ÍH 2013.30

ÜZLETRÉSZ ELZÁLOGOSÍTÁSA - ÜZLETRÉSZRE ALAPÍTOTT ZÁLOGJOG NYILVÁNTARTÁSA - ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSÉRE JOGOSULTAK I. Az üzletrész a kft. tag vagyonába tartozó, forgalomképes, értékesíthető és elzálogosítható jog (jogok és kötelezettségek foglalata), amely a tag vagyonának egy eleme, de az önállóan működtethető vagyonrész szervezettségét nem éri el. Erre tekintettel az üzletrészre alapított zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalására, és a közjegyzői zálogjo

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A K. Építő Korlátolt Felelősségű Társaság nevében az ügyvezetője, Yan L., meghatalmazással igazolt jogi képviselője közreműködésével 2011. március 16-án benyújtott változásbejegyzési kérelme a tagváltozáson és a törzstőke felemelésén kívül a társaság új két tagjának, az M. ÉPÍTŐ Kft. és a K.-B. Kft. üzletrészeit terhelő zálogjog bejegyzésére irányult. A bejegyzési kérelem melléklete volt - egyebek mellett - az üzletrészeket terhelő zálogjogot tartalmazó társasági szerződésmódosítás és tagjegy...

ÍH 2013.30 ÜZLETRÉSZ ELZÁLOGOSÍTÁSA - ÜZLETRÉSZRE ALAPÍTOTT ZÁLOGJOG NYILVÁNTARTÁSA - ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSÉRE JOGOSULTAK
I. Az üzletrész a kft. tag vagyonába tartozó, forgalomképes, értékesíthető és elzálogosítható jog (jogok és kötelezettségek foglalata), amely a tag vagyonának egy eleme, de az önállóan működtethető vagyonrész szervezettségét nem éri el. Erre tekintettel az üzletrészre alapított zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalására, és a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzésére nincs szükség, az csak a cégnyilvántartásban szerepel [Gt. 121-127. §, Ptk. 266-267. §].
II. Az üzletrészt terhelő zálogjog cégnyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem előterjesztésére nem a társaság ügyvezetője, hanem a rendszerint kívülálló zálogjogosult és a társaság zálogkötelezett üzletrész-tulajdonos tagja jogosult [Ctv. 61/A. §].
A K. Építő Korlátolt Felelősségű Társaság nevében az ügyvezetője, Yan L., meghatalmazással igazolt jogi képviselője közreműködésével 2011. március 16-án benyújtott változásbejegyzési kérelme a tagváltozáson és a törzstőke felemelésén kívül a társaság új két tagjának, az M. ÉPÍTŐ Kft. és a K.-B. Kft. üzletrészeit terhelő zálogjog bejegyzésére irányult. A bejegyzési kérelem melléklete volt - egyebek mellett - az üzletrészeket terhelő zálogjogot tartalmazó társasági szerződésmódosítás és tagjegyzék is.
A cégbíróság a 2011. március 17-én kelt 11. sorszámú végzésével elrendelte a zálogszerződés egy eredeti példányának vagy kivonatának és a zálogkötelezett tagok teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bejegyzési engedélyének csatolását a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú melléklet II.1.ea) pontjának megfelelően. A cégbíróság a hiánypótlás teljesítésére 45 napot biztosított, és a mulasztás jogkövetkezményeként a változásbejegyzési kérelem elutasítását határozta meg.
A kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét 2011. március 18-án úgy teljesítette, hogy az üzletrészeket terhelő zálogszerződés kivonatát és a zálogkötelezett tagok bejegyzési engedélyét tartalmazó, B.-en, 2011. február 22-én kelt okiratot csatolta, amelyen szerepel a felek aláírása és az ügyvédi ellenjegyzés.
A cégbíróság ismét hiánypótlást rendelt el, 13. sorszámú végzésével a 11. sorszámú végzésben foglaltak teljesítését - a korábban már megjelölt jogkövetkezmény terhe mellett - közjegyzői okiratban kérte teljesíteni a Ptk. 266. § (1) bekezdésének és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 148. §-ának felhívásával.
A kérelmező a 13. sorszámú végzésben foglaltakat nem teljesítette, hanem 14. sorszámú beadványában kifejtette a cégbíróságétól eltérő jogi álláspontját. Ennek értelmében az üzletrészt terhelő zálogjog nem a Ptk. 266. § (1) bekezdése szerint minősülő zálogjog, mivel az üzletrész nem tartozik a társaság vagyonába, ezért az üzletrészen zálogjog alapításának érvényességéhez nincs szükség közjegyzői okiratba foglalásra és a zálogjog közjegyzői nyilvántartásba vételére. Álláspontja szerint az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzéséhez elegendő a zálogszerződés felek aláírását is tartalmazó kivonata, amely aláírás a cégbíróság által kért bármilyen közjegyzői okiratnál kizárt, így a zálogszerződés kivonata egyszerű magánokiratban is csatolható. Erre tekintettel a korábban már becsatolt zálogszerződés kivonata és a bejegyzési engedély alapján kérte a változásbejegyzési kérelme teljesítését.
Az elsőfokú bíróság végzésével a cég változás bejegyzése iránti kérelmét elutasította a Ctv. 46. § (6) bekezdése és 50. § (1) bekezdése alapján a hiánypótlási kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt.
A végzés ellen a cég fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzésének elrendelését. Fellebbezésének indokaiként lényegében megismételte a 14. sorszámú beadványában foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy a Ctv. 2. számú melléklete II.1.ea) pontja értelmében a zálogszerződés kivonata egyszerű magánokiratban is csatolható.
A fellebbezés alapos.
Az üzletrészt terhelő zálogjog cégnyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelemhez a Ctv. 61/A. §-ának (1) bekezdése alapján a 2. számú melléklet szerinti szükséges iratokat kell csatolni. A Ctv. 2. számú mellékletének II.1.ea) pontja értelmében a zálogjog alapításával kapcsolatos változásbejegyzési kérelem esetében a zálogszerződés egy eredeti példánya, vagy - az üzleti titok védelmére tekintettel - annak legalább a szerződő felek nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a zálog tárgyának meghatározását, a zálogjog kikötését, a szerződés megkötésének helyét és időpontját, valamint a felek aláírását tartalmazó kivonata csatolandó, ha pedig a kérelmet nem a zálogkötelezett tag, hanem a zálogjogosult terjeszti elő, akkor a zálogkötelezett tag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bejegyzési engedélyét is szükséges csatolni.
Helyesen hivatkozott a cég a fellebbezésében arra, hogy az üzletrészt terhelő zálogjog alapításához nincs szükség a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalására és a zálogjog közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésére, mert az ilyen zálogjog nem tartozik a Ptk. 266. § (1) bekezdésében szabályozott zálogszerződések körébe.
A Ptk. 266. § (1) bekezdése szerint a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével - vagyont terhelő zálogjog alapítható. Ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban, ha a vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül.
Az üzletrész vagyoni értékű jogok (és a hozzá tapadó kötelezettségek) foglalata, nem tekinthető dolognak, testi tárgynak, és nem azonosítható tulajdonosa teljes vagyonával sem, ugyanis az üzletrésztulajdon a tag teljes magánvagyonának csak egyik eleme számos más, különféle jogi természetű vagyontárgy között. Zálogjog létesíthető - egyebek közt - minden átruházható jogon (ilyen például az értékpapír, vagy a Gt. 121-127. §-a értelmében a kft. üzletrész) és átruházható követeléseken is. Zálogjog alapítható jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más jogalany vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működő részén is, az azt alkotó dolgok, jogok és követelések meghatározása nélkül (a csődjogi szakirodalom ezt nevezi "lebegő" zálogjognak). Erre az utóbbi zálogjogi konstrukcióra érvényesül a Ptk. 266. § (1) bekezdése alapján a közjegyzői okiratba foglalás kényszere, mivel a zálogkötelezett teljes elzálogosított vagyona, vagy annak önállóan működtethető része (például egy gyáregység vagy termelőüzem) a zálogkötelezett birtokában marad, azzal tovább gazdálkodik, és a kívülállók felé nincs jele az elzálogosítás tényének, ezért hitelezővédelmi érdeket szolgál a közjegyzői okiratba foglalás és a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzés kötelezettsége.
A zálogkötelezett vagyonába tartozó, átruházható, forgalomképes, értékesíthető és elzálogosítható vagyoni értékű jogot (jogok és kötelezettségek foglalatát) jelentő üzletrész nem a tag vagyonának önállóan működtethető része, hanem csupán a tag teljes vagyonának - szerencsés esetben hasznot hajtó - eleme, amely nem éri el az "önállóan működtethető vagyonrész" szervezettségét. Az üzletrész elkülönült működtetési lehetőséget abban a társaságban sem hordoz, amelyben az adott üzletrész szerepel. Erre figyelemmel a jogalkalmazói gyakorlat és a jogirodalom is a Ptk. 267. § fogalmi körébe vonja az üzletrész elzálogosítását, így az elsőfokú bíróság az anyagi jogi szabályokat megsértve helytelenül járt el, amikor a zálogszerződésnek, illetve a zálogszerződés kivonatának csatolását közokiratban írta elő a 13. sorszámú végzésében.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése értelmében a változásbejegyzési eljárásokban is irányadó 46. § (4) bekezdése a cégbíróság számára csak egy alkalommal teszi lehetővé hiánypótlásra felhívó végzés kiadását, és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.
A cégbíróság a 11. sorszámú végzésében jogszerűen hívta fel a változásbejegyzési kérelmet előterjesztő céget hiánypótlásra, és végzésében helyesen jelölte meg a bejegyzés akadályát a Ctv. 2. számú melléklete II.1.ea) pontjának megfelelően. A cégbíróság újabb hiánypótlást elrendelő 13. sorszámú végzése nemcsak anyagi jogszabályba, hanem eljárási jogszabályba, a Ctv. 46. § (4) bekezdésébe is ütközik, ezért kiadásának nem volt jogszabályi alapja.
A Ctv. 61/A. § (1) bekezdése értelmében az üzletrészt terhelő zálogjog cégnyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem előterjesztésére a társaság zálogkötelezett üzletrész-tulajdonos tagját és a (rendszerint kívülálló) zálogjogosultat jogosítja fel, és ugyanezek a személyek jogosultak az üzletrészre már bejegyzett zálogjog törlését kérni.
A jelen ügyben a változásbejegyzési kérelmet nem a Ctv. 61/A. § (1) bekezdésében nevesített személy (zálogkötelezett, illetve zálogjogosult) nyújtotta be, hanem annak a gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője, amelynek tagjai a zálogjoggal terhelt üzletrész tulajdonosai. A zálogjog cégnyilvántartásba történő bejegyzéséhez a zálogkötelezett tagok több okiratban is hozzájárultak, és a cégbíróság a hiánypótlást elrendelő végzésében ezzel kapcsolatosan hiánypótlási kötelezettséget nem határozott meg, amely tényt a cég hátrányára értékelni nem lehet.
A Ctv. 46. § (6) bekezdése alapján a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, amennyiben a bejegyzést kérő a hiánypótlását hibásan terjesztette elő.
A bejegyzést kérő a cégbíróság 11. sorszámú végzésében előírt hiánypótlási kötelezettségét teljesítette, a 13. sorszámú végzésben meghatározott bejegyzési akadály pedig nem volt helytálló, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése, a Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és elrendelte a 2011. március 16-án benyújtott változásbejegyzési kérelemben foglaltak kérelemmel egyező tartalommal történő bejegyzését, amelynek foganatosítására felhívta az elsőfokú bíróságot.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 47.025/2011/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.