adozona.hu
ÍH 2013.34
ÍH 2013.34
A CÉGBÍRÓSÁG TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSÁNAK KORLÁTAI - A KÉRELMEZŐ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban azt vizsgálhatja, hogy a cég (vagy szervei) a működésük során betartják-e a szervezetükre és működésükre vonatkozó jogszabályokat. Más jogszabályok (pl. munkajogi szabályok) megsértése esetén az adott jogszabályokban erre az esetre előírt eljárást kell lefolytatni a párhuzamos eljárások elkerülése érdekében. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptal
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező, mint a kérelmezett szövetkezet igazgatósági tagja, 2011. december 14. napján törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte az elsőfokú bíróságtól a kérelmezett szövetkezettel szemben. A szövetkezet törvénysértő működését abban jelölte meg, hogy a szövetkezet elnöke - a Munka Törvénykönyvének 191. § (1) bekezdésébe ütköző módon - egyben ügyvezetője a szövetkezettel hasonló tevékenységi körrel rendelkező Sz.-C. Kft.-nek, illetve az igazgatósági elnök házastársa tag a Sz.-C....
ÍH 2013.34 A CÉGBÍRÓSÁG TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSÁNAK KORLÁTAI - A KÉRELMEZŐ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban azt vizsgálhatja, hogy a cég (vagy szervei) a működésük során betartják-e a szervezetükre és működésükre vonatkozó jogszabályokat. Más jogszabályok (pl. munkajogi szabályok) megsértése esetén az adott jogszabályokban erre az esetre előírt eljárást kell lefolytatni a párhuzamos eljárások elkerülése érdekében.
A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul kezdeményező magánszemély kérelmező akkor is maga köteles a kérelem elutasítása esetén az eljárási illeték megfizetésére, ha a cég tagjaként, vagy tisztségviselőjeként kezdeményezte az eljárást [2006. évi X. törvény 32. §, Ctv. 74. §, Itv. 65. §].
A kérelmező, mint a kérelmezett szövetkezet igazgatósági tagja, 2011. december 14. napján törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte az elsőfokú bíróságtól a kérelmezett szövetkezettel szemben. A szövetkezet törvénysértő működését abban jelölte meg, hogy a szövetkezet elnöke - a Munka Törvénykönyvének 191. § (1) bekezdésébe ütköző módon - egyben ügyvezetője a szövetkezettel hasonló tevékenységi körrel rendelkező Sz.-C. Kft.-nek, illetve az igazgatósági elnök házastársa tag a Sz.-C. Kft.-ben, és a Kft.-nél munkaviszonyban is áll.A kérelmezett szövetkezet a bíróság felhívására cáfolta, hogy összeférhetetlenségi ok állna fenn az igazgatóság elnöke, illetve házastársa személyében. A kérelmezett szövetkezet főtevékenysége "saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése", míg a Sz.-C. Kft. főtevékenysége "élelmiszer jellegű bolti vegyes kisker", erre tekintettel álláspontja szerint nem ütközik a Gt. 25. § (1) bekezdésének rendelkezésébe az, hogy a szövetkezet igazgatóságának elnöke vezető tisztségviselő legyen a Sz.-C. Kft.-ben is. Előadta, hogy az igazgatóság elnökének házastársa 2011. július 1. napja óta nyugdíjas, ettől az időponttól kezdve nem áll fenn munkaviszonya a Sz.-C. Kft.-vel.
Az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nem találta megalapozottnak, és a Ctv. 80. § (4) bekezdésének alkalmazásával azt elutasította. Az Itv. 65. § (2)-(3) bekezdései alapján kötelezte a kérelmezőt 15 000 Ft cégbírósági felügyeleti illeték felhívásra, az állam javára történő megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság végzése indokolásában kifejtette, hogy a kérelmezett cég működésére a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Sztv. 32. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabály azt tiltja - az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában -, hogy a szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezettel azonos főtevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben legyen vezető tisztségviselő. A kérelmezett szövetkezet, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben megjelölt Sz.-C. Kft. cégkivonatának adatai alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a két cég főtevékenységi köre nem azonos egymással, ezért a szövetkezet igazgatósági elnökének a Kft.-ben betöltött vezető tisztsége nem ütközik az Sztv. 32. §-ába.
Az elsőfokú bíróság - hatásköre hiányában - nem vizsgálta a kérelmezőnek a Munka Törvénykönyve 191. § (2) bekezdésére történt hivatkozását, mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mtv.) rendelkezései kizárólag a munkaviszonyokra terjednek ki, és az Mtv. 191. §-a szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása esetén a munkáltatói jogokat gyakorló szerv jogosult fellépni a munkavállalóval szemben. Ha pedig ezzel összefüggésben munkaügyi vita merülne fel, annak elbírálása a munkaügyi bíróság előtt, peres eljárásban történhet meg. Az Mt.</a> szabályainak megsértése a Ctv. 74. § (3) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti eljárásban nem vizsgálható.
A kérelmező a végzés ellen benyújtott fellebbezésében - annak tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, és a kérelmezett szövetkezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását kérte.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a kérelme elbírálása során figyelmen kívül hagyta az Mtv. 191. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit, mivel a kérelmezett szövetkezet igazgatósági elnöke munkaviszony keretében látja el ezt a tisztséget.
Fenntartotta azt az álláspontját is, miszerint mind a két érintett cég bérbeadás útján hasznosítja az ingatlanait, és egymással rendszeres gazdasági kapcsolatban állnak, ezért a kérelmezett szövetkezet igazgatósági elnöke nem rendelkezhetne üzletrésszel a Sz.-C. Kft.-ben, és nem lehetne ott is vezető tisztségviselő.
Hivatkozott az Európai Parlament és Tanács 1893/2006/EK rendeletben, illetve a 177/2008/EK rendelete alapján megszületett 9003/2003. (SK 5-6) KSH közleményben, illetve az Útmutatóban írtakra, és megalapozatlannak tartotta az elsőfokú bíróság döntését, mivel az elsőfokú bíróság csak azt vizsgálta, hogy a két cég cégkivonatában mi szerepel főtevékenységként, holott egy cég főtevékenységének meghatározása során azt kell figyelembe venni, hogy melyik az a tevékenysége, amely a legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. Ez pedig mindkét cég esetében a bérbeadás tevékenységi kör.
Utalt arra, hogy a kérelmező nem magánemberként, hanem mint a kérelmezett szövetkezet önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője terjesztette elő a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét, ezért azt kérte, hogy az ítélőtábla bármilyen döntést is hoz, az eljárás költségeinek - közöttük a kérelmező felmerült költségeinek - a viselésére a kérelmezett céget kötelezze.
A kérelmezett cég a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
Tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy a kérelmező, mint tisztségviselő nem lett újraválasztva a 2012. május 10-én megtartott küldöttgyűlésen, ezért a kérelmező 2012. május 9. napja óta már nem tisztségviselője a kérelmezett szövetkezetnek.
Az észrevételéhez mellékelte a Sz.-C. Kft. könyvelőjének a "feljegyzését", amely szerint a Sz.-C. Kft. árbevételének a 24,3%-át teszi ki a bérbeadási tevékenység, vagyis a KSH módszertani útmutatója alapján, a hozzáadott érték figyelembevételével sem tekinthető ez a tevékenységi kör főtevékenységnek.
A fellebbezés nem megalapozott.
A cégbíróságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 72. § (1) bekezdésében deklarált törvényességi felügyeleti jogköre a cég, mint szervezet törvényes működésének, és a cégnyilvántartás közhitelességének a biztosítására terjed ki.
A Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye akkor, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat.
Ezért a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban azt vizsgálhatja, hogy a cég (vagy szervei) a működésük során betartják-e a szervezetükre és működésükre vonatkozó jogszabályokat. Más jogszabályok (pl. munkajogi szabályok) megsértése esetén az adott jogszabályokban erre az esetre előírt eljárást kell lefolytatni - mint ahogyan ezt az elsőfokú bíróság végzése indokolásában helytállóan kifejtette -, és a Ctv. 74. § (3) bekezdése ezekre az esetekre kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának a lehetőségét a párhuzamos eljárások elkerülése érdekében.
A jelen esetben, mivel a kérelmezett cég szövetkezeti formában működik, ezért a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság hatásköre csak annak a vizsgálatára terjedhetett ki, hogy a működése során a szövetkezet betartja-e a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a közhiteles cégnyilvántartás adatait figyelembe véve állapította meg azt, hogy a kérelemben jelzett Kft. és a kérelmezett szövetkezet főtevékenysége nem azonos, és erre tekintettel jogszerűen találta megalapozatlannak a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet.
A kérelmező a fellebbezésben megalapozatlanul kérte az elsőfokú bíróság végzésének a költségviselésről szóló rendelkezései megváltoztatását is. A kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás mindig kétpólusú: a kérelmezővel szemben álló fél az a cég, amelynek - illetve valamelyik szervének - a törvénysértő működését állítja a kérelmező. Abban az esetben, ha a kérelmet a bíróság nem találja megalapozottnak, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § (2) bekezdése szerint a kérelmezőnek kell a törvényességi felügyeleti eljárás 15 000 Ft-os illetékét megfizetnie, függetlenül attól, hogy az adott esetben magánszemély kérelmező, mint tag, vagy mint tisztségviselő kezdeményezte a törvényességi felügyeleti eljárást.
Az ítélőtábla mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdésének utaló szabálya folytán a törvényességi felügyeleti eljárásban is megfelelően alkalmazandó, a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 259. §-a, és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - utalva a Pp. 254. § (3) bekezdésére is - annak helyes indokai alapján hagyta helyben.
(Debreceni Ítélőtábla Cgtf. III. 30.488/2012/2.)