adozona.hu
AVI 2013.1.8
AVI 2013.1.8
A bíróság vizsgálja, hogy a közigazgatási eljárás során megvalósított eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére kihatással volt-e (Pp. 275. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperessel szemben párhuzamosan két adóellenőrzés folyt. Az első megbízólevél alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 87. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes adókötelezettségek teljesítésére irányult, melyben a felperes eseti meghatalmazást adott könyvelője, G. I.-né részére. A második megbízólevéllel indult és bevallások utólagos vizsgálatára irányult. Ebben - a perben vitatott - eljárásban a jegyzőkönyvekben tévesen az első ellenőrzés megbízólev...
AVI 2013.1.8 A bíróság vizsgálja, hogy a közigazgatási eljárás során megvalósított eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére kihatással volt-e (Pp. 275. §)
A felperessel szemben párhuzamosan két adóellenőrzés folyt. Az első megbízólevél alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 87. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes adókötelezettségek teljesítésére irányult, melyben a felperes eseti meghatalmazást adott könyvelője, G. I.-né részére. A második megbízólevéllel indult és bevallások utólagos vizsgálatára irányult. Ebben - a perben vitatott - eljárásban a jegyzőkönyvekben tévesen az első ellenőrzés megbízólevél száma került feltüntetésre, amelyet utólag kézzel kijavítottak. A jegyzőkönyvet G. I. részére adták át, akinek ebben az eljárásban nem volt meghatalmazása. Az elsőfokú adóhatóság a kiegészítő jegyzőkönyvet felperesnek kézbesítette, a posta két alkalommal kísérelte meg a kézbesítést, így az az Art. 124. § (1) bekezdése alapján kézbesítettnek minősült. Az elsőfokú határozat is már a felperes részére került kézbesítésre.A felperes azzal fellebbezett, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv megküldéséről nem volt tudomása, az elsőfokú határozat az észrevételei kivizsgálását nem tartalmazta.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az elsőfokú hatóság érdemben foglalkozott felperes észrevételeivel.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy súlyos eljárásjogi jogszabálysértéseket követett el az elsőfokú adóhatóság: a kiegészítő jegyzőkönyvet nem kapta meg, a jegyzőkönyvet a képviselettel nem rendelkező G. I.-nénak kézbesítették.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes eljárása során lényeges eljárási jogszabálysértést valósított meg, amely az ügy érdemére - figyelemmel a kereseti kérelem kereteire is - nem volt kihatással. Megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság két egymással, tárgyát tekintve összefüggő, de eljárásjogilag önálló eljárást folytatott le a felperessel szemben és G. I.-nénak a második megbízólevéllel elrendelt ellenőrzésre nem volt meghatalmazása. Így az abban készült jegyzőkönyvet (alap jegyzőkönyvet) egy meghatalmazottnak nem minősülő személynek kézbesítették. Mivel a felperes az alap jegyzőkönyvet ismerte - hiszen észrevételt tett erre -, így az ügy érdemére kiható jogszabálysértést a felperes nem tudott bizonyítani.
Ugyanakkor az elsőfokú adóhatóság már törvényesen járt el, amikor a kiegészítő jegyzőkönyvet közvetlenül a felperesnek kézbesítette, és az Art. 124. § (1) bekezdése alapján a kézbesítési vélelem bekövetkeztét figyelembe vette. A felperes a 2007. február 27-én készült jegyzőkönyv adatai szerint számíthatott arra, hogy észrevételeire figyelemmel kiegészítő jegyzőkönyv fog készülni.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adóhatóság, az eljárása során, az alap jegyzőkönyv kézbesítése és a jegyzőkönyv utólagos kijavítása során jogszabályt sértett, de ezek az ügy érdemére nem voltak kihatással. A kiegészítő jegyzőkönyv kézbesítése szabályszerűnek minősült, annak tartalmát a felperes az elsőfokú határozat ismeretében még a közigazgatási eljárás során megismerhette.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését. Továbbra is fenntartotta, hogy az "ál-képviselő" eljárására figyelemmel a felperesre semmilyen kötelezettség, illetve jog nem vonatkozhat, az adóhatóság eljárása az ügy érdemére kihatóan eljárásjogilag jogszabálysértő volt. A felülvizsgálati kérelem kiegészítésében arra is hivatkozott, hogy a megbízólevélben kijelölt két revizor helyett csak egy járt el.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata és a Közigazgatási Kollégium 31. számú állásfoglalására figyelemmel a közigazgatási eljárásban megvalósított eljárási jogszabálysértés csak akkor vezethet a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére, ha az, az ügy érdemére kihatással volt és a bírósági eljárásban nem pótolható. Az elsőfokú bíróság ezen elvek alapján vizsgálta a perrel érintett adóellenőrzési eljárást.
Helytállóan állapította meg, hogy az adóigazgatási eljárásban az elsőfokú adóhatóság eljárásjogi jogszabálysértéseket követett el. Az alap jegyzőkönyv elkészültéig a második megbízólevéllel elrendelt ellenőrzésben is G. I.-nét tekintette a felperes meghatalmazottjának, akinek ebben nem, csak a másik eljárásban volt eseti meghatalmazása. Erre figyelemmel jogsértő volt, hogy az alap jegyzőkönyvet is az ál-képviselőnek kézbesítette. Ugyancsak helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a jegyzőkönyvben tévesen az első megbízólevélben téves szám szerepel, melyet utólag kézzel kijavítottak.
A közigazgatási eljárás iratai alapján megállapítható volt, hogy ezen eljárásjogi jogszabálysértések a felperes jogérvényesítését nem hátráltatták, hiszen az alap jegyzőkönyvről tudomást szerzett, arra észrevételeket tett. Ennek kapcsán kiegészítő jegyzőkönyv is készült, melyet már jogszerűen a felperes részére kézbesítettek. Ebben az esetben az Art. 124. § (1) bekezdése alapján következett be a kézbesítési vélelem. Az elsőfokú határozatot is a felperes részére kézbesítették, így a jogorvoslati jogától sem volt elzárva.
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az említett eljárásjogi jogszabálysértések az ügy érdemére nem bírtak kihatással, így a felperes erre alapított kereseti kérelme megalapozatlan volt.
A felülvizsgálati eljárásban már olyan új jogszabálysértésre az ügyfél nem hivatkozhat, amelyre korábban az elsőfokú bíróság előtt nem hivatkozott. A felperes a revizorok számával kapcsolatos jogszabálysértésre korábban nem hivatkozott, így ezen felülvizsgálati jogszabálysértésre való hivatkozását a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálhatta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.025/2009.)