adozona.hu
EH 2013.02.G3
EH 2013.02.G3
I. Az EU Bíróság C-378/2010. számú ítéletében kifejtettek szerint nemzetközi átalakulásnak minősül az, ha egy külföldi honosságú gazdasági társaság akként határoz, hogy tevékenységét az EU másik tagállamában, az ott irányadó jogszabályoknak megfelelően megalkotott létesítő okirattal létrejött társaság keretei között kívánja folytatni a korábbi társaság jogutódaként. A nemzetközi átalakulásra vonatkozó nemzeti jog szabályai nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné a nemzetközi átalakulást. II. Nemzetközi átala
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2000. szeptember 27-én kelt okirattal létesített V. S.r.l. 2006. február 3-án kérelmezte törlését a cégjegyzékből, hivatkozva arra, hogy a társaság Magyarországra kívánja a székhelyét áthelyezni, a tevékenységét ott kívánja folytatni, ezzel egyidejűleg tevékenységét Olaszországban megszünteti. A római céghivatal - a kérelemnek megfelelően - a társaságot 2006. február 13-án törölte a cégjegyzékből.
A V. S.r.l. ügyvezetője és még egy természetes személy 2006. november 14-én Rómában elfogadtá...
EH 2013.02.G3 I. Az EU Bíróság C-378/2010. számú ítéletében kifejtettek szerint nemzetközi átalakulásnak minősül az, ha egy külföldi honosságú gazdasági társaság akként határoz, hogy tevékenységét az EU másik tagállamában, az ott irányadó jogszabályoknak megfelelően megalkotott létesítő okirattal létrejött társaság keretei között kívánja folytatni a korábbi társaság jogutódaként. A nemzetközi átalakulásra vonatkozó nemzeti jog szabályai nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné a nemzetközi átalakulást.
II. Nemzetközi átalakulás esetén két nemzeti jog alapján kell két nemzet illetékes szervének döntenie a kérelemről, a törlésre a jogelőd államának a joga, a bejegyzésre a jogutód államának a joga az irányadó.
III. Nemzetközi átalakulás esetén is teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy legkésőbb a jogelőd törlésekor már a jogutód társaság létesítő okiratát el kell fogadni.
IV. Ugyancsak követelmény, hogy a jogelőd társaság tagjai közül legalább egy a jogutód tagjává váljék, illetve a jogelőd vagyonának legalább egy része a jogutód vagyonának részévé váljon. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 24-29. §, EUMSz. 49., 54. cikk, 267. cikk (3) bek.].
A 2000. szeptember 27-én kelt okirattal létesített V. S.r.l. 2006. február 3-án kérelmezte törlését a cégjegyzékből, hivatkozva arra, hogy a társaság Magyarországra kívánja a székhelyét áthelyezni, a tevékenységét ott kívánja folytatni, ezzel egyidejűleg tevékenységét Olaszországban megszünteti. A római céghivatal - a kérelemnek megfelelően - a társaságot 2006. február 13-án törölte a cégjegyzékből.A V. S.r.l. ügyvezetője és még egy természetes személy 2006. november 14-én Rómában elfogadták a V. Kft. társasági szerződését, rögzítve, hogy "az eredetileg Olaszországban az olasz jog alapján megalakult társaság elhatározta székhelyének Magyarországra történő áthelyezését és a magyar jog szerinti működését". Egyúttal a magyar jog szerint - egy újonnan alapított kft. bejegyzéshez előírt módon - törzsbetéteik meghatározott részét a tagok befizették.
Az elsőfokú cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet elutasította, mely végzését a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A Kúria - figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása körében az EUMSz. 49. és 54. cikkeinek értelmezését szükségesnek tartotta - az EUMSz. 267. cikk (3) bekezdése alapján előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.
A Kúria a jogerős végzést az EU Bíróságnak a C-378/10. sz. ügyben 2012. július 12-én hozott ítéletében kifejtettek figyelembevételével a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, és azt az alábbiak miatt nem tartotta jogszabálysértőnek.
Az EU Bíróság ítéletéből következően nemzetközi átalakulásnak és nem nemzetközi székhelyáthelyezésnek minősül az, ha egy külföldi honosságú gazdasági társaság akként határoz, hogy a tevékenységét az EU másik tagállamában, az ott irányadó jogszabályoknak megfelelően megalkotott létesítő okirattal kívánja folytatni a korábbi társaság jogutódaként, ezzel egyidejűleg tevékenységét külföldön megszünteti és ezért - kérelmére - törlik a külföldi cégnyilvántartásból.
Az ítélet - többek között - kifejtette, hogy mivel a magyar társasági jog a belső jog szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, ugyanezt a lehetőséget biztosítani kell a valamely más tagállam joga alá tartozó olyan társaságok számára, amelyek a magyar jog szerinti társaságokká kívánnak átalakulni (46. pont).
A tényleges érvényesülés elve alapján a nemzetközi átalakulások esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy az ilyen jogügylet két nemzeti jog egymás követő alkalmazását követeli meg (44. pont).
A Kúria megítélése szerint mindezekből az következik, hogy nemzetközi átalakulás esetén a külföldi honosságú cég külföldi cégjegyzékből való törlésével kapcsolatos minden társasági jogi és cégeljárási kérdésre az adott külföldi nemzeti jog az irányadó. Azt a magyar bíróságok nem vizsgálhatják, hogy a külföldi jog szerinti törléshez szükséges feltételek teljesültek-e. Ugyanakkor annak elbírálására, hogy a nemzetközi átalakulás útján jogalanyiságát Magyarországon elnyerni kívánó és ennek érdekében bejegyzési kérelmet előterjesztő társaság ezen kérelmét miként kell elbírálni, a magyar jog szabályai az irányadóak. Ezek a szabályok azonban nem lehetnek diszkriminatívak (48. pont) és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné a nemzetközi átalakulást.
Az EU Bíróság ítéletéből az következik: önmagában az, hogy a cégjegyzék jogelődre vonatkozó rovatában nem tüntethető fel külföldi székhelyű cég, nem elfogadható indoka a nemzetközi átalakulás bejegyzése iránti kérelem elutasításának. Amennyiben egy ilyen kérelem bejegyzésének akár jogszabályi, akár számítástechnikai akadálya lenne, azt el kell hárítani.
Ugyanakkor az átalakulás folytán létrejövő gazdasági társaság székhelye szerinti tagállam bíróságának joga van olyan követelményeket érvényesíteni, melyeket a saját honosságú cégei átalakulása esetén is megkövetel és amely a nemzetközi átalakulás esetén is megvalósítható.
A Kúria álláspontja szerint nemzetközi átalakulás esetén is teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy a jogutód cég társasági szerződését a jogutódlással történő megszűnésről való döntéssel közel egyidejűleg, de legkésőbb a jogelőd cég törléséig a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (Gt.) előírt formában és módon el kell fogadni. A magyar társasági jognak a belföldi átalakulásra vonatkozó szabályai közül különösen irányadónak kell tekinteni azt, hogy a jogelőd cég tagjai közül legalább egy a jogutód társaságnak is tagja legyen, illetve a jogelőd vagyonának legalább egy része a jogutód vagyonának részévé váljon. A feltételek teljesítése nélkül a két cég közötti jogutódlás tartalmi lényege, a jogfolytonosság hiányzik.
A konkrét ügyben a V. Kft. a Római Kereskedelmi, Ipari, Kézműipari és Mezőgazdasági Kamara mint Céghivatal által kiállított, eredeti cégbizonyítvánnyal igazolta, hogy a V. S.r.l.-t - kérelmének megfelelően - 2006. február 13-án törölték a cégjegyzékből, ugyanakkor az a társasági szerződés, amellyel a magyarországi székhelyű V. Kft.-t létrehozták, 2006. november 14-én kelt. Mivel a fent hivatkozottak értelmében alapfeltétel, hogy legkésőbb a jogelőd törlésekor már a jogutód létesítő okirata aláírásra kerüljön, ezért az adott tényállás mellett a V. Kft. a V. S.r.l. jogutódjaként jogszerűen nem jegyezhető be.
A Kúria rámutat arra is: a konkrét ügyben az sem állapítható meg, hogy a tagok, illetve a vagyon vonatkozásában akár részleges jogfolytonosság fennáll-e. Nincs adat arra nézve, hogy kik voltak a V. S.r.l. tagjai, az ottani tagok, vagy a tagok egy része a V. Kft. tagjává kíván-e válni. Arra nézve sincs adat, hogy a V. S.r.l. vagyona a V. Kft. vagyonának részévé vált volna akár részlegesen is, ami szintén az átalakulás alapkövetelményének minősül.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést - a fenti eltérő indokolás mellett - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.277/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság előtt Cg.01-09-878467. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2009. május 19-én meghozott 14.Cgf.43.068/2009/8. számú végzésével befejezett eljárásban a jogerős végzés ellen a kérelmező részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
végzést:
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.E végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A 2000. szeptember 27-én kelt okirattal létesített VALE COSTRUZIONI Societá a responsabilitá limitata céget (továbbiakban: VALE. S.r.l.) a római céghivatal 2000. november 16-án jegyezte be a cégnyilvántartásba. A vállalkozás 2006. február 3-án kérelmezte törlését a cégjegyzékből, hivatkozva arra, hogy a társaság Magyarországra kívánja a székhelyét áthelyezni, a tevékenységét ott kívánja folytatni, ezzel egyidejűleg tevékenységét Olaszországban megszünteti. A római céghivatal - a kérelemnek megfelelően - a társaságot 2006. február 13-án törölte a cégjegyzékből.A VALE S.r.l. ügyvezetője és még egy természetes személy 2006. november 14-én Rómában elfogadták a VALE Építési Korlátolt felelősségű társaság (továbbiakban: VALE Kft.) társasági szerződését, rögzítve, hogy "az eredetileg Olaszországban az olasz jog alapján megalakult társaság elhatározta székhelyének Magyarországra történő áthelyezését és a magyar jog szerinti működését". Egyúttal a magyar jog szerint, egy újonnan alapított kft. bejegyzéshez előírt módon, törzsbetéteik meghatározott részét a tagok befizették.
A VALE Kft. jogi képviselője 2007. január 19-én kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál mint Cégbíróságnál a magyar jog szerint létrejött kft. bejegyzése iránt. Bejegyzési kérelmében a VALE S.r.l.-t a VALE Kft. jogelődjeként jelölte meg.
Az elsőfokú cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Megítélése szerint a magyar cégjogi rendelkezések alapján az Olaszországban létrejött és bejegyzett társaság nem helyezheti át a székhelyét Magyarországra és a kért formában nem jegyezhető be a cégjegyzékbe. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a hatályos magyar szabályozás alapján a cégnyilvántartásban csak olyan adat szerepelhet, melyet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 24-29. §-ai tételesen felsorolnak. Ez alapján nincs lehetőség egy nem magyar honosságú társaság jogelődként való bejegyzésére, ezért az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetésre jutott, amikor a cégbejegyzés iránti kérelmet elutasította.
A jogerős végzéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a kérelmező a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a cég bejegyzését kérte. Álláspontja szerint a támadott határozat sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) közvetlenül hatályos 49. és 54. cikkeit, és nem tesz különbséget az ún. nemzetközi székhelyáthelyezés és az ún. nemzetközi átalakulás között. E két eset közötti lényeges különbség, hogy az előbbinél a társaság eredeti jogalanyiságának töretlen megőrzése mellett kizárólag a székhelyét helyezi át egy másik tagállamba, addig az utóbbi esetében az érintett társaság jogot is vált, átalakul, így az egyik tagállam joga szerint működő társaságból egy másik tagállam joga szerint működő társaság lesz. Hivatkozott arra is, hogy az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: EU Bíróság) a C-210/06. sz., Cartesio-ügyben hozott ítéletében e két tényállást egyértelműen elhatárolta egymástól és csak a nemzetközi székhelyáthelyezés tekintetében értelmezte az EUMSz. 49. és 54. cikkeit, és úgy foglalt úgy állást, hogy annak megengedése a származási tagállam jogának diszkrecionális hatáskörébe tartozik.
A Kúria - figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása körében az EUMSz. 49. és 54. cikkeinek értelmezését szükségesnek tartotta - a Gfv.X.30.335/2009/2. számú végzésével az EUMSz. 267. cikk (3) bekezdése alapján előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.
A Kúria a jogerős végzést az EU Bíróságnak a C-378/10. sz. VALE Építési Kft. ügyben 2012. július 12-én hozott ítéletében kifejtettek figyelembe vételével a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Azt az alábbiak miatt nem tartotta jogszabálysértőnek.
Az EU Bíróság ítéletéből következően nemzetközi átalakulásnak és nem nemzetközi székhelyáthelyezésnek minősül az, ha egy külföldi honosságú gazdasági társaság akként határoz, hogy a tevékenységét az EU másik tagállamában, az ott irányadó jogszabályoknak megfelelően megalkotott létesítő okirattal kívánja folytatni a korábbi társaság jogutódaként, ezzel egyidejűleg tevékenységét külföldön megszünteti és ezért - kérelmére - törlik a külföldi cégnyilvántartásból. Ehhez képest - határon átnyúló, azaz nemzetközi - székhelyáthelyezésnek az minősül, ha a gazdasági társaság a saját székhelye szerinti ország bíróságától azt kéri, hogy új székhelyét egy másik ország területére jegyezze be, saját eredeti honosságának megtartása mellett.
A magyar társasági jog a nemzetközi átalakulás, illetve a nemzetközi székhelyáthelyezés iránti kérelmekre nevesített, speciális rendelkezéseket nem tartalmaz - kivéve az uniós jogon alapuló azon cégformákat, ahol a nemzetközi székhelyáthelyezést részben uniós, részben nemzeti rendelkezések szabályozzák. Az EU ún. másodlagos jogforrásai sem szabályozzák a nemzeti jog alapján létrejött társaság nemzetközi átalakulását, székhelyének áthelyezését.
Az EU Bíróság a C-210/06. sz., Cartesio-ügyben 2008. december 16-án hozott ítéletében az ún. elsődleges uniós jognak a letelepedés szabadságára vonatkozó EUMSz. 49. és 54. cikkeivel nem találta összeegyeztethetetlennek azt a magyar szabályozást, amely alapján az ilyen kérelem nem teljesíthető (124. pont).
A C-378/10. sz., VALE-ügyben hozott ítéletében ezzel szemben a nemzetközi átalakulással kapcsolatban egyértelműen úgy foglalt állást: az EUMSz. 49. és 54. cikkeinek hatálya alá tartozik az olyan nemzeti szabályozás, amely a belső jog szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, azonban a valamely más tagállam joga alá tartozó társaság számára nem teszi lehetővé az átalakulást (33. pont). Az EU Bíróság szerint az átalakulás belföldi vagy nemzetközi jellege alapján történő eltérő bánásmód nem igazolható az Unió másodlagos jogszabályainak hiányával. Az ilyen szabályok a nemzetközi átalakulások megkönnyítése szempontjából hasznosak, de nem képezhetik az EUMSz. 49. és 54. cikkeiben rögzített letelepedés szabadsága érvényre juttatásának előfeltételeit (38. pont). Az EU Bíróság megítélése szerint ezért az EUMSz. hivatkozott cikkeit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a belső jog szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, a valamely másik tagállam joga alá tartozó társaság számára azonban nem teszi általános jelleggel lehetővé a nemzeti jog szerinti társasággá való átalakulást ilyen társaság létrehozása révén (41. pont).
Mindebből az következik, hogy mivel a magyar társasági jog a belső jog szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, ugyanezt a lehetőséget biztosítani kell a valamely más tagállam joga alá tartozó olyan társaságok számára, amelyek a magyar jog szerinti társaságokká kívánnak átalakulni (46. pont). Abban az esetben, ha egy jogalanynak az uniós jogrend által biztosított jogosultságának érvényre juttatása - uniós szabályok hiányában - a nemzeti jog alkalmazásától függ, annak során figyelemmel kell lenni az egyenértékűség elvére és a tényleges érvényesülés elvére (48. és 49. pontok).
A tényleges érvényesülés elve alapján a nemzetközi átalakulások esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy az ilyen jogügylet két nemzeti jog egymást követő alkalmazását követeli meg (44. pont). Abban az esetben tehát, ha egy külföldi (EU tagállami) honosságú cég arról határoz: a székhelyét az EU másik tagállamába kívánja áthelyezni akként, hogy tevékenységét ott megszüntetve kéri a törlését a cégjegyzékből és jogutódként egy másik tagállamban kívánja a tevékenységét folytatni, két lépcsőben, a vonatkozó két nemzeti jog szabályai alapján kell elbírálni az ilyen kérelmet.
A Kúria megítélése szerint mindezekből az következik, hogy nemzetközi átalakulás esetén a külföldi honosságú cég külföldi cégjegyzékből való törlésével kapcsolatos minden társasági jogi és cégeljárási kérdésre az adott külföldi nemzeti jog az irányadó. Azt a magyar bíróságok nem vizsgálhatják, hogy a külföldi jog szerinti törléshez szükséges feltételek teljesültek-e. Ugyanakkor azt, hogy a nemzetközi átalakulás útján jogalanyiságát Magyarországon elnyerni kívánó és ennek érdekében bejegyzési kérelmet előterjesztő társaság ezen kérelmét miként kell elbírálni, a magyar jog szabályai az irányadóak. Ezek a szabályok azonban nem lehetnek diszkriminatívak (48. pont) és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné a nemzetközi átalakulást.
Az EU Bíróság ítéletéből az következik: önmagában az, hogy a cégjegyzék jogelődre vonatkozó rovatában nem tüntethető fel külföldi székhelyű cég, nem elfogadható indoka a nemzetközi átalakulás bejegyzése iránti kérelem elutasításának. Amennyiben egy ilyen kérelem bejegyzésének akár jogszabályi, akár számítástechnikai akadálya lenne, azt el kell hárítani.
Ugyanakkor az átalakulás folytán létrejövő gazdasági társaság székhelye szerinti tagállam bíróságának joga van olyan követelményeket érvényesíteni, melyeket a saját honosságú cégei átalakulása esetén is megkövetel és amely a nemzetközi átalakulás esetén is megvalósítható.
A magyar társasági jog az átalakulás három alapformáját ismeri. Cégforma váltás esetén az érintett cégek, társaságok száma nem változik, csak cégforma váltásra kerül sor. Egyesülés, illetve szétválás esetén - leegyszerűsítve - több cégből egy, illetve egy cégből több lesz. A magyar társasági jog szerint a jogelőd törlésére, a jogutód bejegyzésével azonos időpontban kell, hogy sor kerüljön, bírói döntés eredményeként.
A Kúria álláspontja szerint nemzetközi átalakulás esetén is teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy a jogutód cég társasági szerződését a jogutódlással történő megszűnésről való döntéssel közel egyidejűleg, de legkésőbb a jogelőd cég törléséig a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (Gt.) előírt formában és módon el kell fogadni. A Kúria a nemzetközi átalakulás esetén a magyar társasági jognak a belföldi átalakulásra vonatkozó szabályai közül különösen irányadónak tekinti azt, hogy a jogelőd cég tagjai közül legalább egy a jogutód társaságnak is tagja legyen, illetve a jogelőd vagyonának legalább egy része a jogutód vagyonának részévé váljon. Ezen feltételek teljesülése nélkül a két cég közötti jogutódlás tartalmi lényege, a jogfolytonosság hiányzik.
A konkrét ügyben a VALE Kft. a Római Kereskedelmi, Ipari, Kézműipari és Mezőgazdasági Kamara mint Céghivatal által kiállított, eredeti cégbizonyítvánnyal igazolta, hogy a VALE S.r.l-t - kérelmének megfelelően - 2006. február 13-án törölték a cégjegyzékből, ugyanakkor az a társasági szerződés, amellyel a magyarországi székhelyű VALE Kft-t létrehozták, 2006. november 14-én kelt. Mivel a fent hivatkozottak értelmében alapfeltétel, hogy legkésőbb a jogelőd törlésekor már a jogutód létesítő okirata aláírásra kerüljön, ezért az adott tényállás mellett a VALE Kft. a VALE S.r.l. jogutódjaként jogszerűen nem jegyezhető be.
A Kúria rámutat arra is: a konkrét ügyben az sem állapítható meg, hogy a tagok, illetve a vagyon vonatkozásában akár részleges jogfolytonosság fennáll-e. Nincs adat arra nézve, hogy kik voltak a VALE S.r.l. tagjai, az ottani tagok, vagy a tagok egy része a VALE Kft. tagjává kívánt-e válni. Arra nézve sincs adat, hogy a VALE S.r.l. vagyona a VALE Kft. vagyonának részévé vált volna akár részlegesen is, ami szintén az átalakulás alapkövetelményének minősül.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést - a fenti eltérő indokolás mellett - a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2012. november 29.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó-bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.277/2012.)