adozona.hu
AVI 2013.2.22
AVI 2013.2.22
A vagyonszerző félnek meg kell jelölnie, hogy milyen illetékkedvezményt vagy illetékmentességet kíván igénybe venni [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek 2007. július 5-én kelt adásvételi szerződéssel egymás között 1/2-1/2 tulajdoni hányadban megvásárolták a 1178 helyrajzi számú ingatlanon megépítésre kerülő L-34 jelű lakást. Az adásvételi szerződésben a felperesek illetékkedvezmény igénybevételéről nem rendelkeztek.
Az APEH Regionális Igazgatósága a 2007. november 13-án kelt fizetési meghagyásaival a felpereseket egyaránt 177 400-177 400 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. A fizetési meghagyások ...
AVI 2013.2.22 A vagyonszerző félnek meg kell jelölnie, hogy milyen illetékkedvezményt vagy illetékmentességet kíván igénybe venni [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
A felperesek 2007. július 5-én kelt adásvételi szerződéssel egymás között 1/2-1/2 tulajdoni hányadban megvásárolták a 1178 helyrajzi számú ingatlanon megépítésre kerülő L-34 jelű lakást. Az adásvételi szerződésben a felperesek illetékkedvezmény igénybevételéről nem rendelkeztek.Az APEH Regionális Igazgatósága a 2007. november 13-án kelt fizetési meghagyásaival a felpereseket egyaránt 177 400-177 400 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. A fizetési meghagyások fellebbezés hiányában 2007. december 8-án jogerőre emelkedtek.
Az eladó és a felperesek közös beadványban 2008. március 26-án kérték az illetékfizetési kötelezettség felülvizsgálatát az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozással. A kérelmeket az elsőfokú adóhatóság a 2008. április 24-én kelt határozataival elutasította az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással, a kérelem elkésettségére tekintettel.
Mindkét felperes fellebbezést nyújtott be és az elsőfokú adóhatóság a 2008. május 30-án kelt határozataival a korábbi elsőfokú határozatait a téves jogszabályi hivatkozás miatt visszavonta, egyidejűleg az illetékmentességre irányuló kérelmeket elutasította az Itv. 26. § (13) bekezdésére hivatkozással.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. augusztus 1-jén kelt határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperesek közösen, egy beadványban keresetet nyújtottak be az alperes határozatainak felülvizsgálata iránt, sérelmezve az illetékmentesség iránti kérelmük elutasítását. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentesség igénybevételéről, a mentesség feltételeinek fennállásáról, teljesüléséről a felpereseknek kell nyilatkozniuk. Az adásvételi szerződésben a felperesek - a vállalkozónak a jogszabályi feltételek teljesüléséről szóló nyilatkozatával egyidejűleg - az illetékmentesség igénybevételére vonatkozóan nyilatkozatot nem tettek. Az adásvételi szerződésből az illetékmentesség igénybevételét nem lehetett megállapítani, az alperesnek kérelem hiányában pusztán arra a tényre figyelemmel, hogy a szerződésben az eladó kijelenti, hogy új lakásokat épít, az illetékmentességről döntenie nem kellett. Az alperesnek e körben sem kioktatási, sem nyilatkozattételre való felhívási kötelezettsége nincs. Az Itv. 26. § (13) bekezdése szerint a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követően az illetékmentesség kérelem alapján történő megadására már nem volt lehetőség, mert a határidő elmulasztása jogvesztéssel járt.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetüknek helyt adó határozat hozatalát. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontját, (13) bekezdését, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § c) pontját, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. § (1) bekezdését, 50. § (1) bekezdését, (5)-(6) bekezdéseit, 51. § (1), (3) és (7) bekezdését. Álláspontjuk szerint az adásvételi szerződésből megállapítható annak ténye, hogy vállalkozó által épített és értékesített új lakást vásároltak, amelynek értéke a 15 millió forintot nem haladta meg, így az adásvétellel szerzett lakásra az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt illetékmentesség feltételei fennálltak. Az alperes - bár kötelessége lett volna -, nem tisztázta a tényállást és nem nyilatkoztatta a felpereseket arról, hogy az illetékmentességgel a szerződés nyilvánvaló tényei alapján élni kívánnak-e, mivel a szerződésben erre kifejezett nyilatkozatot nem tettek.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy az alperesnek nem feladata annak tisztázása, hogy a felperesek a szerződésben nem kért illetékmentességet mégiscsak igénybe kívánják-e venni.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentesség a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdoni hányadának megvásárlása után vehető igénybe. Az illetékmentesség feltételeinek teljesülését az Itv. 26. § (13) bekezdése alapján, amennyiben az az adásvételi szerződésből nem állapítható meg, azt a vagyonszerzőnek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozónak a feltételek teljesüléséről szóló nyilatkozatával igazolni, legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
Az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályi rendelkezéseket helytállóan értelmezve állapította meg azt, hogy az igénybe venni kívánt illetékmentességre vonatkozóan a vagyonszerző feleknek kell kifejezett nyilatkozatot tenniük vagy az adásvételi szerződésbe foglaltan vagy ennek hiányában külön nyilatkozatban legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességhez a szerző félnek erre irányuló kifejezett nyilatkozata szükséges, azt a hatóság hivatalból nem veheti figyelembe, így nem is köteles az adásvételi szerződést tartalmilag abból a szempontból vizsgálni, hogy abból milyen illetékmentességet, illetékkedvezményt biztosító feltételek állapíthatók meg, továbbá e körben hiánypótlásra sem köteles felhívni a vagyonszerző feleket, de még kioktatási kötelezettsége sem terheli. Az illetékmentesség kedvezményével élni kívánó vagyonszerző félnek kell megjelölnie, hogy milyen illetékkedvezményt, illetékmentességet kíván igénybe venni és ahhoz a törvényi feltételek teljesülését a félnek kell igazolnia, illetve teljesítenie. A fél ezt a nyilatkozatát az Itv. 26. § (13) bekezdésében foglalt szabályozás szerint legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig teheti meg. Ha ezt a határidőt elmulasztja, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után ezzel a jogával már nem élhet, a határidő elmulasztása jogvesztő.
A Legfelsőbb Bíróság a felperesek felülvizsgálati kérelmében kifejtett álláspontjával összefüggésben hangsúlyozza, hogy a szerződés preambulumában az illetékmentesség igénybevételének szándékára vonatkozó nyilatkozat nem található. Önmagában az a körülmény, hogy a felperesek újonnan épített lakás tulajdoni hányadát vásárolták meg, még nem jogosítja őket illetékmentességre. Az illetékmentesség megadásához szükség lett volna a mentesség igénybevételét kifejező nyilatkozatukra és a vállalkozónak a jogszabály szerint megkívánt nyilatkozatára. Ilyen nyilatkozatok hiányában az illetékmentesség a benyújtott szerződés alapján nem lett volna megadható, az elkésett kérelem elutasítására jogszerűen került sor, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes törvényes és megalapozott határozatot hozott, az azt támadó alaptalan keresetet jogszerűen utasította el.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.045/2009.)