adozona.hu
ÍH 2013.27
ÍH 2013.27
KERESHETŐSÉGI JOG I. A gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult megtámadni a társaság által kötött szerződést, a tagi minőség ugyanis nem jelent önmagában jogi érdeket. II. A kereshetőségi jog fennállásáról a bíróságnak ítélettel kell döntenie [Inytv. 62. § (1) bek., Pp. 123. §, Ptk. 234. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törlésére, az eredeti állapot helyreállítására, és az alperesek ennek tűrésére való kötelezésére irányuló keresetét elutasította. Megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű alperes 2008. október 20-án csereszerződést kötött, amely alapján az I. rendű alperes a n.-i 4772/1. helyrajzi számú ingatlant, a II. rendű alperes a n.-i 986/4. helyrajzi számú ingatlant szerezte meg. A felperes és D. Sz. 2009. április 29-ig a II. ren...
ÍH 2013.27 KERESHETŐSÉGI JOG
I. A gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult megtámadni a társaság által kötött szerződést, a tagi minőség ugyanis nem jelent önmagában jogi érdeket.
II. A kereshetőségi jog fennállásáról a bíróságnak ítélettel kell döntenie [Inytv. 62. § (1) bek., Pp. 123. §, Ptk. 234. §].
Az elsőfokú bíróság a felperes ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törlésére, az eredeti állapot helyreállítására, és az alperesek ennek tűrésére való kötelezésére irányuló keresetét elutasította. Megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű alperes 2008. október 20-án csereszerződést kötött, amely alapján az I. rendű alperes a n.-i 4772/1. helyrajzi számú ingatlant, a II. rendű alperes a n.-i 986/4. helyrajzi számú ingatlant szerezte meg. A felperes és D. Sz. 2009. április 29-ig a II. rendű alperes tagjai és önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetői voltak. A II. rendű alperes 2009. április 28-án a felperes távollétében megtartott taggyűlésén a felperest ügyvezetői tisztségéből visszahívta, majd 2/2009. (IV. 28.) számú határozatával felhatalmazta D. Sz.-ot, hogy az I. rendű alperessel 2008. október 20-án megkötött csereszerződést bontsa fel, és értékesítse a szerződés felbontásával a tulajdonába visszakerülő n.-i 4772/1. helyrajzi számú ingatlant. A felperes a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt pert indított. A Megyei Bíróság ítéletével a taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte.
Az I. és II. rendű alperes 2009. augusztus 17-én a 2008. október 20-án kötött csereszerződést felbontotta, és a II. rendű alperes a csereszerződés felbontása folytán a tulajdonába visszakerült n.-i 4772/1. helyrajzi számú ingatlant az I. rendű alperesnek eladta. A szerződéseknek megfelelően a tulajdonjogot a N.-i Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
A n.-i 986/4. helyrajzi számú ingatlanra a III. rendű alperes javára társasháztulajdont, a IV. rendű alperes javára vezetékjogot, az V. rendű alperes javára jelzálogjogot jegyzett be a földhivatal. A társasházi különlapon nyilvántartott ingatlanokat a VI., VII., VIII. rendű alperes adásvétel útján megszerezte, a tulajdonjogot a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
Az elsőfokú bíróság nem adott helyt az I. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű alperes per megszüntetése iránti kérelmének, annak ellenére, hogy megállapította, hogy a felperes az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bekezdésének a és b) pontja alapján nem tartozik a törlési per indítására jogosult személyek közé. A perbeli ingatlanok kapcsán nyilvántartott joggal korábban és jelenleg sem rendelkező felperes az Inytv. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti törlési kereset megindítására nem jogosult, mert ilyen keresetet az terjeszthet elő, akinek nyilvántartott jogát az érvénytelen bejegyzés sérti. Ugyanez mondható el a 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törlési keresetről is, annak eredményességéhez ugyanis a bejegyzett jog elévülésére vagy megszűnésének bizonyítása szükséges, ez pedig az I. és II. rendű alpereseknek a felperes által eredetileg érvényteleníteni kért szerződések alapján megszerzett és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoga esetében fogalmilag kizárt. Ez a törvényhely azért sem volt alkalmazható, mert a felperes a bejegyzések érvénytelenségét állította.
A bíróság ennek ellenére a keresetet érdemben bírálta el, mert a keresethez kötöttség nem jelent jogcímhez való kötöttséget, a kérelmet a jogvita alapjául szolgáló jogviszony tartalma alapján kell elbírálni, s miután a törlési per indítására nem jogosult felperes az érvénytelenségnek a Ptk. 237. § (1) bekezdésében írt jogkövetkezményei levonását, vagyis az eredeti állapot visszaállítását is kérte, a kereshetőségi jog fennállásáról a bíróságnak ítélettel kellett döntenie.
A felperes a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy a II. rendű alperes tagja, ezért jogi érdekeit nyilvánvalóan sérti a keresettel érintett ingatlanokra vonatkozó valamennyi jogellenes bejegyzés. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik, mert a gazdasági társaság tagja a társaság által megkötött adásvételi szerződés érvénytelensége iránt - annak semmisségére vagy megtámadhatóságára hivatkozással keresetet nem indíthat, mert külső harmadik személynek nem tekinthető, és nincs olyan jogszabályi felhatalmazása sem, amelyre figyelemmel a kereshetőségi joga fennáll (BDT 2005.1220., BH 1997.124.). A tagoknak a belső vitáikat maguknak kell rendezniük, a szervezeten belüli jogi lehetőségek alkalmazásával érhetik el, hogy az általuk sérelmesnek vélt szerződést a jogi személy megtámadja.
Az ítéletben utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy az érvénytelenségi kereset nem csak a kereshetőségi jog hiánya miatt nem volt teljesíthető. A II. rendű alperes taggyűlési határozatának hatályon kívül helyezése a 2009. augusztus 17-én kötött szerződések érvénytelenségét nem érinthette, e szerződések a Gt. 141. § (2) bekezdés e) pontja szerint taggyűlési jóváhagyásra nem szorulnak, és a jóváhagyást a társasági szerződés sem követelte meg. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a 3/2010. (XII. 6.) PK vélemény értelmében a törlési per indítására nem jogosult személy által indított érvénytelenségi perben a jóhiszemű további jogszerzők bejegyzett joga az ingatlan-nyilvántartásból nem volt törölhető, ezért a felperes keresete a III., IV., V., VI., VII., VIII. rendű alperessel szemben emiatt sem volt megalapozott.
Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság lényegében nem a keresetet bírálta el, és az érdemben nem tárgyalt, "le nem folytatott bizonyítási eljárású ügy nagy terjedelme miatt másodfokon nem bírálható el".
A fellebbezésben a felperes arra hivatkozott, hogy nem fogalmazott meg olyan kereseti kérelmet, amely a II. rendű alperes által kötött szerződés megtámadására irányult volna. A keresetet az Inytv. 62. § (1) bekezdés a és b) pontjára hivatkozva terjesztette elő. Az a) pont esetében valóban nem vitatható, hogy a felperes személyéhez kapcsolódó bejegyzett jogról van-e szó vagy sem, "hiszen a kérdés már ott kétesélyessé válik, hogy a bejegyzett jog (az éppen bejegyzett vagy korábbi bejegyzésű) melyik időpontbeli állapotáról van, vagy lehet szó". A keresetindításkor már a II. rendű alperesnek, de a társasháznak sem volt bejegyzett joga. "A bejegyzett joggal rendelkezőhöz pedig" a felperest "nem fűzi tagsági vagy más jogviszony". Nem vizsgálta az elsőfokú bíróság azt sem, hogy az Inytv. 62. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a felperes "miként és hogyan" számít érdekeltnek, pedig azt "elismerte", hogy a jogi érdekeit nyilvánvalóan sérti a törlési keresettel támadott bejegyzés. A szerződés semmissége "önmagában eredményezi a semmisség okán keletkezett bejegyzett jog megszűnését". "Az Inytv. 62. §-ával összefüggésben pedig minden tétel vizsgálandó, különösen, hogy a jogi érdekeltsége a felperesnek nyilvánvaló".
A felperes a fellebbezésben kifejtette, hogy a szerződés megkötésében részt nem vevő harmadik személy a szerződés megtámadására is jogosult, ha e jogát a jogi érdekeltsége megalapozza. "Értelemszerűnek tűnik", hogy az I. rendű alperes által kötött szerződések tekintetében mindenhogyan perlési jogosultsággal rendelkezik. Az I. rendű alperes, valamint a VI. és VII. rendű alperes között létrejött szerződések tekintetében szóba sem jöhet "a más jogi személy tagjai igényének a felemlítése", hiszen ezeknek a társaságoknak nem volt a felperes a tagja.
A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság bármilyen jellegű tényleges vizsgálódás vagy bizonyítási eljárás vagy a kereset tartalmának tisztázása nélkül, pusztán eljárásjogi hivatkozással utasította el a keresetet úgy, hogy a II. rendű alperessel fennálló tagsága okán nem ismerte el a felperes kereshetőségi jogát, és azt kiterjesztette az összes többi alperesre.
Az I. rendű, a VII. rendű, a VI. rendű és a VIII. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, a többi alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes sem az Inytv. 62. § (1) bekezdés a) pontja, sem a b) pontja alapján nem jogosult a törlési per megindítására, a másodfokú bíróság osztja az elsőfokú bíróság ezzel összefüggésben kifejtett indokait.
Helyesen állapította meg azt is az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az alperesek között létrejött szerződések érvénytelenségének megállapítása iránti keresete a kereshetőségi jog hiánya miatt alaptalan. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A Ptk. e rendelkezése azonban nem teremt bárki számára kereshetőségi jogot, ilyen jogot csak a közvetlen jogi érdekeltség vagy a perlési jogosultságot biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg. A felperest jogszabály a per megindítására nem hatalmazza fel, erre nem is hivatkozott. Az elsőfokú eljárásban sem a fellebbezésében nem jelölte meg, hogy közvetlen jogi érdekeltségét mire alapítja, csak arra hivatkozott, hogy a II. rendű alperes gazdasági társaság tagja, ez azonban - mint arra az elsőfokú bíróság helyesen utalt - a felperes számára nem teremt kereshetőségi jogot a II. rendű alperes által megkötött szerződés megtámadására. A III., IV., V., VI., VII., VIII. rendű alperesek szerződéseinek érvénytelenségének megállapításához fűződő jogi érdekét pedig a felperes sem az elsőfokú eljárás során, sem a fellebbezésében nem jelölte meg.
A felperes keresetét a kereshetőségi jog hiánya miatt el kellett utasítani, a kereset érdemben nem volt vizsgálható. Mellőzi ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából a kereset érdemi megalapozatlanságának indokait. (9. oldal 2. bekezdése).
A felperes a 10. sorszám alatt előterjesztett beadványában a per tárgyalásának felfüggesztését kérte a Pp. 152. § (1) és (2) bekezdése alapján, figyelemmel a N.-i Rendőrkapitányság előtt folyamatban lévő büntetőeljárásra, és a Z.-i Törvényszék, mint cégbíróság előtt folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásra.
A Pp. 152. § (1) és (2) bekezdése alapján a per tárgyalása akkor függeszthető fel, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, illetve amelynek tárgyában más polgári pert vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. Jelen esetben a másodfokú bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a felperest a kereshetőségi jog megilleti-e. Ennek eldöntése sem a büntetőeljárás, sem a törvényességi felügyeleti eljárás eredményétől nem függ, ezért a másodfokú bíróság a per tárgyalását nem függesztette fel.
A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest az I. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű és a VIII. rendű alperes javára a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) bekezdése, 4/A. § (1) bekezdése alapján meghatározott ügyvédi munkadíj megfizetésére, annak figyelembevételével, hogy a VI. rendű alperes képviselője úgy nyilatkozott, hogy általános forgalmi adó fizetésére nem köteles.
(Pécsi Ítélőtábla Pf. IV. 20.608/2011/11.)