adozona.hu
BH+ 2013.6.237
BH+ 2013.6.237
Az, hogy a vállalkozó gazdasági társaság hibás teljesítése a vezető tisztségviselője szakértelmének hiánya vagy szakszerűtlen eljárása miatt következett be, a vezető tisztségviselőnek a megrendelővel szembeni önálló, a vállalkozóétól elkülönült kártérítési felelősségét önmagában nem alapozhatja meg [Ptk. 305. § (1) bek., 2006. évi IV. tv. 30. § (1) bek., Pp. 163. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. alperes a közte és a felperes között létrejött vállalkozási szerződés alapján építési munkát végzett a felperes tulajdonát képező ingatlanon. Az elkészült mű hibái miatt utóbb a felperes szavatossági igényt érvényesített az I. r. alperessel szemben, keresetét azonban a bíróság a követelés elévülése miatt jogerősen elutasította.
A felperes módosított keresetében 2 350 000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az I. r. alperest, és ügyvezetőjét, a II. r. alperest egyeteml...
BH+ 2013.6.237 Az, hogy a vállalkozó gazdasági társaság hibás teljesítése a vezető tisztségviselője szakértelmének hiánya vagy szakszerűtlen eljárása miatt következett be, a vezető tisztségviselőnek a megrendelővel szembeni önálló, a vállalkozóétól elkülönült kártérítési felelősségét önmagában nem alapozhatja meg [Ptk. 305. § (1) bek., 2006. évi IV. tv. 30. § (1) bek., Pp. 163. § (1) bek.].
Az I. r. alperes a közte és a felperes között létrejött vállalkozási szerződés alapján építési munkát végzett a felperes tulajdonát képező ingatlanon. Az elkészült mű hibái miatt utóbb a felperes szavatossági igényt érvényesített az I. r. alperessel szemben, keresetét azonban a bíróság a követelés elévülése miatt jogerősen elutasította.A felperes módosított keresetében 2 350 000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az I. r. alperest, és ügyvezetőjét, a II. r. alperest egyetemlegesen kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az I. r. alperes szakszerűtlen munkavégzése folytán az épületben időközben újabb hibák jelentkeztek. A II. r. alperessel szembeni keresetét pedig arra alapította, hogy a II. r. alperes a vállalkozási szerződés megkötését megelőzően megtévesztette őt a szakképesítését és a szakmai hozzáértését illetően.
Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érveltek, hogy az épület korábban észlelt hibái kijavításának költségét - tekintet nélkül arra, hogy az előzményi perben a felperes keresetét elutasították - egymás között elszámolták. Újabb hibák pedig az épületben az állításuk szerint nem jelentkeztek. A II. r. alperes arra is utalt, hogy az I. r. alperes kötelezettségeiért nem tartozik felelősséggel.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes módosított keresetében az előzményi per befejezését követően felmerült újabb hibákra tekintettel kérte az alpereseket kártérítés fizetésére kötelezni. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény szerint azonban az ingatlanon újabb hibák nem keletkeztek, a korábban észlelt hibák javítási költségét pedig a felek az előzményi per irataiból kitűnően egymás között valóban elszámolták. Az I. r. alperesi korlátolt felelősségű társaság kötelezettségeiért az ügyvezető II. r. alperes egyébként sem tartozik felelősséggel, és nem alapozza meg a II. r. alperes kártérítési felelősségét az sem, hogy esetlegesen nem rendelkezik az építési munka végzéséhez szükséges szakmai felkészültséggel.
A jogerős ítélet ellen - annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése, és az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 163. § (1) bekezdését. A kirendelt igazságügyi szakértő és K. T. tanú egybehangzó nyilatkozata szerint ugyanis az I. r. alperes által készített tetőszerkezetet a hibák miatt el kell bontani és újra kell építeni. A tetőcsere anyagköltségének és munkadíjának meghatározása érdekében ezért statikus szakértő kirendelése lett volna szükséges, ezt azonban a bíróság - jogszabályt sértve - mellőzte. Előadta továbbá, hogy azért kötött vállalkozási szerződést az I. r. alperessel, mert bízott a II. r. alperes szakmai hozzáértésében. A per során ezért a II. r alperes tényleges szakértelmét és szakképzettségét is vizsgálni kellett volna.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A felperes módosított keresetében - az elsőfokú eljárás során 2001. február 17-én megtartott tárgyaláson tett és a 2011. május 24-i tárgyaláson egyértelműsített nyilatkozata szerint - az előzményi per befejezését követően felmerült hibák miatt kérte az alpereseket kártérítés fizetésére kötelezni. A beszerzett igazságügyi szakértői véleményből kitűnően azonban az épületben újabb hibák nem keletkeztek. A hibás teljesítés hiányára figyelemmel ezért a bíróság jogszabálysértés nélkül rendelkezett a kereset elutasításáról.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott tetőjavítási munkálatokat a szakértő megállapítása szerint a korábbi hibák miatt kell elvégezni. A bíróság pedig a Pp. 163. § (1) bekezdése szerint csak a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett rendelhet el bizonyítást. A jelen per tárgyát nem képező, az előzményi perben elszámolt hibák kijavításával kapcsolatos költsége meghatározására ezért nem kerülhetett sor; az e vonatkozásban felajánlott szakértői bizonyítást erre figyelemmel a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte.
Az építési szerződés érvényességének nem feltétele az, hogy a vállalkozó vezető tisztségviselője rendelkezzék az építési munka végzéséhez szükséges szakképesítéssel, illetve szakértelemmel. Önmagában az pedig, hogy a vállalkozó a vezető tisztségviselője szakmai hozzáértésének hiánya miatt hibásan teljesíti az építési szerződést, a vezető tisztségviselőnek a megrendelővel szembeni önálló, a vállalkozó gazdasági társaságétól elkülönült kártérítési felelősségét sem alapozhatja meg. Abban az esetben ugyanis, amikor a vezető tisztségviselő a társaság nevében eljárva köt szerződést, vagy a megkötött szerződés alapján a szerződés teljesítésének érdekében fejti ki magatartását, az őt mint vezető tisztségviselőt megillető jogkör keretein belül jár el. A társaság nevében és érdekében eljáró vezető tisztségviselőnek az ügykörén belüli magatartását pedig a társaságnak, mint önálló jogalanynak kell betudni, a vezető tisztségviselő cselekményei tehát a társaság cselekményeinek minősülnek. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott kárért ezért a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. § (1) bekezdése értelmében a társaság tartozik felelősséggel. Mindezekre figyelemmel a megrendelő az építési szerződés hibás teljesítéséből eredő igényét abban az esetben is csak a vállalkozóval szemben érvényesítheti, ha a hibás teljesítés a vállalkozó vezető tisztségviselője szakértelmének hiánya vagy szakszerűtlen eljárása miatt következett be. A vezető tisztségviselővel szemben a megrendelő közvetlenül csak olyan többlettényállás megvalósulása esetében léphet fel, amikor a vezető tisztségviselő a jogkörén kívül eljárva, az építési szerződéstől függetlenül fejtette ki károkozó magatartását.
A II. r. alperessel szembeni kártérítési igény teljesítésére ezért akkor sem kerülhetett volna sor, ha a hibás teljesítés egyébként megállapítható lett volna. A felperes által felajánlott bizonyítást a bíróság erre figyelemmel e vonatkozásban is jogszabálysértés nélkül mellőzte.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Pfv.V.20.718/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fonyódi Városi Bíróságon 2.P.20.376/2010. szám alatt folyamatban volt, és a Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.721/2011/3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. és a II.r. alperes részére együttesen 50 000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 235 000 (Kettőszázharmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s :
Az I.r. alperes a közte és a felperes között létrejött vállalkozási szerződés alapján építési munkát végzett a felperes tulajdonát képező ingatlanon. Az elkészült mű hibái miatt utóbb a felperes szavatossági igényt érvényesített az I.r. alperessel szemben, keresetét azonban a bíróság a követelés elévülése miatt jogerősen elutasította.A felperes módosított keresetében 2 350 000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az I.r. alperest, és ügyvezetőjét, a II.r. alperest egyetemlegesen kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az I.r. alperes szakszerűtlen munkavégzése folytán az épületben időközben újabb hibák jelentkeztek. A II.r. alperessel szembeni keresetét pedig arra alapította, hogy a II.r. alperes a vállalkozási szerződés megkötését megelőzően megtévesztette őt a szakképesítését és a szakmai hozzáértését illetően.
Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érveltek, hogy az épület korábban észlelt hibái kijavításának költségét - tekintet nélkül arra, hogy az előzményi perben a felperes keresetét elutasították - egymás között elszámolták. Újabb hibák pedig az épületben az állításuk szerint nem jelentkeztek. A II.r. alperes arra is utalt, hogy az I.r. alperes kötelezettségeiért nem tartozik felelősséggel.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes módosított keresetében az előzményi per befejezését követően felmerült újabb hibákra tekintettel kérte az alpereseket kártérítés fizetésére kötelezni. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény szerint azonban az ingatlanon újabb hibák nem keletkeztek, a korábban észlelt hibák javítási költségét pedig a felek az előzményi per irataiból kitűnően egymás között valóban elszámolták. Az I.r. alperesi korlátolt felelősségű társaság kötelezettségeiért az ügyvezető II.r. alperes egyébként sem tartozik felelősséggel, és nem alapozza meg a II.r. alperes kártérítési felelősségét az sem, hogy esetlegesen nem rendelkezik az építési munka végzéséhez szükséges szakmai felkészültséggel.
A jogerős ítélet ellen - annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése, és az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 163. § (1) bekezdését. A kirendelt igazságügyi szakértő és K. T. tanú egybehangzó nyilatkozata szerint ugyanis az I.r. alperes által készített tetőszerkezetet a hibák miatt el kell bontani és újra kell építeni. A tetőcsere anyagköltségének és munkadíjának meghatározása érdekében ezért statikus szakértő kirendelése lett volna szükséges, ezt azonban a bíróság - jogszabályt sértve - mellőzte. Előadta továbbá, hogy azért kötött vállalkozási szerződést az I.r. alperessel, mert bízott a II.r. alperes szakmai hozzáértésében. A per során ezért a II.r alperes tényleges szakértelmét és szakképzettségét is vizsgálni kellett volna.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A felperes módosított keresetében - az elsőfokú eljárás során 2001. február 17-én megtartott tárgyaláson tett és a 2011. május 24-i tárgyaláson egyértelműsített nyilatkozata szerint - az előzményi per befejezését követően felmerült hibák miatt kérte az alpereseket kártérítés fizetésére kötelezni. A beszerzett igazságügyi szakértői véleményből kitűnően azonban az épületben újabb hibák nem keletkeztek. A hibás teljesítés hiányára figyelemmel ezért a bíróság jogszabálysértés nélkül rendelkezett a kereset elutasításáról.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott tetőjavítási munkálatokat a szakértő megállapítása szerint a korábbi hibák miatt kell elvégezni. A bíróság pedig a Pp. 163. § (1) bekezdése szerint csak a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett rendelhet el bizonyítást. A jelen per tárgyát nem képező, az előzményi perben elszámolt hibák kijavításával kapcsolatos költsége meghatározására ezért nem kerülhetett sor; az e vonatkozásban felajánlott szakértői bizonyítást erre figyelemmel a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte.
Az építési szerződés érvényességének nem feltétele az, hogy a vállalkozó vezető tisztségviselője rendelkezzék az építési munka végzéséhez szükséges szakképesítéssel, illetve szakértelemmel. Önmagában az pedig, hogy a vállalkozó a vezető tisztségviselője szakmai hozzáértésének hiánya miatt hibásan teljesíti az építési szerződést, a vezető tisztségviselőnek a megrendelővel szembeni önálló, a vállalkozó gazdasági társaságétól elkülönült kártérítési felelősségét sem alapozhatja meg. Abban az esetben ugyanis, amikor a vezető tisztségviselő a társaság nevében eljárva köt szerződést, vagy a megkötött szerződés alapján a szerződés teljesítésének érdekében fejti ki magatartását, az őt mint vezető tisztségviselőt megillető jogkör keretein belül jár el. A társaság nevében és érdekében eljáró vezető tisztségviselőnek az ügykörén belüli magatartását pedig a társaságnak, mint önálló jogalanynak kell betudni, a vezető tisztségviselő cselekményei tehát a társaság cselekményeinek minősülnek. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott kárért ezért a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 30. § (1) bekezdése értelmében a társaság tartozik felelősséggel. Mindezekre figyelemmel a megrendelő az építési szerződés hibás teljesítéséből eredő igényét abban az esetben is csak a vállalkozóval szemben érvényesítheti, ha a hibás teljesítés a vállalkozó vezető tisztségviselője szakértelmének hiánya vagy szakszerűtlen eljárása miatt következett be. A vezető tisztségviselővel szemben a megrendelő közvetlenül csak olyan többlettényállás megvalósulása esetében léphet fel, amikor a vezető tisztségviselő a jogkörén kívül eljárva, az építési szerződéstől függetlenül fejtette ki károkozó magatartását.
A II.r. alperessel szembeni kártérítési igény teljesítésére ezért akkor sem kerülhetett volna sor, ha a hibás teljesítés egyébként megállapítható lett volna. A felperes által felajánlott bizonyítást a bíróság erre figyelemmel e vonatkozásban is jogszabálysértés nélkül mellőzte.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperesek ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a felperes köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni.
Budapest, 2012. november 29.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró
(Kúria Pfv. V. 20.718/2012.)