adozona.hu
AVI 2013.6.69
AVI 2013.6.69
Az Itv. 23/A. §-a az Itv. egyéb mentességi szabályaival lex generalis - lex specialis viszonyban áll (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. április 24-én vásárolta meg a 2662/76/A/31. helyrajzi számú társasházi ingatlant és a hozzá tartozó felszíni parkolóhely kizárólagos használati jogát 15 935 664 forint vételárért. Az összegből a parkolóhely ellenértéke 850 000 forint, míg a lakás vételára 15 085 664 forint volt.
A szerződésben rögzítést nyert, hogy az eladó ingatlan-beruházásra és eladásra jogosult gazdasági társaság, míg a vevő kijelentette, hogy főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazó és az ingatlant tov...
AVI 2013.6.69 Az Itv. 23/A. §-a az Itv. egyéb mentességi szabályaival lex generalis - lex specialis viszonyban áll (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
A felperes 2007. április 24-én vásárolta meg a 2662/76/A/31. helyrajzi számú társasházi ingatlant és a hozzá tartozó felszíni parkolóhely kizárólagos használati jogát 15 935 664 forint vételárért. Az összegből a parkolóhely ellenértéke 850 000 forint, míg a lakás vételára 15 085 664 forint volt.A szerződésben rögzítést nyert, hogy az eladó ingatlan-beruházásra és eladásra jogosult gazdasági társaság, míg a vevő kijelentette, hogy főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazó és az ingatlant továbbértékesítési céllal vásárolta. Vállalta, hogy erre két éven belül sor kerül, ezért jogosult az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményes mértékű 2%-os illetékre.
Az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásával az ingatlanforgalmazást folytató vállalkozókra vonatkozó kedvezményes szabályok alapulvételével, a szerződésben megjelölt vételár, mint forgalmi érték elfogadása mellett, az Itv. 23/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény alkalmazásával 318 713 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest.
A határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, melyben előadta, hogy az eladó ingatlan-beruházásra és eladásra jogosult gazdasági társaság, és mint ilyen az ingatlant első értékesítés keretében adta el, ebből fakadóan a felperest az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében írt kedvezménnyel együtt az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában írt kedvezmény is megilleti.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, kifejtve, hogy a felperes a választása szerinti illetékkedvezményben részesült, két illetékkedvezmény együttesen nem vehető igénybe, illetve abból nem hozható létre egy harmadik lehetőség.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletében idézte az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében és az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat. Megállapította, hogy a szabályozással elérni kívánt cél és az egyes kedvezmények törvényen belül elhelyezkedése, illetve az a tény, hogy a kógens szabályok részletei a két kedvezmény együttes érvényesíthetőségét kizárják, azt eredményezi, hogy egymás mellett, párhuzamosan a két kedvezmény nem érvényesülhet. Az Itv. arra pedig nem teremt tehetőséget, hogy a kettő együttes alkalmazásával egy harmadik kedvezmény keletkezzen.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adást. Álláspontja szerint az Itv. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a 23/A. § (1) bekezdése és a 26. § (1) bekezdés f) pontjában írt két kedvezmény együttes igénybevételére vonatkozóan, de annak lehetőségét sem zárja ki. A jogszabályi rendelkezések alkalmazási területe nem eltérő, hiszen mindkét kedvezmény az ingatlan tulajdonjogának megszerzése után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték mérséklésére ad lehetőséget. A szükséges nyilatkozatokat mind az eladó, mind a vevő megtette. A felperes tekintetében valamennyi törvényi feltétel megvalósult, így a kedvezmények együttes alkalmazása eredményeképpen csak 18 713 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére lehetett volna kötelezhető.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes, mint főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében és az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában írt kedvezmények együttes igénybevételére jogosult-e.
Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, és az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta (a továbbiakban: együtt: vállalkozó), továbbá az ingatlanalap által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor az Itv. 21. § (1) bekezdése szerint megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos része illeti meg a vagyonszerzőt.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében egységes jogelvet alkalmazva kifejtette, hogy a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozót az Itv. egy általánosan meghatározott személyi körből (vevő) kiemelte, az ezen személy által megkötött jogügyletre nem a törvény egyéb szabályai, hanem e különös szabály vonatkozik. Az Itv. 23/A. §-a az Itv. további mentességi vagy egyéb szabályaival lex generális - lex speciális viszonyban áll.
A felperes továbbértékesítési céllal vásárolta az ingatlant, rá, mint a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozóra az Itv. 23/A. §-ában írt kedvezmények és nem az egyéb illetékmentességi szabályok alkalmazhatóak. Helytállóan utalt a megyei bíróság arra, hogy a két rendelkezéssel szabályozni kívánt cél eltérő és eltér a kedvezmény mértéke is. A kettő együttes alkalmazásával egy további harmadik típusú kedvezmény alakulna, amelyet az Itv. nem tesz lehetővé.
A megyei bíróság a helyesen megállapított tényállásból jogszerű következtetést vont le, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.135/2009.)