adozona.hu
EH 2013.02.K6
EH 2013.02.K6
Az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - jogszabályon alapuló támogatás összegével. Jogszabály alapján kapott támogatásnak minősül az a támogatás, amelynek forrását, jogcímét, összegét, címzettjét költségvetési törvény, önkormányzati rendelet tartalmazza [1987. évi XI. tv. 1. §, 1992. évi XXXVIII. tv. 65. §, 62. §, 64. §, 13/A. §, 1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) és (8) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes fő tevékenysége mellett a "Hírtükör" néven kéthetente megjelenő ingyenes hírlap szerkesztésével és kiadásával is foglalkozott 2006-2007. években. A Sz. Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) e lapkiadói feladatok és elektronikus lapkiadási tevékenység ellátására a felperes részére 2006. évben 17 536 000 Ft, 2007. évben pedig 18 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A felperes a 2006. évi önkormányzati támogatás összegéből 13 401 000 Ft-ot, 2007. évben pedig 18 0...
EH 2013.02.K6 Az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - jogszabályon alapuló támogatás összegével. Jogszabály alapján kapott támogatásnak minősül az a támogatás, amelynek forrását, jogcímét, összegét, címzettjét költségvetési törvény, önkormányzati rendelet tartalmazza [1987. évi XI. tv. 1. §, 1992. évi XXXVIII. tv. 65. §, 62. §, 64. §, 13/A. §, 1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) és (8) bekezdés].
A felperes fő tevékenysége mellett a "Hírtükör" néven kéthetente megjelenő ingyenes hírlap szerkesztésével és kiadásával is foglalkozott 2006-2007. években. A Sz. Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) e lapkiadói feladatok és elektronikus lapkiadási tevékenység ellátására a felperes részére 2006. évben 17 536 000 Ft, 2007. évben pedig 18 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A felperes a 2006. évi önkormányzati támogatás összegéből 13 401 000 Ft-ot, 2007. évben pedig 18 000 000 Ft-ot, mint visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatást adózás előtti eredménycsökkentő tételként szerepeltetett a társasági adóról (a továbbiakban: ta.) szóló bevallásaiban.Az adóhatóság a felperesnél 2006-2008. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest ta. adónemben 2006. és 2007. évekre 4 914 000 Ft adókülönbözet megfizetésére, adóbírsággal sújtotta és késedelmi pótlékot számított fel.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. május 25. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes az elsőfokú határozat 3. pontjához kapcsolódóan azt állapította meg, hogy a felperes 2006., illetve 2007. évi támogatások összegével jogosulatlanul csökkentette a ta. adóalapját, mert ezek a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés ly) pontja és (8) bekezdés c) pontja értelmében jogszabály alapján járó támogatásoknak minősülnek, így velük az adóalap nem korrigálható. A támogatások alapjául szolgáló jogszabály az Önkormányzat 2006. és 2007. évi költségvetési rendelete, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (1) bekezdésének f) pontja szerint jogszabálynak minősül. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 65. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az önkormányzat költségvetését önállóan rendeletben állapítja meg. Jelen esetben az Önkormányzat jogszabályai, rendeletei rendelkeztek a támogatásról, ennek összegéről, és a támogatási szerződések megkötésének szükségességéről, tartalmáról, meghatározták a speciális célú működési támogatások összegét, továbbá azt is, hogy kinek és milyen célból adható támogatás. A támogatás folyósításának feltétele volt a támogatási szerződés megkötése, de alapja jogszabály volt.
A felperes keresetében az elsőfokú határozat 3. pontjával kapcsolatos alperesi érdemi döntés jogalapját vitatta, e körben kérte az adóhatósági határozatok megváltoztatását, a terhére előírt adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék mellőzését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát az elsőfokú határozat 3. pontjára kiterjedően hatályon kívül helyezte. Jogi álláspontja a következő volt:
Az Önkormányzat rendeleteinek és a támogatási szerződéseknek az "egybevetésével megállapítható, hogy a támogatással összefüggésben a felperes részére jogot és kötelezettséget kizárólag a szerződések tartalmaznak, a rendeletek alapján a felperesnek még igény-érvényesítési jogosultsága sem keletkezett, és nem is keletkezhetett, tekintve, hogy a rendeletek 1. §-ai szerint a rendeletek hatálya ki sem terjed a felperesre. A rendeletek támogatásnyújtási kötelezettséget a támogatás nyújtójának számára sem írnak elő, a rendeletek mindössze a támogatás nyújtásának lehetőségét és az ezzel járó várható kiadási előirányzat összegét tartalmazzák, azaz nem mást, mint a közfeladat-ellátás finanszírozásának tervezett módját és forrásait". A perben vitatott támogatások emiatt nem minősíthetők jogszabály alapján kapott támogatásoknak, ezeket a felperes támogatási szerződések alapján kapta, így ezek kapcsán nem állapítható meg a Tao. tv. 7. § (8) bekezdés c) pontja szerinti adózás előtti eredménycsökkentését kizáró körülmény.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg a Tao tv. 7. § (1) bekezdés ly) pontjában, (8) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait [Áht. 62. § (1) bekezdés]. A helyi önkormányzatokat központi költségvetésből megillető normatív állami hozzájárulást, illetve a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó vagy költségvetési törvényben meghatározott támogatást, illetve előirányzott összeget a Kincstár folyósítja [Áht. 63. § (3) bekezdése]. A helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások jogcímeit és igénybevételének feltételeit a költségvetési törvény határozza meg. [Áht. 64. § (1) bekezdése.] A helyi önkormányzatokat megillető normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendelet teszi közzé [Áht. 64. § (3) bekezdése]. Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései (a továbbiakban: a rendszerek) alkotják [d=980 ssz=6529>Áht. 2. § (2) bekezdése].
Az Áht., a költségvetési törvény és az Ör. jogszabály. [Jat. 1. § (1) bekezdése]. Azt a felperes sem vitatta, hogy a kapott támogatások közszolgáltatások ellentételezésére nyújtott állami támogatások, amelyek forrását a költségvetési törvény tartalmazza. A perben vitatott támogatások azért is állami forrásból nyújtott támogatások, mivel ilyennek minősülnek a költségvetés és az önkormányzat azon forrásai is, amelyeket meghatározott előirányzatnak, célnak megfelelő költségvetésről szóló jogszabályok, tehát törvények és rendeletek rögzítenek. Az Áht. 13/A. § rendelkezik arról is, hogy az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források elkülönített elszámolás mellett kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyekre ezeket az adományozó juttatja. A támogatások jogszabálysértő, vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén továbbá a felhasználót a (8) bekezdésben és külön jogszabályokban meghatározottak szerint visszafizetési kötelezettség terheli. E törvényhely (2) bekezdése kimondja azt is, hogy a finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást, a (8) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy az Európai Uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált közpénzt. A rendeltetés és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók.
Az Ör.-ek 3. §-a egyértelműen rögzíti a speciális célú működési támogatások összegét, 4. számú melléklete pedig a speciális célú működési támogatás részletezése kapcsán mindként évben kifejezetten nevesítve tartalmazza 16., illetve 12. sorában a felperes részére adandó közszolgálati tájékoztatással kapcsolatos feladatok ellátása érdekében biztosított előirányzat összegeit. Az Ör-.ek továbbá az előbbiekben ismertetett szabályozásnak megfelelően előírják, hogy a 4. számú mellékletben szereplő támogatás folyósítására csak és kizárólag támogatói megállapodás alapján kerülhet sor, és tartalmazzák azt is, hogy mit kell e megállapodásokban rögzíteni (a támogatás összegét, célját, a rendeltetésszerű felhasználási kötelezettséget, az elszámolási kötelezettséget, a finanszírozó ellenőrzési kötelezettségét, és az előírt számadási kötelezettség elmaradása és nem cél szerinti felhasználás esetén alkalmazandó következményeket). Az Ör.-ek tehát a magasabb szintű jogszabályokkal, törvényekkel összhangban álló módon egyértelműen rendelkeznek arra nézve, hogy mekkora összeget különítenek el a speciális célú támogatásra, arra is, hogy ki a támogatásra jogosult, tartalmazzák azt is, hogy a támogatás folyósítására csak támogatói megállapodás megkötése után kerülhet sor, a megkötött támogatási szerződések pedig hivatkoznak az Áht. 13/A. §-ára. Jogszabály alapján kapott támogatásnak minősül az a támogatás, amelynek forrását, jogcímét, összegét, címzettjét költségvetési törvény, önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az előzőekben részletezettekre figyelemmel helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a támogatásra az alapot a jogszabály teremtette meg, tehát az Áht. a költségvetési törvények, továbbá az Ör.-ek, és csak a folyósításnak volt a feltétele a támogatási szerződések megkötése. A folyósítás tárgyában kötött támogatási szerződések egyébként az előzőekben ismertetetteknek megfelelően a jogszabályokban részletezett jogokat és kötelezettségeket tartalmazzák. Hangsúlyozza a Kúria azt is, hogy a felperes által hivatkozott Ptk. 198. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt szabályozással nem ellentétes az alperes érdemi döntése, mert jelen esetben a támogatások alapját nem ezek, hanem a közjogi szabályok képezik, és ezek rendelkeznek a támogatási szerződés megkötésének szükségességéről is. Rámutat továbbá a Kúria arra is, hogy a Tao. tv. 7. § (8) bekezdés c) pontja nem differenciál a támogatások között az ezek alapjául szolgáló jogszabályra tekintettel. Az adókorrekció vonatkozásában pedig a Tao tv. 7. § (1) bekezdés ly) pontja és (8) bekezdés c) pontja egyértelműen, kifejezetten kógens (kötelező) szabályként rögzíti, hogy a jogszabály alapján visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatással az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét. Mindezekből pedig az következik, hogy a felperes 2006. évben ta. adóalapját 13 401 000 Ft-tal, 2007. évben pedig 18 000 000 Ft-tal - téves jogalkalmazás miatt ugyan -, de jogszabálysértően csökkentette, ezért ezekkel az összegekkel a felperes adózás előtti eredményét az alperesnek a revízió eredményeként hozott határozatában meg kellett növelnie.
A Kúria tehát azt állapította meg, hogy az alperes érdemi döntése a kereset illetve a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a jogerős ítéletet - Pp. 275. § (3) bekezdésére figyelemmel - hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria, Kfv. V. 35.658/2011.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Pest Megyei Bíróság 2011. május 11. napján kelt 4.K.27.739/2010/7. számú ítélete ellen az alperes által 8. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Pest Megyei Bíróság 4.K.27.739/2010/7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80 000 (nyolcvanezer) forint elsőfokú és 40 000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 294 800 (kettőszázkilencvennégyezer-nyolcszáz) forint kereseti és 294 800 (kettőszázkilencvennégyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes fő tevékenysége mellett a "Hírtükör" néven kéthetente megjelenő ingyenes hírlap szerkesztésével és kiadásával is foglalkozott 2006-2007. években. A Százhalombattai Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) e lapkiadói feladatok és elektronikus lapkiadási tevékenység ellátására a felperes részére 2006. évben 17 536 000 Ft, 2007. évben pedig 18 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A felperes a 2006. évi önkormányzati támogatás összegéből 13 401 000 Ft-ot, 2007. évben pedig 18 000 000 Ft-ot, mint visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatást adózás előtti eredménycsökkentő tételként szerepeltetett a társasági adóról (a továbbiakban: ta.) szóló bevallásaiban.Az adóhatóság a felperesnél 2006-2008. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest ta. adónemben 2006. és 2007. évekre 4 914 000 Ft adókülönbözet megfizetésére, adóbírsággal sújtotta és késedelmi pótlékot számított fel.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. május 25. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes az elsőfokú határozat 3. pontjához kapcsolódóan azt állapította meg, hogy a felperes 2006., illetve 2007. évi támogatások összegével jogosulatlanul csökkentette a ta. adóalapját, mert ezek a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban : Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés ly) pontja és (8) bekezdés c) pontja értelmében jogszabály alapján járó támogatásoknak minősülnek, így velük az adóalap nem korrigálható. A támogatások alapjául szolgáló jogszabály az Önkormányzat 2006. és 2007. évi költségvetési rendelete, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (1) bekezdésének f) pontja szerint jogszabálynak minősül. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 65. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az önkormányzat költségvetését önállóan rendeletben állapítja meg. Jelen esetben az Önkormányzat jogszabályai, rendeletei rendelkeztek a támogatásról, ennek összegéről, és a támogatási szerződések megkötésének szükségességéről, tartalmáról, meghatározták a speciális célú működési támogatások összegét, továbbá azt is, hogy kinek és milyen célból adható támogatás. A támogatás folyósításának feltétele volt a támogatási szerződés megkötése, de alapja jogszabály volt.
A felperes keresetében az elsőfokú határozat 3. pontjával kapcsolatos alperesi érdemi döntés jogalapját vitatta, e körben kérte az adóhatósági határozatok megváltoztatását, a terhére előírt adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék mellőzését. Érvelése szerint jogszerűen csökkentette adózás előtti eredményeit, mert a támogatásokat nem az Önkormányzati rendeletek, tehát nem jogszabály, hanem támogatási szerződések alapján és szerződéses jogviszonyban kapta. Hivatkozott arra is, hogy 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, ezért az Önkormányzat képviselő testülete - határozatban - dönthetett arról, hogy a támogatási szerződést meg kell kötnie. Kifejtette, hogy az alperes érdemi döntése téves jogértelmezésen és jogalkalmazáson alapul, sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 198. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát az elsőfokú határozat 3. pontjára kiterjedően hatályon kívül helyezte. Jogi álláspontja a következő volt:
Az Önkormányzat rendeleteinek és a támogatási szerződéseknek az "egybevetésével megállapítható, hogy a támogatással összefüggésben a felperes részére jogot és kötelezettséget kizárólag a szerződések tartalmaznak, a rendeletek alapján a felperesnek még igény-érvényesítési jogosultsága sem keletkezett, és nem is keletkezhetett, tekintve, hogy a rendeletek 1. §-ai szerint a rendeletek hatálya ki sem terjed a felperesre. A rendeletek támogatásnyújtási kötelezettséget a támogatás nyújtójának számára sem írnak elő, a rendeletek mindössze a támogatás nyújtásának lehetőségét és az ezzel járó várható kiadási előirányzat összegét tartalmazzák, azaz nem mást, mint a közfeladat-ellátás finanszírozásának tervezett módját és forrásait". A perben vitatott támogatások emiatt nem minősíthetők jogszabály alapján kapott támogatásoknak, ezeket a felperes támogatási szerződések alapján kapta, így ezek kapcsán nem állapítható meg a Tao tv. 7. § (8) bekezdés c) pontja szerinti adózás előtti eredménycsökkentését kizáró körülmény.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg a Tao tv. 7. § (1) bekezdés ly) pontjában, (8) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Fenntartotta határozatában is kifejtett jogi álláspontját, és arra hivatkozott, hogy a kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy a kapott támogatás jogszabályon alapul-e vagy sem. Mivel a felperes által kapott összegek önkormányzati rendelet alapján voltak juttathatók, ezek szükségszerűen jogszabály alapján kapott támogatásnak minősülnek, függetlenül attól, hogy lehívásukhoz, folyósításukhoz támogatási szerződés megkötésére is szükség volt. A felperes a támogatásokat az Önkormányzat költségvetéséről szóló 4/2006. (II. 15.) Ör. és az 1/2007. (II. 19.) Ör. (a továbbiakban: Ör.) azaz jogszabályok alapján kapta a 9. § (1) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, továbbá a 4. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Kifejtette, hogy az Ör.-ek nem rendelkeznek szerződéskötési kötelezettségről, ennek előírására az Önkormányzatnak nincs hatásköre. A támogatás folyósításához szükséges forrást az Ör.-ek biztosították, de a támogatás feltételeiben a támogatási szerződésben állapodtak meg a felek. Önmagában azon az alapon, hogy közpénzt kapott és közfeladat elvégzését vállalta el, rá az Ör.-ek hatálya nem terjed ki, és a kapott támogatások nem minősíthetők jogszabályon alapulónak.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait [Áht. 62. § (1) bekezdés]. A helyi önkormányzatokat központi költségvetésből megillető normatív állami hozzájárulást, illetve a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó vagy költségvetési törvényben meghatározott támogatást, illetve előirányzott összeget a Kincstár folyósítja [Áht. 63. § (3) bekezdése]. A helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások jogcímeit és igénybevételének feltételeit a költségvetési törvény határozza meg. [Áht. 64. § (1) bekezdése]. A helyi önkormányzatokat megillető normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendelet teszi közzé [Áht. 64. § (3) bekezdése]. Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései - a továbbiakban: a rendszerek - alkotják [
Az Áht., a költségvetési törvény és az Ör. jogszabály [Jat. 1. § (1) bekezdése]. Azt a felperes sem vitatta, hogy a kapott támogatások közszolgáltatások ellentételezésére nyújtott állami támogatások, amelyek forrását a költségvetési törvény tartalmazza. A perben vitatott támogatások azért is állami forrásból nyújtott támogatások, mivel ilyennek minősülnek a költségvetés és az önkormányzat azon forrásai is, amelyeket meghatározott előirányzatnak, célnak megfelelő költségvetésről szóló jogszabályok, tehát törvények és rendeletek rögzítenek. Az Áht. 13/A. § rendelkezik arról is, hogy az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források elkülönített elszámolás mellett kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyekre ezeket az adományozó juttatja. A támogatások jogszabálysértő, vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén továbbá a felhasználót a (8) bekezdésben és külön jogszabályokban meghatározottak szerint visszafizetési kötelezettség terheli. E törvényhely (2) bekezdése kimondja azt is, hogy a finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást, a (8) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy az Európai Uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált közpénzt. A rendeltetés és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók.
Az Ör.-ek 3. §-a egyértelműen rögzíti a speciális célú működési támogatások összegét, 4. számú melléklete pedig a speciális célú működési támogatás részletezése kapcsán mindként évben kifejezetten nevesítve tartalmazza 16., illetve 12. sorában a felperes részére adandó közszolgálati tájékoztatással kapcsolatos feladatok ellátása érdekében biztosított előirányzat összegeit. Az Ör.-ek továbbá az előbbiekben ismertetett szabályozásnak megfelelően előírják, hogy a 4. számú mellékletben szereplő támogatás folyósítására csak és kizárólag támogatói megállapodás alapján kerülhet sor, és tartalmazzák azt is, hogy mit kell e megállapodásokban rögzíteni (a támogatás összegét, célját, a rendeltetésszerű felhasználási kötelezettséget, az elszámolási kötelezettséget, a finanszírozó ellenőrzési kötelezettségét, és az előírt számadási kötelezettség elmaradása és nem cél szerinti felhasználás esetén alkalmazandó következményeket). Az Ör.-ek tehát a magasabb szintű jogszabályokkal, törvényekkel összhangban álló módon egyértelműen rendelkeznek arra nézve, hogy mekkora összeget különítenek el a speciális célú támogatásra, arra is, hogy ki a támogatásra jogosult, tartalmazzák azt is, hogy a támogatás folyósítására csak támogatói megállapodás megkötése után kerülhet sor, a megkötött támogatási szerződések pedig hivatkoznak az Áht. 13/A. §-ára. Jogszabály alapján kapott támogatásnak minősül az a támogatás, amelynek forrását, jogcímét, összegét, címzettjét költségvetési törvény, önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az előzőekben részletezettekre figyelemmel helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a támogatásra az alapot a jogszabály teremtette meg, tehát az Áht. a költségvetési törvények, továbbá az Ör.-ek, és csak a folyósításnak volt a feltétele a támogatási szerződések megkötése. A folyósítás tárgyában kötött támogatási szerződések egyébként az előzőekben ismertetetteknek megfelelően a jogszabályokban részletezett jogokat és kötelezettségeket tartalmazzák. Hangsúlyozza a Kúria azt is, hogy a felperes által hivatkozott Ptk. 198. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt szabályozással nem ellentétes az alperes érdemi döntése, mert jelen esetben a támogatások alapját nem ezek, hanem a közjogi szabályok képezik, és ezek rendelkeznek a támogatási szerződés megkötésének szükségességéről is. Rámutat továbbá a Kúria arra is, hogy a Tao tv. 7. § (8) bekezdés c) pontja nem differenciál a támogatások között az ezek alapjául szolgáló jogszabályra tekintettel. Az adókorrekció vonatkozásában pedig a Tao tv. 7. § (1) bekezdés ly) pontja és (8) bekezdés c.) pontja egyértelműen, kifejezetten kogens (kötelező) szabályként rögzíti, hogy a jogszabály alapján visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatással az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét. Mindezekből pedig az következik, hogy a felperes 2006. évben ta. adóalapját 13 401 000 Ft-tal, 2007. évben pedig 18 000 000 Ft-tal - téves jogalkalmazás miatt ugyan -, de jogszabálysértően csökkentette, ezért ezekkel az összegekkel a felperes adózás előtti eredményét az alperesnek a revízió eredményeként hozott határozatában meg kellett növelnie.
A Kúria tehát azt állapította meg, hogy az alperes érdemi döntése a kereset illetve a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a jogerős ítéletet - Pp. 275. § (3) bekezdésére figyelemmel - hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére.
A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. § (1) bekezdés a) pontjában, 50. § (1) bekezdésében, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltakon alapulnak.
Budapest, 2012. szeptember 20.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró
(Kúria, Kfv. V. 35.658/2011.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2013.2 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
