adozona.hu
BH 2013.2.47
BH 2013.2.47
A haszonélvezeti jogot alapító szerződés felbontása esetén - a jogszabályi feltételek teljesítése után - a megfizetett illeték visszajár [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek., 102. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes és szerződő partnere 2010. június 10-én haszonélvezeti jog alapításáról állapodtak meg akként, hogy az 1/2-1/2 arányban tulajdonukat képező, a pécsi helyrajzi számú ingatlanon, egymás javára, ingyenesen, a tulajdoni illetőségük terhére haszonélvezeti jogot alapítanak.
A Pécsi Körzeti Földhivatal felperes javára az ingatlan-nyilvántartásban határozatával a haszonélvezeti jogot bejegyezte.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a 2010. július ...
BH 2013.2.47 A haszonélvezeti jogot alapító szerződés felbontása esetén - a jogszabályi feltételek teljesítése után - a megfizetett illeték visszajár [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek., 102. §].
A felperes és szerződő partnere 2010. június 10-én haszonélvezeti jog alapításáról állapodtak meg akként, hogy az 1/2-1/2 arányban tulajdonukat képező, a pécsi helyrajzi számú ingatlanon, egymás javára, ingyenesen, a tulajdoni illetőségük terhére haszonélvezeti jogot alapítanak.A Pécsi Körzeti Földhivatal felperes javára az ingatlan-nyilvántartásban határozatával a haszonélvezeti jogot bejegyezte.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a 2010. július 28. napján kelt fizetési meghagyásában a vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése után 120 000 Ft ajándékozási illetéket szabott ki a felperes terhére.
Felperes az ajándékozási illeték összegét 2010. szeptember 10-én megfizette.
A felperes és szerződő partnere 2010. október 15. napján a haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontották, amelynek következtében a körzeti földhivatal 2010. november 22-én határozatával a felperes javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jogot törölte.
A szerződés felbontása miatt 2010. december 22-én keltezetten felperes a megfizetett ajándékozási illeték visszatérítése iránt kérelmet terjesztett elő.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2011. február 1. napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2011. március 25. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 319. § (1)-(3) bekezdései, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint a szerződés a megszűnésének legáltalánosabb esetével: a teljesítéssel betölti rendeltetését. A haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontó okirat nem tartalmazta azokat az okokat, amelyek a haszonélvezeti jog megszüntetéséhez vezettek, ezekre vonatkozóan az adózó bizonyítékot sem terjesztett elő. A haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem tartalmazta továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajándék visszakövetelhető lenne. Az ajándék visszaadása pedig nem azonos az eredeti állapot helyreállításával. Mindezek alapján az elsőfokú hatóság kérelmet elutasító döntése jogszerű.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint alperes részéről az elutasításként hivatkozott indokok az illeték visszatérítésének nem jogszabályi feltételei. A szerződést közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával bontották fel, így kérelmének az elutasítása jogsértő.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot megváltoztatta és elrendelte a felperes által megfizetett 120 000 Ft illeték visszatérítését. Indokolása szerint felperes az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeket teljesítette, így kérelmét az adóhatóság jogsértő módon utasította el.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját. Az alperes fenntartotta és megismételte a határozatában foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, amikor nem állapítható meg az eredeti állapot és annak helyreállítása, valamint a szerződés a rendeltetését betöltötte, nem alkalmazható az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja, akkor sem, ha az ingatlanügyi hatóság a haszonélvezeti jogot törölte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja alapján e törvény alkalmazásában vagyoni értékű jog a haszonélvezet. Az Itv. 1. §-a értelmében ajándékozás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, az ajándékozási illetékkötelezettség vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján keletkezik [Itv. 11. § (1) bekezdés c) pont, 3. § (2) bekezdés b) pont]. Az adóhatóság e jogszabályok alapján kötelezte felperest a haszonélvezeti jog ingyenes megszerzése után ajándékozási illeték megfizetésére.
A közteherviselés, ami az Itv. szabályozásában (1. §) illetékfizetés, vagyonszerzés következménye. A vagyon az Itv. alkalmazásában: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog. Az illeték tárgya a vagyon - különböző jogcímeken történő - megszerzése. Vagyonszerzés hiányában illetéket sem kell fizetni. Abban az esetben, ha a szerződő felek az eredeti állapot helyreállításával a jogügyletet közös megegyezéssel megszüntetik, vagy az arra jogosult a jogügylettől eláll, a vagyonszerzőnek - a szerződés megkötése előtti állapot helyreállítása miatt - nincs vagyonszerzése, és nincs vagyonnövekménye.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének a fizetésre kötelezett kérelmére helye van, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják.
Az alperes és az elsőfokú bíróság által megállapított, a felperes részéről felülvizsgálati kérelemmel nem támadott azon tény alapján, hogy felperes és szerződő partnere a haszonélvezeti jogot alapító szerződést az eredeti állapot helyreállításával felbontották, és ezt a felperes a haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontó megállapodást tartalmazó okirattal, illetve az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolta az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a felperes terhén vagyonszerzés, vagyonnövekmény hiányában illetékteher nem maradhat. Azonos jogi álláspontot tartalmaznak a Kúria Kfv. I. 35.083/2011/4., Kfv. I. 35.141/2011/5., Kfv. I. 35.127/2011/4. számú ítéletei is. Az alperes ellentétes álláspontja téves, kifogásai nem jogszabályi feltételek, így azokkal az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazási köre nem szűkíthető.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.732/2011.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 2011. július 5. napján kelt 6.K.20.651/2011/3. számú ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 6.K.20.651/2011/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.A feljegyzett felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes és szerződő partnere 2010. június 10-én haszonélvezeti jog alapításáról állapodtak meg akként, hogy az 1/2-1/2-ed arányban tulajdonukat képező, a ... helyrajzi számú ingatlanon, egymás javára, ingyenesen, a tulajdoni illetőségük terhére haszonélvezeti jogot alapítanak.A P. Körzeti Földhivatal felperes javára az ingatlan-nyilvántartásban a határozatával a haszonélvezeti jogot bejegyezte.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a 2010. július 28. napján kelt fizetési meghagyásában a vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése után 120.000 Ft ajándékozási illetéket szabott ki a felperes terhére.
Felperes az ajándékozási illeték összegét 2010. szeptember 10-én megfizette.
A felperes és szerződő partnere 2010. október 15. napján a haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontották, amelynek következtében a körzeti földhivatal 2010. november 22-én kelt határozatával a felperes javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jogot törölte.
A szerződés felbontása miatt 2010. december 22-én keltezetten felperes a megfizetett ajándékozási illeték visszatérítése iránt kérelmet terjesztett elő.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a 2011. február 1. napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2011. március 25. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 319.§ (1)-(3) bekezdései, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint a szerződés a megszűnésének legáltalánosabb esetével: a teljesítéssel betölti rendeltetését. A haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontó okirat nem tartalmazta azokat az okokat, amelyek a haszonélvezeti jog megszüntetéséhez vezettek, ezekre vonatkozóan az adózó bizonyítékot sem terjesztett elő. A haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem tartalmazta továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajándék visszakövetelhető lenne. Az ajándék visszaadása pedig nem azonos az eredeti állapot helyreállításával. Mindezek alapján az elsőfokú hatóság kérelmet elutasító döntése jogszerű.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint alperes részéről az elutasításként hivatkozott indokok az illeték visszatérítésének nem jogszabályi feltételei. A szerződést közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával bontották fel, így kérelmének az elutasítása jogsértő.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot megváltoztatta és elrendelte a felperes által megfizetett 120.000 Ft illeték visszatérítését. Indokolása szerint felperes az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeket teljesítette, így kérelmét az adóhatóság jogsértő módon utasította el.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját. Az alperes fenntartotta és megismételte a határozatában foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, amikor nem állapítható meg az eredeti állapot és annak helyreállítása, valamint a szerződés a rendeltetését betöltötte, nem alkalmazható az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja, akkor sem, ha az ingatlanügyi hatóság a haszonélvezeti jogot törölte.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja alapján e törvény alkalmazásában vagyoni értékű jog a haszonélvezet. Az Itv. 1. §-a értelmében ajándékozás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, az ajándékozási illetékkötelezettség vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján keletkezik (Itv. 11. § (1) bekezdés c) pont, 3. § (2) bekezdés b.) pont). Az adóhatóság e jogszabályok alapján kötelezte felperest a haszonélvezeti jog ingyenes megszerzése után ajándékozási illeték megfizetésére.
A közteherviselés, ami az Itv. szabályozásában (1. §) illetékfizetés, vagyonszerzés következménye. A vagyon az Itv. alkalmazásában: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog. Az illeték tárgya a vagyon - különböző jogcímeken történő - megszerzése. Vagyonszerzés hiányában illetéket sem kell fizetni. Abban az esetben, ha a szerződő felek az eredeti állapot helyreállításával a jogügyletet közös megegyezéssel megszüntetik, vagy az arra jogosult a jogügylettől eláll, a vagyonszerzőnek - a szerződés megkötése előtti állapot helyreállítása miatt - nincs vagyonszerzése, és nincs vagyonnövekménye.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének a fizetésre kötelezett kérelmére helye van, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják.
Az alperes és az elsőfokú bíróság által megállapított, a felperes részéről felülvizsgálati kérelemmel nem támadott azon tény alapján egyrészről, hogy felperes és szerződő partnere a haszonélvezeti jogot alapító szerződést az eredeti állapot helyreállításával felbontották, és ezt a felperes a haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontó megállapodást tartalmazó okirattal, illetve az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolta, másrészről az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a felperes terhén vagyonszerzés, vagyonnövekmény hiányában illetékteher nem maradhat. Azonos jogi álláspontot tartalmaznak a Kúria Kfv.I.35.083/2011/4., Kfv.I.35.141/2011/5., Kfv.I.35.127/2011/4. számú ítéletei is. Az alperes ellentétes álláspontja téves, kifogásai nem jogszabályi feltételek, így azokkal az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazási köre nem szűkíthető.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának határoznia nem kellett.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett.
Budapest, 2012. október 4.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró
(Kúria, Kfv. V. 35.732/2011.)