adozona.hu
AVI 2013.1.12
AVI 2013.1.12
Az illetékmentességnek objektív és vállalástól függő feltételei lehetnek [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. p) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2008. február 25. napján kötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a Cs. Mezőgazdasági Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet haszonbérleti jogával terhelt, de F. I.-né tulajdonában álló nagycserkeszi 0154/37. helyrajzi számon felvett, szántó művelési ágú, külterületi termőföld ingatlan 12207/160385 tulajdoni illetőségét 3 700 000 forint vételárért. A szerződésben rögzítést nyert, hogy a felperes, mint regisztrált őstermelő, az ingatlant családi gazdálkodás céljára kívá...
AVI 2013.1.12 Az illetékmentességnek objektív és vállalástól függő feltételei lehetnek [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. p) pont]
A felperes 2008. február 25. napján kötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a Cs. Mezőgazdasági Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet haszonbérleti jogával terhelt, de F. I.-né tulajdonában álló nagycserkeszi 0154/37. helyrajzi számon felvett, szántó művelési ágú, külterületi termőföld ingatlan 12207/160385 tulajdoni illetőségét 3 700 000 forint vételárért. A szerződésben rögzítést nyert, hogy a felperes, mint regisztrált őstermelő, az ingatlant családi gazdálkodás céljára kívánja hasznosítani.Az illetékhivatal fizetési meghagyásával - elfogadva a szerződéses értéket - 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 370 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest, egyben az illetékmentesség iránti kérelmét elutasította.
Az alperes a 2008. július 25. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hivatkozott az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontjában foglaltakra azzal, hogy nem jár illetékmentesség olyan ingatlan esetében, amelyen az azt terhelő bérleti jog áll fenn, függetlenül attól, hogy a regisztrált őstermelő vevő - a tényleges jogi helyzettel ellentétben - kistermelés keretében maga kívánja a jövőben az ingatlant hasznosítani.
Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, hivatkozott arra, hogy a területen megtermelt mezőgazdasági termékekre a haszonbérlővel integrátori megállapodást is kötött, a maga által megtermelt termékeket a szövetkezeten keresztül értékesíti.
A haszonbérlő igazolása szerint, az ingatlan mezőgazdasági célra történő hasznosítását a szövetkezet a földbérleti szerződés megszűnéséig biztosítja.
A megyei bíróság a keresetet alaposnak találta, ítéletével az alperesi határozatot megváltoztatta, megállapítva, hogy a felperes termőföldvásárlása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
Ítélete indokolásában kifejtette, több adat támasztotta alá azt, hogy a haszonbérlet fennállása ellenére a föld használója nem a haszonbérlő, hanem a tulajdonjogot szerzett felperes. Részére a termőföld használata, integrációs megállapodás keretében, átengedésre került a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) 12/A. §-a alapján. A megyei bíróság megítélése szerint az alperes jogsértő módon állapította meg azt, hogy az általa vásárolt földet maga használó felperest nem illeti meg az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában meghatározott kedvezmény.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó alperes kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint, a jogerős ítélet az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjába ütközik, ezért törvénysértő, tekintve, hogy az ott rögzített összes feltételt a felperes nem teljesítette. A termőföld egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként történő mezőgazdasági hasznosítása azt jelenti, hogy a regisztrációs igazolással rendelkező személy a mezőgazdasági célra vásárolt földterületet maga műveli meg. A per során beszerzett okiratok azt tanúsítják, hogy a felperes ingatlanhasznosítása nem áll fenn a vásárlás napjától, ez pedig az illetékmentességhez szükséges törvényi feltételek hiányát jelenti.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy regisztrált őstermelő által bérleti joggal terhelten vásárolt ingatlan esetében megállapítható-e az illetékmentesség.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja kimondja, mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a külön jogszabály alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számított legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie.
Az illetékmentességnek objektív és vállalástól függő feltételei vannak. Objektív, avagy alanyi feltétel a regisztrációs igazolás megléte, amely a felperes esetében nem volt vitatott.
A vállalástól függő feltételekről (a vásárlástól számítva 5 évig nem idegeníti el az ingatlant, vagyoni értékű jogot azon nem alapít, a termőföldet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja) a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál.
A fentebb említett objektív és vállalástól függő feltételek bármelyikének hiánya kizárja az illetékkedvezmény alkalmazását.
A 2008. február 25-én kötött adásvételi szerződés 1. pontjából kitűnően az ingatlant bérleti joggal terhelten vásárolta meg a felperes.
Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az illetékmentesség csak a jogilag is tehermentes ingatlan vonatkozásában áll fenn, illetőleg teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy a mezőgazdasági őstermelő saját maga hasznosítsa, művelje a megvásárolt termőföldet.
A Földtörvény 12/A. §-a valóban lehetőséget biztosít arra, hogy a termőföld használatát a haszonbérlő termelési integráció megvalósítása érdekében átengedje, azonban a szerződés írásba foglalásán túl e ténynek a földhasználati nyilvántartásból is ki kell tűnnie.
A Földtörvény 25/A. § (1)-(3) bekezdéséből fakadóan a közhiteles földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatról az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel. A földhasználati nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valóssággal egyezőségét vitatja. A Földtörvény 25/B. § (2) bekezdése kimondja, aki termőföldet használ, s annak területe az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
A körzeti földhivatal a felperest, mint a perbeli, 6 ha 1420 m2 térmértékű ingatlan alhaszonbérlőjét földhasználóként 2008. október 1. napjától kezdődően vette nyilvántartásba. A per során nem merült fel adat arra, hogy ezen időpontot megelőzően a földhasználó személyére vonatkozóan más bejelentés érkezett volna, így a Földtörvény 25/B. § (7) bekezdése szerint a termőföld használójának ezen időpontig a haszonélvezőt kell tekinteni.
Azt, hogy a felperes - legalábbis 2008. október 1-jéig - nem volt a perbeli ingatlan használója, alátámasztja az a körülmény, hogy csak az alperesi megállapítások ismeretében, a közigazgatási per megindultát követően kérte földhasználókénti nyilvántartásba vételét az illetékes hatóságnál. Kiemelendő, hogy a szövetkezet által 2008. április 30-án kiállított igazolás is azt tanúsítja, hogy a perbeli ingatlanon fennálló földbérleti szerződés megszűnéséig a szövetkezet az ingatlannak megfelelő térmértékű földterület hasznosítását biztosítja a felperes részére.
A csatolt iratokból, a rendelkezésre álló bizonyítékokból a megyei bíróság téves következtetést vont le, ugyanis a felperest a haszonbérleti joggal terhelten vásárolt ingatlan vásárlása után illetékkedvezmény nem illeti meg, lévén földhasználóként az ingatlant nem maga hasznosítja.
A felperes az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában támasztott feltételeket nem, illetve csak részben teljesítette.
A fentebb kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.022/2009.)