adozona.hu
BH+ 2013.6.255
BH+ 2013.6.255
Törzstőke leszállítás esetén biztosíték adására kötelezést megalapozó hitelezői igény [2006. évi IV. tv. (Gt.) 162. §, 163. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2008. április 10-én a kérelmezett cég határozatot hozott a székhelyének megváltoztatásáról, illetve a 40 000 000 Ft-os jegyzett tőkéjének tőkekivonása céljából 520 000 Ft-ra történő leszállításáról.
A törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozatról szóló közlemény másodszor 2008. június 26-án jelent meg a Cégközlönyben.
A kérelmezett cég 2008. augusztus 26-án terjesztette elő a megelőzően említett taggyűlési határozatok következtében beállott adatváltozások bejegyzése iránti kére...
BH+ 2013.6.255 Törzstőke leszállítás esetén biztosíték adására kötelezést megalapozó hitelezői igény [2006. évi IV. tv. (Gt.) 162. §, 163. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (3) bek.].
2008. április 10-én a kérelmezett cég határozatot hozott a székhelyének megváltoztatásáról, illetve a 40 000 000 Ft-os jegyzett tőkéjének tőkekivonása céljából 520 000 Ft-ra történő leszállításáról.A törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozatról szóló közlemény másodszor 2008. június 26-án jelent meg a Cégközlönyben.
A kérelmezett cég 2008. augusztus 26-án terjesztette elő a megelőzően említett taggyűlési határozatok következtében beállott adatváltozások bejegyzése iránti kérelmét a cégbírósághoz. A cégbíróság a 2008. november 3-án kelt, és 2008. november 27-én közzétett végzésével mind a székhelyváltozást, mind a jegyzett tőke leszállítását a cégjegyzékbe bejegyezni rendelte.
A bejegyzés elrendelését megelőzően 2008. szeptember 12-én a kérelmező, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 163. § (1) bekezdésére hivatkozással a fennálló hitelezői követelése kielégítésének biztosítása érdekében a kérelmezett cég biztosíték nyújtásra kötelezését kérte. Előadta, hogy a kérelmezett cég és az időközben felszámolás alá került B. Kft. 2004. április 7-én bérleti szerződést kötött, és e szerződéssel elvonta a B. Kft.-vel szemben fennálló 13 181 787 Ft összegű, a kérelmezőt megillető kielégítési alapot. E fedezetelvonó szerződés jellegének megállapítása iránt a bíróságon pert indított. Utalt arra is, hogy a kérelmezett cég törzstőkéjének leszállítását elhatározó taggyűlési határozatról szóló közlemény második közzétételét követően, 2008. július 14-én, 13 281 787 Ft biztosítására biztosíték nyújtása iránti igénnyel kívánt élni a kérelmezett társaságnál. Annak bejegyzett székhelyéről azonban a posta "címzett elköltözött" jelzéssel küldte vissza az igény bejelentést tartalmazó levelét. A 2008. július 23-án postára adott, ismételten elküldött, biztosíték nyújtása iránti igényét tartalmazó levelét a kérelmezett cég végül 2008. július 29-én vette kézhez. A követelés fennállásának vitatására, az igénybejelentés elkésettségére és a cég vagyoni, illetve pénzügyi helyzetére hivatkozással a biztosíték adása elől elzárkózott.
A kérelmezett társaság a kérelmező által előterjesztett kérelem elutasítását kérte. Vitatta, hogy a kérelmező a társaság olyan hitelezőjének tekintendő, akinek követelése a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozatról szóló közlemény első alkalommal történt megjelenését megelőzően keletkezett és eddig az időpontig nem vált esedékessé. Előadta, hogy a kérelmező a fedezetelvonás megállapítása iránti keresetét az említett taggyűlési határozat első közzétételét követően nyújtotta be. A keresetben foglaltakat a kérelmezett cég, mint alperes vitatja, és a perindítás tényét sem tartotta a vele szembeni követelés keletkezését előidéző ténynek. A kérelmezett cég hivatkozott arra is, hogy a kérelmező a Gt. 162. § (2) bekezdésében előírt, a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat második közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl jelentette be a biztosíték adása iránti kérelmét. Állította azt is, hogy pénzügyi és vagyoni helyzetére tekintettel sem indokolt a biztosíték adása.
Az ítélőtábla 2010. február 10-én kelt végzésével elrendelt megismételt elsőfokú eljárás során a cégbíróság a kérelmezett cég biztosítékadásra kötelezése iránti kérelmet elutasította. Jogi álláspontja az volt, hogy a vitatott követelés e kérelemnek való helytadást nem alapozta meg. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a kérelmező és a kérelmezett között nem áll fenn közvetlen jogviszony. A kérelmező hitelezői igénye a felszámolás alatt álló B. Kft.-vel szemben keletkezett.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Gt. 162. § (1) bekezdését akként értelmezte, hogy az, akinek követelése a társasággal szemben csupán az igényérvényesítés (perlés) szakaszában van, nem tekinthető hitelezőnek.
Utalt arra, hogy egy szerződés semmisségének megállapítása esetén a Ptk. 237. § (1) bekezdése alapján - főszabályként - a szerződéskötés előtt fennállt eredeti állapot helyreállításával történik a jogkövetkezmények levonása. A Ptk. 203. § (1) bekezdése szerint pedig, a harmadik személy igényének kielégítési alapját részben, vagy egészben elvonó szerződés, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. A rosszhiszeműséget és az ingyenességet a Ptk. 203. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben vélelmezni kell. Jogvita esetén a hatálytalanságot jogerős bírósági határozat állapítja meg. Így, annak meghozataláig a perindítás ténye a perindító fél jogi helyzetét nem befolyásolja, nem változtatja meg. A kérelmező által indított peres eljárás folyamatba létére tekintettel a kérelmezett céggel szemben fennálló, létező követelést egyelőre, a másodfokú bíróság ezért nem tudott megállapítani. A kérelmezőt nem tekintette a kérelmezett társaság hitelezőjének, s ez okból, a Gt. 162. § (1) bekezdésére alapított biztosíték adása iránti kérelmet, az elsőfokú bírósággal egyezően, alaptalannak tartotta.
A kérelmező, a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében, elsődlegesen, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelmezett cég kötelezését 13 281 787 Ft erejéig biztosíték nyújtására. Másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a támadott határozat a Gt. 162. § (1) bekezdését sérti, mert a kérelmező a kérelmezett társaság hitelezőjének minősül. Vitatta, hogy az általa támadott fedezetelvonó szerződés megkötésének időpontjára - 2004. április 7-ére - tekintettel a követelése nem minősül a törzstőke leszállítást elhatározó taggyűlési határozat első alkalommal megjelent hirdetményét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követelésnek. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 203. § (2) bekezdése alapján vélelmezni kell a B. Kft.-vel szerződést kötő kérelmezett társaság rosszhiszeműségét. A Gt. 162. § (1) bekezdésében irt korlátozás hiányában állította, hogy a hitelező vitatott követelése alapján is jogosult biztosíték adását kérni.
A kérelmezett cég a jogerős végzés hatályban fenntartását kérte. Bejelentette, hogy a jogerős végzés meghozatalát követően a kérelmező a követelését engedményezte, és ezt a tényt az általa indított per során be is jelentette. A kérelmezett cég ezen túlmenően hivatkozott arra is, hogy a biztosítékadás iránti igény elkésett, a Gt. 162. § (2) bekezdésében előírt 30 napos jogvesztő határidőn túl került érvényesítésre vele szemben.
A Kúria a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.
A Gt. 163. § (1) bekezdése szerint, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt a kérelmezett társasággal szembeni biztosíték nyújtására kötelezés iránti kérelemről. A Ctv. 72. § (3) bekezdése azt tartalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik, törvényességi felügyeleti eljárás során csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. Az idézett szabályból következik, hogy a bizonyítási eljárás, az annak során alkalmazható bizonyítási eszközök korlátozottak, amikor a cégbíróságnak a Gt. 162. §-a, illetve 163. §-a alapján a biztosíték adása iránti kérelemről kell döntenie.
A jelen eljárás során elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmező a kérelmezett társaság hitelezőjének minősül-e.
A Kúria álláspontja szerint, a hitelezői minőséget a kérelmezett cég vitatására is tekintettel, a kérelmező által előadottak kétséget kizáróan nem bizonyították. A kérelmezett cég és a kérelmezővel közvetlen jogviszonyban álló B. Kft. között létrejött szerződés hatálytalanságának jogerős bírói ítélettel történt megállapítására ugyanis a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős végzés meghozataláig nem került sor. Ebből következően a kérelmező nem bizonyította, hogy az általa megjelölt szerződés hatálytalansága miatt a kérelmezett céggel szemben követelése fennáll.
Miután a kérelmező hitelezői minősége igazolást nem nyert, a Gt. 162. § (1) bekezdése alapján a kérelmezett céggel szemben biztosíték adása iránt nem léphetett fel. A kérelmét elutasító elsőfokú bírósági végzést helybenhagyó jogerős végzés ezért a Gt. 162. § és 163. § rendelkezéseit nem sérti.
A kérelmező hitelezői minőségének bizonyítása hiányában a biztosítékadás jogszabályban előírt további feltételeit - a biztosíték adás iránti kérelem jogvesztő határidőben történő előterjesztését a biztosítani kért követelés esedékességét - vizsgálni nem kellett.
A Kúria kifejtett indokokkal a jogszabályoknak megfelelő jogerős határozatot, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.177/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Pest Megyei Bíróságon mint Cégbíróságon Cgt.13-10/002139 számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.45.152/2010/4. számú végzésével jogerősen befejezett törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg a kérelmezettnek 15 nap alatt 6 350 (hatezerháromszázötven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
2008. április 10-én a kérelmezett cég határozatot hozott a székhelyének megváltoztatásáról, illetve a 40 000 000 Ft-os jegyzett tőkéjének tőkekivonása céljából 520 000 Ft-ra történő leszállításáról.A törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozatról szóló közlemény másodszor 2008. június 26-án jelent meg a Cégközlönyben.
A kérelmezett cég 2008. augusztus 26-án terjesztette elő a megelőzően említett taggyűlési határozatok következtében beállott adatváltozások bejegyzése iránti kérelmét a cégbírósághoz. A cégbíróság a 2008. november 3-án kelt, és 2008. november 27-én közzétett végzésével mind a székhelyváltozást, mind a jegyzett tőke leszállítását a cégjegyzékbe bejegyezni rendelte.
A bejegyzés elrendelését megelőzően 2008. szeptember 12-én a kérelmező, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 163. § (1) bekezdésére hivatkozással a fennálló hitelezői követelése kielégítésének biztosítása érdekében a kérelmezett cég biztosíték nyújtásra kötelezését kérte. Előadta, hogy a kérelmezett cég és az időközben felszámolás alá került B. Kft. 2004. április 7-én bérleti szerződést kötött, és e szerződéssel elvonta a B. Kft-vel szemben fennálló 13 181 787 Ft összegű, a kérelmezőt megillető kielégítési alapot. E fedezetelvonó szerződés jellegének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságon pert indított. Utalt arra is, hogy a kérelmezett cég törzstőkéjének leszállítását elhatározó taggyűlési határozatról szóló közlemény második közzétételét követően, 2008. július 14-én, 13 281 787 Ft biztosítására biztosíték nyújtása iránti igénnyel kívánt élni a kérelmezett társaságnál. Annak bejegyzett székhelyéről azonban a posta "címzett elköltözött" jelzéssel küldte vissza az igény bejelentést tartalmazó levelét. A 2008. július 23-án postára adott, ismételten elküldött, biztosíték nyújtása iránti igényét tartalmazó levelét a kérelmezett cég végül 2008. július 29-én vette kézhez. A követelés fennállásának vitatására, az igénybejelentés elkésettségére és a cég vagyoni, illetve pénzügyi helyzetére hivatkozással a biztosíték adása elől elzárkózott.
A kérelmezett társaság a kérelmező által előterjesztett kérelem elutasítását kérte. Vitatta, hogy a kérelmező a társaság olyan hitelezőjének tekintendő, akinek követelése a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozatról szóló közlemény első alkalommal történt megjelenését megelőzően keletkezett és ezen időpontig nem vált esedékessé. Előadta, hogy a kérelmező a fedezetelvonás megállapítása iránti keresetét az említett taggyűlési határozat első közzétételét követően nyújtotta be. A keresetben foglaltakat a kérelmezett cég, mint alperes vitatja, és a perindítás tényét sem tartotta a vele szembeni követelés keletkezését előidéző ténynek. A kérelmezett cég hivatkozott arra is, hogy a kérelmező a Gt. 162. § (2) bekezdésében előírt, a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat második közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl jelentette be a biztosíték adása iránti kérelmét. Állította azt is, hogy pénzügyi és vagyoni helyzetére tekintettel sem indokolt a biztosíték adása.
A Fővárosi Ítélőtábla 2010. február 10-én kelt 16.Cgtf.44.913/2009/3. számú végzésével elrendelt megismételt elsőfokú eljárás során a cégbíróság a kérelmezett cég biztosítékadásra kötelezése iránti kérelmet elutasította. Jogi álláspontja az volt, hogy a vitatott követelés e kérelemnek való helytadást nem alapozta meg. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a kérelmező és a kérelmezett között nem áll fenn közvetlen jogviszony. A kérelmező hitelezői igénye a felszámolás alatt álló B. Kft-vel szemben keletkezett.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Gt. 162. § (1) bekezdését akként értelmezte, hogy az, akinek követelése a társasággal szemben csupán az igényérvényesítés (perlés) szakaszában van, nem tekinthető hitelezőnek.
Utalt arra, hogy egy szerződés semmisségének megállapítása esetén a Ptk. 237. § (1) bekezdése alapján - főszabályként - a szerződéskötés előtt fennállt eredeti állapot helyreállításával történik a jogkövetkezmények levonása. A Ptk. 203. § (1) bekezdése szerint pedig, a harmadik személy igényének kielégítési alapját részben, vagy egészben elvonó szerződés, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. A rosszhiszeműséget és az ingyenességet a Ptk. 203. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben vélelmezni kell. Jogvita esetén a hatálytalanságot jogerős bírósági határozat állapítja meg. Így, annak meghozataláig a perindítás ténye a perindító fél jogi helyzetét nem befolyásolja, nem változtatja meg. A kérelmező által indított peres eljárás folyamatba létére tekintettel a kérelmezett céggel szemben fennálló, létező követelést egyelőre, a másodfokú bíróság ezért nem tudott megállapítani. A kérelmezőt nem tekintette a kérelmezett társaság hitelezőjének, s ez okból, a Gt. 162 § (1) bekezdésére alapított biztosíték adása iránti kérelmet, az elsőfokú bírósággal egyezően, alaptalannak tartotta.
A kérelmező, a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében, elsődlegesen, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelmezett cég kötelezését 13 281 787 Ft erejéig biztosíték nyújtására. Másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a támadott határozat a Gt. 162. § (1) bekezdését sérti, mert a kérelmező a kérelmezett társaság hitelezőjének minősül. Vitatta, hogy az általa támadott fedezetelvonó szerződés megkötésének időpontjára - 2004. április 7-ére - tekintettel a követelése nem minősül a törzstőke leszállítást elhatározó taggyűlési határozat első alkalommal megjelent hirdetményét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követelésnek. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 203. § (2) bekezdése alapján vélelmezni kell a B. Kft-vel szerződést kötő kérelmezett társaság rosszhiszeműségét. A Gt. 162. § (1) bekezdésében irt korlátozás hiányában állította, hogy a hitelező vitatott követelése alapján is jogosult biztosíték adását kérni.
A kérelmezett cég a jogerős végzés hatályban fenntartását kérte. Bejelentette, hogy a jogerős végzés meghozatalát követően a kérelmező a követelését engedményezte, és ezt a tényt az általa indított per során be is jelentette. A kérelmezett cég ezen túlmenően hivatkozott arra is, hogy a biztosítékadás iránti igény elkésett, a Gt. 162. § (2) bekezdésében előírt 30 napos jogvesztő határidőn túl került érvényesítésre vele szemben.
A Kúria a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.
A Gt. 163. § (1) bekezdése szerint, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt a kérelmezett társasággal szembeni biztosíték nyújtására kötelezés iránti kérelemről. A Ctv. 72. § (3) bekezdése azt tartalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik, törvényességi felügyeleti eljárás során csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. Az idézett szabályból következik, hogy a bizonyítási eljárás, az annak során alkalmazható bizonyítási eszközök korlátozottak, amikor a cégbíróságnak a Gt. 162. §-a, illetve 163. §-a alapján a biztosíték adása iránti kérelemről kell döntenie.
A jelen eljárás során elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmező a kérelmezett társaság hitelezőjének minősül-e.
A Kúria álláspontja szerint, a hitelezői minőséget a kérelmezett cég vitatására is tekintettel, a kérelmező által előadottak kétséget kizáróan nem bizonyították. A kérelmezett cég és a kérelmezővel közvetlen jogviszonyban álló BREHO Kft. között létrejött szerződés hatálytalanságának jogerős bírói ítélettel történt megállapítására ugyanis a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős végzés meghozataláig nem került sor. Ebből következően a kérelmező nem bizonyította, hogy az általa megjelölt szerződés hatálytalansága miatt a kérelmezett céggel szemben követelése fennáll.
Miután a kérelmező hitelezői minősége igazolást nem nyert, a Gt. 162 § (1) bekezdése alapján a kérelmezett céggel szemben biztosíték adása iránt nem léphetett fel. A kérelmét elutasító elsőfokú bírósági végzést helybenhagyó jogerős végzés ezért a Gt. 162. § és 163. § rendelkezéseit nem sérti.
A kérelmező hitelezői minőségének bizonyítása hiányában a biztosítékadás jogszabályban előírt további feltételeit - a biztosíték adás iránti kérelem jogvesztő határidőben történő előterjesztését a biztosítani kért követelés esedékességét - vizsgálni nem kellett.
A Kúria kifejtett indokokkal a jogszabályoknak megfelelő jogerős határozatot, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte a kérelmezőt a kérelmezett cég jogi képviselőjének munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) bekezdése, illetve 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
Budapest, 2013. március 12.
Dr. Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. előadó-bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.177/2012.)