adozona.hu
AVI 2013.4.47
AVI 2013.4.47
Az illetékmentességnek az a feltétele, hogy a vállalkozó által épített lakást, vagy annak tulajdoni hányadát a vállalkozó értékesíti [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. f) pontja]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a házastársával közösen a 2005. november 4-én kötött adásvételi szerződéssel magánszemély eladóktól a sz.-i 560 hrsz.-ú ingatlan 1451/10 000 tulajdoni hányadában - épülőfélben levő - lakást és 323/10 000 tulajdoni hányadban gépkocsitárolót vásárolt. A felperes a lakóingatlanból 290/10 000 tulajdoni hányadot, a garázsból 65/10 000 tulajdoni hányadot szerzett meg. A felperes és házastársa ugyanaznap építési szerződést kötött a szerkezetkész lakás kivitelezésére az A. Kft. vállalkozóv...
AVI 2013.4.47 Az illetékmentességnek az a feltétele, hogy a vállalkozó által épített lakást, vagy annak tulajdoni hányadát a vállalkozó értékesíti [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. f) pontja]
A felperes a házastársával közösen a 2005. november 4-én kötött adásvételi szerződéssel magánszemély eladóktól a sz.-i 560 hrsz.-ú ingatlan 1451/10 000 tulajdoni hányadában - épülőfélben levő - lakást és 323/10 000 tulajdoni hányadban gépkocsitárolót vásárolt. A felperes a lakóingatlanból 290/10 000 tulajdoni hányadot, a garázsból 65/10 000 tulajdoni hányadot szerzett meg. A felperes és házastársa ugyanaznap építési szerződést kötött a szerkezetkész lakás kivitelezésére az A. Kft. vállalkozóval.Az APEH Regionális Igazgatósága a 2007. szeptember 14-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 100 372 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 607 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a felperes az építési napló adatai alapján a vétel időpontjában már szerkezetkész állapotot elérő lakást vásárolt.
A felperes a fizetési meghagyás ellen előterjesztett fellebbezésében kérte a lakás után kiszabott visszterhes vagyonátruházási illeték törlését az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján arra való hivatkozással, hogy a vétel időpontjában szerkezetkész, újonnan építtetett lakás vásárlása illetékmentes.
Az elsőfokú hatóság a 2008. február 21-én kelt határozatával az illeték törlésére irányuló kérelmet elutasította, mert a felperes esetében az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn, a felperes nem a vállalkozótól vásárolta meg az újonnan épített lakást.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. május 5-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a lakásvásárlás után az illeték kiszabására jogszerűen került sor, mert a felperes az ingatlant nem az azt építő vállalkozótól, hanem magánszemély eladóktól vásárolta meg.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt vitatva a lakás után kiszabott illeték jogalapját. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletében kifejtett álláspontja szerint a felperest az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában írt illetékmentesség nem illette meg, mert az újonnan épített lakást nem az annak építési munkáit végző vállalkozótól, hanem két magánszemély tulajdonostól vásárolta meg. Csak a vállalkozó által értékesítés céljára épített lakás tulajdoni hányadának megvásárlása esetén adható illetékmentesség, ezért az alperes jogszerű határozatot hozott, amikor a felperesnek az illeték törlése iránti kérelmét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a keresetnek helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontját, mert az illetékmentességnek nem feltétele, hogy az újonnan építtetett lakás tulajdoni hányadának eladója és az építést végző vállalkozó azonos személy legyen. Az elsőfokú bíróság a 8. számú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített azt a másodlagos kereseti kérelmét nem bírálta el, amely szerint az Itv. 26. § (13) bekezdésében foglalt, az illetékmentesség feltételeinek igazolása tekintetében az alperes elmulasztotta hiánypótlási felhívási kötelezettségét. Ezért a jogerős ítélet sérti továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 37. § (2) bekezdését, a Pp. 221. § (1) bekezdését is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában biztosított illetékmentesség akkor adható meg, ha a vétel tárgya a vállalkozó által értékesítés céljára épített lakás tulajdoni hányada. Az értékesítés céljára történő építés jogszabályi kitétel magában foglalja azt, hogy a vállalkozó által épített lakást vagy annak tulajdoni hányadát a vállalkozó értékesíti. A perbeli esetben nem az építést végző vállalkozó értékesítette a lakás tulajdoni hányadát, hanem az ingatlan két magánszemély tulajdonosa, ezért jogszerűen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperest az illetékmentesség nem illette meg. Az illetékmentesség feltételeinek hiányában már nem kellett vizsgálni azt - és állást sem kellett foglalnia abban a kérdésben -, hogy az illetékmentesség fennállása esetén a mentesség feltételeinek igazolása körében történt-e jogsértés.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.101/2009.)