adozona.hu
AVI 2013.2.21
AVI 2013.2.21
Jövedéki ügyben a gépjármű elkobzásának helye van, ha a gépjárműben az üreg kialakítása az áru elrejtésének céljából történik [2003. évi CXXVII. tv. 120. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatalnál 2008. január 15-én belépésre jelentkezett a felperes tulajdonában álló ukrán autóbusz, amely menetrend szerint közlekedve Kijevből Olaszországba szállított utasokat. A tételes vámvizsgálat során az autóbusz csomagtere első tengely feletti elrekesztett részéből összesen 2015 doboz adójegy nélküli cigaretta került elő. A járaton tartózkodó három buszvezető elismerte, hogy ők vásárolták a cigarettát és helyezték el a buszban azzal a szándékkal, hogy azt Olaszországban értékesítik...
AVI 2013.2.21 Jövedéki ügyben a gépjármű elkobzásának helye van, ha a gépjárműben az üreg kialakítása az áru elrejtésének céljából történik [2003. évi CXXVII. tv. 120. § (2) bek.]
A vámhivatalnál 2008. január 15-én belépésre jelentkezett a felperes tulajdonában álló ukrán autóbusz, amely menetrend szerint közlekedve Kijevből Olaszországba szállított utasokat. A tételes vámvizsgálat során az autóbusz csomagtere első tengely feletti elrekesztett részéből összesen 2015 doboz adójegy nélküli cigaretta került elő. A járaton tartózkodó három buszvezető elismerte, hogy ők vásárolták a cigarettát és helyezték el a buszban azzal a szándékkal, hogy azt Olaszországban értékesítik.A vámhivatal megismételt eljárásban a 2008. február 18-án kelt határozattal - szakértői vélemény beszerzését követően - a felperest 1 278 316 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyúttal elrendelte az autóbusz, a forgalmi engedély, az ajtókulcs elkobzását és az állam javára történő értékesítését. A határozat indokolása szerint az autóbusz első tengelye fölött a váltóvezető fekvőhelyének üregét egyedileg átalakították, oly módon, hogy annak az utastér felőli oldalán a gyártóművileg kialakított tároló rekeszeket méretre vágott acéllemez darabok behegesztésével lezárták, kárpitanyaggal fedték, így a jármű mindkét oldalán közel azonos befoglaló űrméretű üreget hoztak létre. A rekeszek csomagtér felőli oldalait kivágták, a kivágott darabokat tömítőanyaggal rögzítették, feltöltés után a csomagtér felől lezárták. Mivel a gépjárművön jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, ezért a gépjármű elkobzásáról rendelkezett a hatóság.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú határozat ellen, fellebbezéséhez magánszakértői véleményt, majd kiegészítő magánszakértői véleményt is csatolt. Az alperes további bizonyítási eljárás lefolytatása után a 2008. június 19-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az egyedi módosítások és változások a cigaretta elrejtésére szolgáló hely kialakítását célozták, ezért az elkobzásra jogszerűen került sor.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és az elkobzásról szóló rendelkezés megváltoztatása, az autóbusz kiadásának elrendelése iránt. Álláspontja szerint az üreg kialakítása csak "ad hoc" átalakításnak és nem végleges átalakításnak minősül, ezért nem volt helye az autóbusz elkobzásának.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 120. § (2) bekezdése szerint el kell kobozni azt a szállításra használt eszközt, amelyen jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A közigazgatási eljárás során bizonyítási eljárást folytattak le: szakértői véleményt szereztek be, a szakvéleményt kiegészíttették, a felperes magánszakértői véleményt nyújtott be, a hatóság helyszíni szemlét tartott. A bizonyítás eredményeként tényként állapították meg, hogy házilagosan, kontármunkával alakítottak ki a buszban olyan üreget, amelyben adójegy nélküli cigarettákat rejtettek el. Az elsőfokú bíróság bizonyítás keretében a közigazgatási eljárásban a magánszakértői véleményt adó szakértőt tanúként meghallgatta és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy az átalakítás jövedéki törvénysértés elkövetésének céljából történt, mert az üreget egy lemez behelyezésével, ragasztóanyaggal való rögzítéssel és fekete festékkel történő lefestéssel a külső szemlélő elől való elrejtés szándékával alakították ki. A mozdítható fal mögött adózatlan jövedéki terméket rejtettek el a csempészés szándékával. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes által a közigazgatási eljárásban csatolt magánszakértői vélemény és a magánszakértő tanúmeghallgatása nem bizonyítja, hogy az üreg kialakítása nem jövedéki törvénysértés elkövetése céljából történt. Az ilyen célzat megállapítása jogkérdés és nem műszaki kérdés. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a jármű átalakítása milyen szerkezeti elemek felhasználásával történt, az átalakítás érinti-e a jármű közlekedésbiztonsági, műszaki tulajdonságait, az átalakítás ad hoc vagy állandó jellegű. Az autóbusz az átalakítással alkalmas volt a jövedéki törvénysértés elkövetésére, mert az üreget ennek céljából alakították ki, azt megpróbálták álcázni, elrejteni a külső szemlélő elől, és az üregben adózatlan jövedéki terméket helyeztek el. Az üreg kialakításának semmilyen más műszaki indoka nem volt. Az üreg külső szemlélő elől történő elrejtése azt a megállapítást támasztotta alá, hogy az üreget jövedéki termék rejtve történő szállításának célzatával alakították ki. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes jogszerűen rendelkezett a Jöt. 120. § (2) bekezdése alapján a gépjármű elkobzásáról, ezért a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a helyszíni szemle tartására és a peres feleknek újabb szakértői vélemény beszerzésre irányuló bizonyítási indítványát elutasította azzal, hogy a jogvita rendelkezésre álló adatok alapján elbírálható volt, ezért további bizonyítás lefolytatása szükségtelen.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint - a felülvizsgálati kérelem tartalma alapján - a jogerős ítélet sérti a Pp. 177. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, a Jöt. 120. § (2) bekezdését. A közigazgatási eljárás során a kirendelt szakértő és az általa felkért magánszakértő szakvéleménye közötti ellentmondás feloldásra nem került és a bíróság a további bizonyítás lehetőségétől a bizonyítási indítványa elutasításával elzárta. Elmaradt annak a vizsgálata, hogy az üreg kialakítása ideiglenes volt-e, és azt milyen célból hozták létre. Mivel nem végleges jellegű átalakítás történt, ezért nem volt helye az autóbusz elkobzásának.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, utalt arra, hogy a felperes jogszabálysértést nem jelölt meg.
A felperes az alperes felülvizsgálati ellenkérelmére előkészítő iratot nyújtott be Kfv. 5. sorszám alatt, amelyben a jogerős ítélet által megsértett jogszabályként a Jöt. 119. § (8) bekezdésének, (6) bekezdés e) pontjának, 120. § (2) bekezdésének megsértését jelölte meg. Állította, hogy a lefoglalásra jogszerűtlenül került sor, a hatóságnak őt mint ügyfelet értesítenie kellett a volna a gépjármű lefoglalásáról, és a nyilatkozattételét követően a lefoglalást meg kellett volna szüntetnie. A felperesnek mint tulajdonosnak nem volt tudomása sem a jövedéki törvénysértésről, sem a gépjármű átalakításáról. A Jöt. 120. § (2) bekezdése csak a jövedéki törvénysértés elkövetőjének tulajdonában álló gépjármű elkobzását teszi lehetővé, ezért a nem az elkövető tulajdonában, hanem más tulajdonában álló gépjármű nem kobozható el.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések tekintetében vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati kérelemben azonban csak olyan jogszabálysértés jelölhető meg, amelyre a fél az elsőfokú peres eljárás során is hivatkozott, és amelyre vonatkozóan a jogerős ítélet döntést tartalmaz. A felperes Kfv. 5. számú beadványában hivatkozott először a Jöt. 119. § (8) bekezdésének és (6) bekezdés e) pontjának megsértésére, ezért ezeket a jogszabálysértéseket a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálta. A felperes a Jöt. 120. § (2) bekezdése kapcsán új körülményként és új jogsértésként hivatkozott arra - amelyre korábban nem hivatkozott -, hogy a Jöt. 120. § (2) bekezdését a bíróság tévesen értelmezte, mert az a más tulajdonában álló gépjármű elkobzását nem teszi lehetővé. A peres eljárás során a felperes a Jöt. 120. § (2) bekezdése alapján csak azt vitatta, hogy a gépjárművön végzett átalakítás miatt a gépjármű elkobzása jogszerű volt-e, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Jöt. 120. § (2) bekezdés megsértésére való hivatkozást, a Kfv.5. sorszámú beadványban kifogásolt szempontból nem vizsgálta felül.
Az érdemben felülvizsgálható jogsértések körében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el, amikor a felperes bizonyítási indítványát elutasította, mert annak eldöntésére, hogy a gépjármű átalakítására jövedéki törvénysértés elkövetésének céljából került-e sor, a rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek voltak, további műszaki szakértői vizsgálat, helyszíni tárgyalás tartása nem volt szükséges. Tényként volt megállapítható az üreg kialakítása és annak oly módon történő álcázása, hogy azt külső szemlélő ne vegye észre. A gépjármű elkobzásának helye volt, mert az üreg kialakítása áruk elrejtésének céljából történt, ezt szolgálta az üreg kialakításának álcázása is, a lemezek lefestése, ragasztóanyaggal történő rögzítése. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, annak nincs jelentősége, hogy az adott átalakítás ad hoc jellegű vagy végleges, sem annak, hogy ez az átalakítás kihatott-e a gépjárműre vonatkozó közlekedésbiztonsági előírások betartására, hanem annak, hogy az üreges rejtekhelyet, milyen célból alakították ki és milyen célra használták fel. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére csak iratellenes tényállás vagy a bizonyítékok okszerűtlen vagy logikailag ellentmondó módon való mérlegelése esetén van lehetőség, azonban a bizonyítékok felülmérlegelésére okot adó körülmény a perben nem állt fenn [Pp. 206. § (1) bek. és 275. § (1) bek.].
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott és a Legfelsőbb Bíróság által érdemben vizsgálható jogszabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.053/2009.)