Az eljárás alá vont nem vitatta, hogy a szegedi építőipari ágazata a gazdasági bírság kiszabása iránti indítvány alapjául szolgáló cselekményt elkövette. Azzal védekezett, hogy a cselekményekből a szövetkezetnek nem keletkezett haszn..." />

BH 1989.8.325

Ha a gazdasági bírság kiszabásának alapjául szolgáló magatartás egyben a gazdálkodó szervezet dolgozójának bűncselekménye is, a bírság összege csak egészen kivételes esetekben mérsékelhető. [1984. évi IV tv. 22. § (1) bek., 32/1984. (X. 31.) MT r. 5. § (1) bek., 6. §, Pp. 217. § (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A legfőbb ügyész a békési "V" Mgtsz ellen 2 280 782 Ft bírságalap figyelembevételével gazdasági bírság kiszabását indítványozta, mert az eljárás alá vont engedély nélküli tevékenységgel és fiktív számlák kiállításával ilyen összegű jogtalan bevételre tett szert.
Az eljárás alá vont nem vitatta, hogy a szegedi építőipari ágazata a gazdasági bírság kiszabása iránti indítvány alapjául szolgáló cselekményt elkövette. Azzal védekezett, hogy a cselekményekből a szövetkezetnek nem keletkezett haszn...

BH 1989.8.325 Ha a gazdasági bírság kiszabásának alapjául szolgáló magatartás egyben a gazdálkodó szervezet dolgozójának bűncselekménye is, a bírság összege csak egészen kivételes esetekben mérsékelhető. [1984. évi IV tv. 22. § (1) bek., 32/1984. (X. 31.) MT r. 5. § (1) bek., 6. §, Pp. 217. § (3) bek.].
A legfőbb ügyész a békési "V" Mgtsz ellen 2 280 782 Ft bírságalap figyelembevételével gazdasági bírság kiszabását indítványozta, mert az eljárás alá vont engedély nélküli tevékenységgel és fiktív számlák kiállításával ilyen összegű jogtalan bevételre tett szert.
Az eljárás alá vont nem vitatta, hogy a szegedi építőipari ágazata a gazdasági bírság kiszabása iránti indítvány alapjául szolgáló cselekményt elkövette. Azzal védekezett, hogy a cselekményekből a szövetkezetnek nem keletkezett haszna, a szövetkezet vezetőségét leváltották, az építőipari ágazatot felszámolták, a gazdasági bírság kiszabása pedig a termelőszövetkezet szanálását, esetleg felszámolását vonná maga után.
Az elsőfokú bíróság az általa elrendelt könyvszakértői vizsgálat alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont 1982-től kezdődően működtette Szegeden az építőipari ágazatát, melyben átalányelszámolásos rendszerben szolgáltató csoportot létesítettek. Az eljárás alá vont a szolgáltató csoport tagjaival külön-külön megállapodást kötött, és feladatként külső megrendelők részére építési-tervezési tevékenységnek minősülő költségvetések készítését írta elő, bár az eljárás alá vont ilyen tevékenységet nem folytathatott, tevékenysége jogszabálysértő volt. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont szegedi részlege több olyan munkát elvállalt, melyet ténylegesen nem végzett el, illetőleg azokat mással végeztette el, a munkákat azonban sajátjaként számlázta le, a befolyó összegből pedig a megállapodásban szereplőnél alacsonyabb térítési díjat fizetett ki az alvállalkozók részére. Az elsőfokú bíróság a könyvszakértői vélemény alapján az eljárás alá vont számlájára ilyen címeken befolyó 2 204 783 Ft-ot tekintette a gazdasági bírság alapjának, melyet az indítványozó és az eljárás alá vont nem vitatott. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá a szakvélemény alapján, hogy az ágazat által elvégzett munkák ellenértéke az eljárás alá vont számlájára érkezett be, melynek 48,8 %-át az eljárás alá vont, az ezt meghaladó részét pedig a szegedi ágazat használta fel.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az eljárás alá vont ezzel a magatartásával kimerítette az 1984. évi IV. tv. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, és ezért vele szemben a 32/1984. (X. 31.) MT rendelet alapján 300 000 Ft, mérsékelt összegű gazdasági bírságot szabott ki. Kötelezte továbbá az eljárás alá vontat 18 000 Ft eljárási illeték megfizetésére az állam javára. Az elsőfokú bíróság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont új vezetősége saját hatáskörében rendelte el a vizsgálatot, 1986-ban felszámolta a szegedi ágazatot, rossz körülmények között gazdálkodik, a nagyobb összegű bírság veszélyeztetné a a szövetkezet működését, és csökkentő tényezőként kezelte a könyvszakértői véleményben kimutatott, az illetékes pénzügyi hatóság mérleghelyesbítésként kezelt tételeit. Mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a 300 000 Ft-ra mérsékelt bírság is elegendő a gazdasági bírság céljának eléréséhez.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az indítványozó fellebbezést jelentett be, és kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont által elért 2 204 783 Ft jogtalan haszon nagyságára tekintettel indokolatlan, hogy az elsőfokú bíróság - méltányosságra hivatkozva - csupán 300 000 Ft összegű gazdasági bírságot szabott ki. Álláspontja szerint a haszon felosztásának nincs jelentősége a bírságalap megállapítása és a gazdasági bírság kiszabása vonatkozásában. Nem lehet az eljárás alá vont javára értékelni a belső ellenőri vizsgálat elrendelését, mert nem az eljárás alá vont tárta fel a visszaéléseket, hiszen az új vezetőséget már a büntető eljárásban feltárt körülményekre tekintettel választották meg. Az eljárás alá vont javára kérte értékelni viszont, hogy 203 815 Ft-ot a kár részbeni megtérítéseként visszafizetett a Ganz Mávag Mozdony Vagon- és Gépgyár Acélszerkezeti Gyárának, és az eljárás alá vont új vezetőségének az intézkedéseiből következtetni lehet arra, hogy kellő hatása volt a büntető eljárásnak. A másodfokú eljárásban indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság másfél millió forintban határozza meg a gazdasági bírság összegét.
Az eljárás alá vont kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Az elsőfokú eljárásban előadott védekezését fenntartva hivatkozott arra, hogy az új vezetőség a megválasztása óta eltelt 3 évben felszámolta azt az ágazati tevékenységet, amelyben a gazdasági bírság kiszabására alapot adó cselekményeket elkövették, a termelőszövetkezet elsősorban az alaptevékenységre irányuló gazdálkodást folytat, és a súlyosabb gazdasági bírság az így elért eredményt vonná el.
A fellebbezés alapos.
A gazdasági bírságról szóló 32/1984. (X. 31.) MT rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az legalább 30 %-kal meghaladja a jogtalanul szerzett előny, illetőleg okozott kár összegét. A 6. § különös méltánylást érdemlő esetben lehetővé teszi kisebb mértékű bírság megállapítását vagy a bírság kiszabásának mellőzését.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az eljárás alá vont elkövette a gazdasági bírság kiszabására alapot adó cselekményt, tévesen mérlegelte azonban az eljárás alá vont terhére, illetve javára szolgáló körülményeket, és a bírságot indokolatlanul alacsonyabb összegben határozta meg.
Az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően azt az igen súlyos megítélést eredményező körülményt az eljárás alá vont terhére, hogy a gazdasági bírság alapjául szolgáló tevékenységgel bűncselekményt követtek el. Figyelmen kívül hagyta azt is az elsőfokú bíróság, hogy a jogszabály teljes szigorát alkalmazva és a 2 204 783 Ft jogtalan hasznot mint bírságalapot figyelembe véve közel 3 millió forint bírság kiszabása lenne indokolt. Az eljárás alá vont által elkövetett cselekményhez és a jogszabály alapján megállapítandó bírsághoz képest aránytalanul kis összegű bírság kiszabása nem alkalmas a gazdasági bírság céljának elérésére, a tisztességtelen gazdasági tevékenységtől való visszatartásra. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem adta kellő indokát az ilyen nagy arányú - a bírság kiszabásának mellőzéséhez közelálló - mérséklésnek.
A Legfelsőbb Bíróság azonban - mérlegelve az eljárás alá vont védekezésében előadottakat is - egyetértett az indítványozónak a mérsékelt bírság kiszabásával kapcsolatos álláspontjával.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, és az eljárás alá vont javára vette figyelembe, hogy az 1986. áprilisa óta működő új vezetés levonta a büntető eljárás tanulságait, olyan intézkedéseket tett, amelyek arra utalnak, hogy útját kívánja állni az újabb visszaéléseknek. A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak az eljárás alá vont javára szolgáló körülményként értékelte annak az ágazati tevékenységnek a megszüntetését, amelyben a visszaéléseket elkövették, azt, hogy a gazdálkodását elsősorban a termelőszövetkezet alaptevékenységi körében végzi, és ezzel a tevékenységgel 1987-ben már 2 800 000 Ft nyereséget ért el. Az eljárás alá vont a kár egy részét. 203 815 Ft-ot visszafizette a Ganz Mávagnak, az egyik károsultnak. A Legfelsőbb Bíróság az eljárás alá vont fenti intézkedései mellett figyelembe vette, hogy a maximális összegű bírság az eljárás alá vont teljes évi eredményét elvonná, amelynek következményei végeredményként az eljárásra okot adó cselekményben részt nem vevő vétlen termelőszövetkezeti tagokat és alkalmazottakat sújtaná.
A Legfelsőbb Bíróság az összes elkövetési és méltányolható körülményt együttesen mérlegelve - a legfőbb ügyész indítványával egyezően - a különös méltánylásra okot talált, ezért a 32/1984. (X. 31.) MT rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítandó gazdasági bírság összegét - a 6. § alapján - mintegy 50 %-kal mérsékelve, 1 500 000 Ft-ban határozta meg.
A Legfelsőbb Bíróság figyelemmel az eljárás alá vont javára szolgáló körülményekre, továbbá annak érdekében, hogy a gazdasági bírság ne tegye lehetetlenné az eljárás alá vont gazdasági tevékenységét, a legfőbb ügyész indítványára és az eljárás alá vont kérelmének helyt adva - a Pp. 217. §-ának (3) bekezdését alkalmazva -, a kiszabott gazdasági bírság megfizetésének két részletben, két egymást követő gazdasági évben való teljesítését rendelte el.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét - az elsőfokú bíróság által megállapított 300 000 Ft bírságot - nem érintette [Pp. 253. § (3) bek.], a fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a bírság összegét 1 500 000 Ft-ban határozta meg azzal, hogy a teljesítésre részletfizetést engedélyezett.
(Legf. Bír. Gf. IV. 31 148/1988. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.