adozona.hu
ÍH 2019.101
ÍH 2019.101
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ELTILTÁSA A cégjegyzékből a cég kényszertörlése megindítását megelőzően törölt vezető tisztségviselő eltiltásának feltételeit, a Ctv. 9/C. § (2) bekezdésében foglalt tényállás megvalósulását a cégbíróságnak hivatalból kell megállapítania, és ennek eredményeként hivatalból kell döntenie az eltiltás alkalmazásáról vagy mellőzéséről. Alkalmazott jogszabályok: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. § (1)-(3) bekezdés b) p
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartásban az I.P. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) 2006. október 16-ától egyszemélyes társaság. A cégjegyzékének 13/4. rovatából V.D.T. ügyvezetőt 2017. december 15-én törölte a cégbíróság. V.D.T. 2011. október 16-tól 2017. február 7-ig volt vezető tisztségviselő, ezt követően a Kft.-nek nem volt cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselője.
A Kft. ellen a megszűntnek nyilvánítására irányuló különleges törvényességi felügyeleti eljárás C...
ÍH 2019.101 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ELTILTÁSA
A cégjegyzékből a cég kényszertörlése megindítását megelőzően törölt vezető tisztségviselő eltiltásának feltételeit, a Ctv. 9/C. § (2) bekezdésében foglalt tényállás megvalósulását a cégbíróságnak hivatalból kell megállapítania, és ennek eredményeként hivatalból kell döntenie az eltiltás alkalmazásáról vagy mellőzéséről.
[A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. § (1)-(3) bekezdés b) pontja, Ctv. 116. § (1) bekezdése, Ctv. 118. § (2) bekezdése. Ctv. 91. § (1) bekezdése; a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. § (3) bekezdés a) és c) pontja]
A cégnyilvántartásban az I.P. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) 2006. október 16-ától egyszemélyes társaság. A cégjegyzékének 13/4. rovatából V.D.T. ügyvezetőt 2017. december 15-én törölte a cégbíróság. V.D.T. 2011. október 16-tól 2017. február 7-ig volt vezető tisztségviselő, ezt követően a Kft.-nek nem volt cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselője.A Kft. ellen a megszűntnek nyilvánítására irányuló különleges törvényességi felügyeleti eljárás Cgt.01-17-00 szám alatt az állami adóhatóság elektronikus értesítésére 2017. augusztus 18-án indult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 91. § (1) bekezdése alapján az adószám törlése miatt.
Az eljárást kezdeményező értesítés szerint a Kft. adószámának törlésére azért került sor, mert a Kft. elmulasztotta a 2015. évi éves beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét.
A cégbíróság a 2018. január 3-án jogerőre emelkedett Cgt.01-17-00 /2. számú végzésével a Kft.-t eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárásának megindítását.
Az erről szóló hirdetmény 2018. január 31-én jelent meg a Cégközlönyben, így ettől a naptól kezdődően a Kft. kényszertörlési eljárás alatt áll.
A kényszertörlési eljárásban az állami adóhatóság a követelését 2018. február 19-én 1 018 000 forintban, 2018. március 27-én 1 028 000 forintban, 2018. szeptember 7-én 1 127 000 forintban jelölte meg, de nem határozta meg a követelése keletkezésének időpontját, és nem részletezte, hogy a követelése miből származik, és milyen tételekből tevődik össze.
A cégbíróság a Ctv. 117/A. § (3a) bekezdésének felhívása mellett a 2019. március 28-án kelt Kt.01-18-000.../8. számú végzésével tájékoztatta V.D.T. volt vezető tisztségviselőt az állami adóhatóság 1 127 000 forint bejelentett követeléséről, továbbá arról, hogy adat merült fel arra, hogy abban az időszakban, amikor a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselő volt, a cég a kötelezettségeit nem teljesítette, illetve a céggel szemben követelés keletkezett. Ezért felhívta, hogy 30 napon belül nyilatkozzon, vitatja-e a vele szemben felmerült tényeket, továbbá jelölje meg azokat az intézkedéseket, amelyeket megtett annak érdekében, hogy a cég a jogszabályi rendelkezéseket teljesítse.
V.D.V. a cégbíróság felhívásra előadta (9. sorszám), hogy a Kft. ingatlanfejlesztési tevékenység folytatása céljából jött létre. A Kft. vevőként egy ingatlan adásvételi szerződést kötött, azonban az eladóval vitája keletkezett, ezért az adásvételi szerződést a szerződő felek felbontották és az eredeti állapotot helyreállították. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) mint illetékügyi hatóság ugyan megállapította a vagyonszerzési illetéket, de azt törölte is az adásvételi szerződés felbontása miatt, azonban a "nem fizetendő" illeték után kamatot követelt a Kft.-től. Ügyvezetőként elmagyarázta a jogi helyzetet és a várható jogkövetkezményeket a tagnak, aki azzal nem értett egyet, a NAV követelését sem megfizetni, sem perbe vinni nem akarta, elállt az üzleti tevékenység szándékától. Állította, hogy ügyvezetőként az ügyben többet nem tudott tenni, a tag magatartása miatt ezek után az ügyvezetői tisztségéről lemondott.
Az elsőfokú bíróság a 2018. május 3-án kelt Kt.01-18-000…/10. számú végzésével elrendelte a cég kényszertörlését, egyúttal V.D.T. volt vezető tisztségviselőt eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított 3 évig attól, hogy gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagjává váljon, valamint közkereseti társaság, egyéni cég tagjává és betéti társaság beltagjává váljon, valamint cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja legyen.
Határozatában a döntése jogalapjaként a Ctv. 9/C. § (1) bekezdését és a (3) bekezdés b) pontját, a 116. § (1) bekezdését, valamint a 118. § (2) bekezdését jelölte meg.
Megállapította, hogy az adószám törlése miatt a Ctv. 91. §-a alapján indított törvényességi felügyeleti eljárást, amelynek eredményeként a 2018. január 3-án jogerőre emelkedett Cgt.01-17-00890/2. számú végzésével a Kft.-t megszűntnek nyilvánította, és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. A kényszertörlési eljárásban az állami adóhatóság 1 127 000 forint követelést jelentett be. V.D.T. volt vezető tisztségviselő a hitelezői igényt vitatta. A cég vagyonára vonatkozóan nem merült fel adat. Ezekre figyelemmel a céget a cégjegyzékből hivatalból törölte, és az eltiltásról rendelkezett.
A végzés ellen V.D.V. eltiltott volt vezető tisztségviselő fellebbezett, amelyben kérte a végzés eltiltásra vonatkozó rendelkezésének megváltoztatásával az eltiltása mellőzését.
Állította, hogy nem áll fenn az eltiltásának a Ctv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti jogszabályi feltétele, mivel a kényszertörlési eljárás megindításakor nem volt a cég cégjegyzékében szereplő vezető tisztségviselő.
Az eltiltása alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezés felülbírálatát kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. § (3) bekezdés a) és c) pontja alapján.
Előadta, hogy a kényszertörlési eljárás megindítása (2018. január 31-én) előtt, 2017. február 7-én lemondással megszűnt a vezető tisztségviselői jogviszonya, a cégbíróság 2017. december 15-én meghozott végzésével törölte is a cégjegyzékből. A Kft. ellen az adószám törlése miatt az adóhatóság csak fél évvel később, 2017. augusztus 18-án kezdeményezte a különleges törvényességi felügyeleti eljárást és majdnem 1 évvel később indult meg a Kft. kényszertörlési eljárása.
A másodfokú bíróság mindenek előtt rögzíti, hogy a Kft. ellen a különleges törvényességi felügyeleti eljárás az állami adóhatóság elektronikus értesítésére indult meg 2017. augusztus 18-án a Ctv. 91. § (1) bekezdése alapján az adószám törlése miatt. Az eljárásban az elsőfokú bíróság a Ctv. 72. § (2) bekezdésének utaló rendelkezése folytán a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) szabályainak alkalmazását tartotta irányadónak, ezt jelölte meg a Cgt.01-17-00…/2. számú végzésében is, mivel az eljárás a rPp. hatálya alatt indult. Ennek a törvényességi felügyeleti eljárásnak a továbbfolytatása a kényszertörlési eljárás, ezért ebben is szintén a rPp. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság végzésének a cég kényszertörlését elrendelő rendelkezése a rPp. 228. § (3) bekezdése alapján jogerőre emelkedett, ezért a másodfokú bíróság a végzésnek kizárólag V.D.T. volt vezető tisztségviselő eltiltását tartalmazó rendelkezését bírálta felül.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott Kt.01-18-000…/10. számú végzését 2019. május 3-án hozta meg, és abban V.D.T. volt vezető tisztségviselő eltiltásának jogszabályi alapját a Ctv. 9/C. § (1) bekezdésében jelölte meg.
Helytállóan hivatkozott a fellebbező fél arra, hogy a Ctv. 9/C. § (1) bekezdése nem ad lehetőséget az eltiltására, mivel a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában a cégjegyzékben már nem volt vezető tisztségviselő.
A Ctv. 9/C. § (2) bekezdése alapján a cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző évben volt vezető tisztségviselő eltiltásáról akkor rendelkezik, ha a cég kényszertörlési eljárását a Ctv. 91. §-a szerint indult különleges törvényességi felügyeleti eljárás előzte meg, és az eljárást kezdeményező bejelentés a kényszertörlési eljárás megindításának időpontját megelőző egy évre vonatkozóan is tartalmaz a cég által megvalósított mulasztásra vagy a céggel szembeni követelésre vonatkozó adatot és a céggel szemben bejelentett követelések összértéke eléri a 100 000 forintot.
A kényszertörlési eljárást megelőző, a Ctv. 91. §-a alapján a cég ellen kezdeményezett különleges törvényességi felügyeleti eljárás megindítása érdekében tett adóhatósági bejelentés szerint V.D.T. vezető tisztségviselői jogviszonyának fennállása alatt a Kft. a 2015. évi beszámolójának letétbe helyezésével 2016 júniusától folyamatos mulasztásban volt.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 117/A. § (3a) bekezdése alapján kiadott, 2019. március 28-án kelt Kt.01-18-000…/8. számú végzésével tájékoztatta V.D.T. volt vezető tisztségviselőt az állami adóhatóság 1 127 000 forint bejelentett követeléséről, továbbá arról, hogy adat merült fel arra, hogy abban az időszakban, amikor a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselő volt, a cég a kötelezettségeit nem teljesítette, illetve a céggel szemben követelés keletkezett, továbbá felhívta, hogy 30 napon belül nyilatkozzon, vitatja-e a vele szemben felmerült tényeket, továbbá jelölje meg azokat az intézkedéseket, amelyeket megtett annak érdekében, hogy a cég a jogszabályi kötelezettségeit teljesítse. Az elsőfokú végzés azonban hiányos tartalmú, ugyanis nem tartalmaz tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a volt vezető tisztségviselőnek milyen ügy tárgyában megtett intézkedésekről kell nyilatkoznia: a cég 2015. évi beszámolója letétbe helyezésének elmulasztásában megvalósult jogszabálysértés elkerülése vagy az állami adóhatóság 1 127 000 forint bejelentett követelésének megszüntetése érdekében tett intézkedéseiről.
E hiányosság miatt V.D.T. 9. sorszám alatt csatolt nyilatkozata jelenleg nem értékelhető, mivel a nyilatkozata kizárólag az állami adóhatóság által törölt illeték után számított kamatkövetelés megszüntetése érdekében tett intézkedéseit tartalmazza, de az állami adóhatóság 1 127 000 forint bejelentett követelése keletkezésének időpontjára, jogcímére, mibenlétére és összetételére semmilyen adat nem áll rendelkezésre.
A cégbíróság az adószám nélkül jogszabálysértően működő cég ellen az állami adóhatóság értesítésére hivatalból indítja meg a különleges törvényességi felügyeleti eljárást a cég megszüntetése céljából, és hivatalból folytatja le a kényszertörlési eljárást is, amelynek befejezéseként hivatalból kell rendelkeznie a Ctv. 118. § (2) bekezdése alapján a cég törléséről és - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az eltiltásról. Az eltiltás szankciójának alkalmazását megelőzően a cégbíróságnak hivatalból kell megállapítania mindazokat az adatokat és tényeket, amelyek az eltiltás alkalmazását vagy mellőzését megalapozzák.
V.D.T. volt vezető tisztségviselővel szemben a Ctv. 9/C. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, és a Ctv. 117/A. § (3a) bekezdése alapján kiadott 8. sorszámú végzés hiányos tartalma miatt az arra adott nyilatkozat alapján a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet dönteni a Ctv. 9/C. § (2) bekezdésében foglalt tényállás megvalósulásáról, amely tényállást a cégbíróságnak hivatalból kell megállapítania, és ennek eredményeként hivatalból kell döntenie az eltiltás alkalmazásáról vagy mellőzéséről.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásához szükséges tények nem állapíthatók meg, ezért a másodfokú bíróság a Ctv. 116. § (6) bekezdése értelmében alkalmazandó rPp. 259. §-a és a 252. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezett részében hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárásban a Ctv. 117/A. § (3a) bekezdése alapján fel kell hívnia V.D.T. volt vezető tisztségviselőt nyilatkozat megtételére, és a végzésében pontos tájékoztatást kell adnia arra vonatkozóan is, hogy milyen ügyben megtett intézkedésekről kell nyilatkozatot tenni, és a nyilatkozat elmulasztásának vagy hiányos tartalmú megtételének mi lesz a jogkövetkezménye. Ezen eljárás szabályszerű lefolytatását követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy döntsön a volt vezető tisztségviselővel szemben az eltiltás alkalmazásának vagy mellőzésének kérdésében, amely döntését a határozatában indokolni köteles.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Ktf.43.788/2019/2.)