el lehet-e térni. Ennek a kérdésnek az eldöntésénél azonban nem a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók, hanem a jogosultak személyi, vagyoni, kereseti viszonyai.
A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének az 1979. évi 16. számú tvr. 3. § (1) bekezdésével megállapított c) pontja szerint a munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozat megváltoztatása iránti perekben jár el, az özvegyi nyugdíj más arányú megosztása iránti per pedig nem a társadalombiztosítási határozat megváltoztatására irányul, hanem az érdekeltek jogvitája.
Mindebből következik, hogy a per az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik, tehát az ügyben a városi bíróságnak kell eljárnia.
(Mpk. II. 10 241/1988. sz.)