AVI 2013.5.58

A nyitókészletbe nem lehet beépíteni a korábbi elszámolás mérési bizonytalanságát [43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 8. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Fővámhivatal járőre 2008. május 30-án jövedéki ellenőrzést és üzemanyagkészlet elszámolást végzett a felperes által a 4. számú főút telephelyen üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson a 2008. február 21. és május 30. között forgalmazott üzemanyag-mennyiség vizsgálata céljából. Az ellenőrzés az EVO Diesel típusú üzemanyagból 429 liter többletet állapított meg. A járőr a megállapított többletmennyiségnél figyelembe vette a mérőeszközökre vonatkozó mérési bizonytalanságot, valamint a forgalmazot...

AVI 2013.5.58 A nyitókészletbe nem lehet beépíteni a korábbi elszámolás mérési bizonytalanságát [43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 8. §]
A Fővámhivatal járőre 2008. május 30-án jövedéki ellenőrzést és üzemanyagkészlet elszámolást végzett a felperes által a 4. számú főút telephelyen üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson a 2008. február 21. és május 30. között forgalmazott üzemanyag-mennyiség vizsgálata céljából. Az ellenőrzés az EVO Diesel típusú üzemanyagból 429 liter többletet állapított meg. A járőr a megállapított többletmennyiségnél figyelembe vette a mérőeszközökre vonatkozó mérési bizonytalanságot, valamint a forgalmazott mennyiség 0,5%-át, 12 hónapra. Erre tekintettel 131 liter adóköteles többletet határozott meg.
A ellenőrzés során feltártak kihatásaként az elsőfokú hatóság határozatával 150 000 forint jövedéki bírság és 11 535 forint jövedéki adó, összesen 161 535 forint köztartozás megfizetésére kötelezte a felperest.
A fellebbezés folytán eljárt alperes 2008. július 28. napján hozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a felperes a feltárt adóköteles többlet származását nem igazolta. Határozatát a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 15. § (2) bekezdés d) pontjára, 114. § (2) bekezdés b) pontjára, 114. § (4) bekezdésére és a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (1)-(3) bekezdésére alapította. Kiemelte, hogy a vámhatóságnak a jogszabályban meghatározott készletfelvételi, illetve elszámolási előírásoktól nincs lehetősége eltérni.
A felperes keresetében az alperes jogerős határozatainak felülvizsgálatát, eredményeképpen annak az elsőfokú határozatra is kiterjedően történő hatályon kívül helyezését kérte, arra alapozottan, hogy a jövedéki adó és a bírság kiszabására jogsértő módon került sor.
A megyei bíróság a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában rámutatott, hogy a R. 8. § (1)-(3) bekezdése szabályozza az elszámolható többlet jogcímét és mennyiségét, rendelkezik az ezt meghaladó többlet adó- és bírságköteles voltáról, valamint a nyilvántartás szerinti készlet meghatározásáról is.
Tévesnek ítélte azon felperesi álláspontot, mely szerint zárókészletként az elszámolható többletet is tartalmazó tényleges készletet kell figyelembe venni. Rámutatott arra is, hogy a 2008. február 21-én végzett készletfelvétel során a mérési bizonytalanság és a megelőző készletfelvételtől eltelt időszak alatt forgalmazott mennyiség 0,5%-a levonásra, míg a fennmaradó többletkülönbözettel a nyilvántartás szerinti készlet növelésre került.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást. A felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az elszámolható többletet az üzemanyagtöltő-állomás készletébe be kell vételezni, és az ezt meghaladó többlet után kell adót fizetni. Amennyiben a készletfelvétel nem történik meg, nem érvényesülhet az elszámolhatóság fogalma. A vámhatóság gyakorlata az R. 8. § (1) bekezdésébe és 7. § (4) bekezdésébe ütközik. Az alperes az elszámolható többletet nem tette az elszámolás részévé, ez a mennyiség a helytelen jogszabályi értelmezés folytán - bár igazolt eredetű - adókötelessé vált.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint eljárva a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 273. § (5) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, utóbb - további jogszabálysértésre hivatkozva - kiegészíteni.
Az R. 7-8. §-a tartalmaz előírásokat a veszteségek elszámolásával kapcsolatosan. A 7. § az adóraktár-engedélyesre, az adómentes felhasználóra és a felhasználói engedélyesre vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, meghatározva többek között a többlet zárókészletben történő beszámításának módját.
A jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedőre a 8. § (1)-(4) bekezdése vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a felperesre, mint üzemanyag-kereskedőre a 7. §-ban megfogalmazott előírások nem vonatkoznak, az üzemanyagtöltő-állomáson megállapított többlet elszámolhatósága kapcsán a 8. § (1) és (3) bekezdése tartalmaz előírást.
A 8. § (1) bekezdése szerint a jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő (a továbbiakban: üzemanyag-kereskedő) telephelyén vagy üzemanyagtöltő-állomásán vagy kiskereskedelmi tárolótelepén vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség (a továbbiakban: mérési bizonytalanság) és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a készletfelvételt megelőző 12 hónap - amennyiben a tevékenységet az üzemanyag-kereskedő 12 hónapnál rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - alatt forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül.
A csatolt iratokból (így a készletfelvételi jegyzőkönyvből is) kitűnik, hogy a többlet meghatározatáskor a jövedéki hatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el. Rögzítette a tényleges készletet, a nyilvántartott készletet, ennek pozitív különbségét, figyelembe véve a mérési bizonytalanságot és a készletfelvétel óta eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyiségét. A többlet és a 8. § (1) bekezdés szerint elszámolható többlet különbségére a jövedéki adó és a jövedéki bírság megállapítása a R. 8. § (2) bekezdése alapján nem mellőzhető.
A 8. § (3) bekezdése kimondja, amennyiben a többlet nagyobb, mint a mérési bizonytalanság és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a megelőző vámhatósági készletfelvételtől eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyisége, a különbözetet a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet növelni kell. A vámhatóság ennek megfelelően a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet megnövelte, amely nem jelentheti azonban azt, hogy a többlet és a 8. § (1) bekezdése szerint elszámolható többlet különbségére ne kelljen jövedéki adót és bírságot megállapítania.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat, a nyitókészletbe nem lehet beépíteni a korábbi elszámolás mérési bizonytalanságát. Jelen eljárásban a feltárt adóköteles készlettöbbletet kell készletnövekedésként felvenni. A megelőző időszakban tett megállapításokat (zárókészlet) a bíróságnak az időszak nyitókészlete meghatározásakor tényként kell elfogadnia.
Az adó alapja az R. 8. § (2) bekezdéséből fakadóan csak a tényleges többlet és az elszámolható többlet különbsége lehet. Ez az adóköteles többlet, mint különbözet rögzítendő a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben és ezzel kell a nyilvántartás szerinti készletet is megnövelni. Az elszámolható többlet az árukészlet meghatározásakor nem vehető figyelembe.
A megyei bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az elszámolható többlet jogcímét és mennyiségét, a jövedéki adót, bírságot és a nyilvántartás szerinti készletet megfelelően határozta meg.
A Legfelsőbb Bíróság észlelte - erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában azonban nem érintette -, hogy a megyei bíróság tévesen határozta meg a pervesztes felperest terhelő kereseti illeték összegét, továbbá a kihirdetett ítélet és az ítéletkiadmány rendelkező része egymástól eltér.
A fentiek alapján a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.125/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.