adozona.hu
ÍH 2012.176
ÍH 2012.176
ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULATI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA PERINDÍTÁSI HATÁRIDŐ - PERES BÍRÓSÁG ÉS CÉGBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULATNÁL - ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT SZÉTVÁLÁSA -Az erdőbirtokossági társulat valamely szerve által hozott határozat felülvizsgálata iránti per indítását a jogalkotó nem kötötte jogvesztő határidőhöz. E határidő elévülési jellegű, emiatt elmulasztása hivatalból nem, csak az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján vehető figyelembe. -Ha a tag sé
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
F. Endre, F. Endréné és G. Andrásné felperesek az alperesi E. Erdőbirtokossági Társulat tagjai, az alperes használatában lévő E. 046 helyrajzi szám alatti erdőnek is résztulajdonosai. I. r. felperes 1,96%, II. r. felperes 1,04%, III. r. felperes 0,52% társulati érdekeltséggel rendelkezik.
Alperes 2007. április 15-i alapszabálya 1.1/1. pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik a társulati törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a társulat tulajdonában lévő erdő elidegenítés...
ÍH 2012.176 ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULATI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA PERINDÍTÁSI HATÁRIDŐ - PERES BÍRÓSÁG ÉS CÉGBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULATNÁL - ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT SZÉTVÁLÁSA
-Az erdőbirtokossági társulat valamely szerve által hozott határozat felülvizsgálata iránti per indítását a jogalkotó nem kötötte jogvesztő határidőhöz. E határidő elévülési jellegű, emiatt elmulasztása hivatalból nem, csak az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján vehető figyelembe.
-Ha a tag sérelme abból ered, hogy a társulat a szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat nem tartja be, e sérelem orvoslására a törvényességi felügyeleti eljárás szolgál, feltéve, hogy a sérelemmel kapcsolatos igény peres úton nem érvényesíthető, és nem jelenti a társulat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatát [1994. évi XLIX. tv. (Ebtv.) 35. és 36. §, Ctv. 74. § (1) bek. d) pontja és (3) bek.].
-Erdőbirtokossági társulat szétválásáról kizárólag a közgyűlés dönthet, a perbíróságnak csak az erre vonatkozó közgyűlési határozat felülvizsgálatára lehet jogköre [Ebtv. 11. § (2) bek. f) pontja, 33. §].
F. Endre, F. Endréné és G. Andrásné felperesek az alperesi E. Erdőbirtokossági Társulat tagjai, az alperes használatában lévő E. 046 helyrajzi szám alatti erdőnek is résztulajdonosai. I. r. felperes 1,96%, II. r. felperes 1,04%, III. r. felperes 0,52% társulati érdekeltséggel rendelkezik.
Alperes 2007. április 15-i alapszabálya 1.1/1. pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik a társulati törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a társulat tulajdonában lévő erdő elidegenítése, megterhelése, ingatlanvásárlás [a) pont], a tulajdonában lévő vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, hasznosítása [b) pont], a hitelfelvétel [c) pont], az erdőgazdasági tevékenység szakmai irányítása módjának meghatározása [d) pont], a személyes közreműködés, vagy annak pénzbeni megváltása, meghatározása [e) pont]. Az 1.1/2. pont szerint a társulati törvény 11. §-ának (2) bekezdés h) pontja szerinti kötelezettségvállalás akkor tartozik a közgyűlés hatáskörébe, ha annak összege a 600 000 forintot meghaladja. Az 1.1/7. pont szerint a közgyűlésre szóló meghívóban meg kell jelölni a közgyűlés időpontját, helyét, az elnök által javasolt napirendet, valamint a napirend kiegészítésére irányuló esetleges javaslatokat. Az 1.1/9. és 1/10. pont értelmében a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a társulatnak az összes szavazat több mint a felét képviselő tag jelen van, míg a megismételt közgyűlés az összes szavazat több mint egynegyedét képviselő tag jelenlétében. A 2.2/2. d) pont szerint az elnökség a társulat nevében 600 000 forint értékhatárig kötelezettséget vállalhat, illetve szerződést köthet.
Felperesek 2009. július 27-én kelt levelükben, utalva arra, hogy korábban már kérték az E. 046 helyrajzi szám 96 ha 9336 m2 területű erdőben lévő 117150/820680-ad tulajdoni hányaduk közösségi művelésből történő kiengedését, a társulatból történő kiválásuk engedélyezését, a kiválási szándékuk 30 napon belüli közgyűlés elé terjesztését kérték alperestől.
2009. október 1-jei levelükben ismételten indítványozták a kiválási szándékuk tárgyalásának napirendre tűzését.
(Alperes 2009. július 14-i válaszlevele szerint, az elnökség és a felügyelő bizottság nem támogatta a társulat gazdasági céljával és az erdőgazdálkodás állami szabályozásával ellentétes kiválási szándékot.)
Alperes elnöke 2009. október 10-i meghívóval 1. 2009. évi üzleti terv elfogadása, 2. kiválási kérelem tárgyalása, 3. egyebek napirendi pontokkal 2009. október 26-án 18 órára közgyűlést, határozatképtelenség esetére ugyanezen nap 18 óra 30 percére a megismételt közgyűlést hívott össze.
Alperes 2009. október 26-án a közgyűlés határozatképtelensége folytán megismételt közgyűlést tartott. A közgyűlésen K. Lajos erdész, szakirányító bejelentette, hogy alperes megkapta a 10 éves erdőgazdálkodási üzemtervét, s tájékoztatást nyújtott jogszabályban megjelent pályázati lehetőségről, miszerint akkor kaphatnak évente hektáronként 164 euró támogatást 10 évig, ha nem vágják le egyszerre az erdőt, hanem művelnék. Elmondta, az érintett földtulajdonosoknak kell eldönteni, részt akarnak-e venni közösen a pályázaton.
Vitát követően a közgyűlés 1/2009. számú határozattal elfogadta a 2009. évi üzleti tervet, és megbízta a vezetőséget az alperes számára előnyökkel járó pályázatok benyújtásával.
A közgyűlés a felperesek kiválási kérelméről nem hozott döntést.
Alperes 2009. november 16-án a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz egyes erdőrészletekre (0066 hrsz., 0046 hrsz.) szálaló erdőgazdálkodási célprogramot megjelölve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott erdő-környezetvédelmi támogatások jogcímre támogatási kérelmet nyújtott be.
A Hivatal 1003308161 regisztrációs számú határozatával a kérelemnek helyt adva, a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet és a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet alapján alperesnek évi bontásban meghatározva 10 évre összesen 180 997 euró támogatást ítélt oda.
Felperesek az S.-i Városi Bíróságon (továbbiakban: városi bíróság) 2009. december 16-án előterjesztett, utóbb pontosított keresetükben az elnök törvénysértő magatartása megállapítását, az E. 046 helyrajzi számú erdőben lévő tulajdoni hányaduk tulajdonközösségből kiviteléről, a társulat szétválásáról történő határozathozatalt, az ingatlan természetbeni kiadását, az 1/2009. számú közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérték. Előadták, hogy a szakirányító által ismertetett pályázati lehetőség komoly elkötelezettséggel, megszorításokkal járó gazdálkodást ír elő kemény szankciók kilátásba helyezésével 10 évre szólóan, amelyről csak a tulajdonosok hozzájárulásával hozható döntés. Az 1/2009. számú határozat szabálytalan, mert az üzemi terv megszavazása a közgyűlésre, a pályázattal kapcsolatos döntés csak az érintett helyrajzi számú erdők tulajdonosaira tartozik, mivel az alperes megalakulásától kezdve helyrajzi számos gazdálkodást folyt, azaz mindenki csak abból a helyrajzi számú erdőből kap fát, amelyben tulajdona van. A pályázatban szereplő szálaló fakitermelés teljesen eltér a korábbi kitermelési szokástól, a tulajdonosoknak járó fajárandóságot megváltoztatja. A 124/2009. (IX. 24.) FVM rendeleten alapuló pályázati lehetőség felvetése felkészületlenül érte a tulajdonosokat.
A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv 2009. december 9-i átvételekor értesültek arról, hogy a pályázat tulajdonosi hozzájárulás nélkül már benyújtásra is került. Az elnök továbbá elmulasztotta az 1994. évi XLIX. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettségét a társulat vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről.
Állították, hogy a kiválásról történő döntéshozatalt többször kérték, bár kétségtelen, az Ebtv. csak szétválást ismer. Újabb erdőbirtokossági társulatot alapítanának vagy egyéni erdőgazdálkodóként folyna a gazdálkodás tovább.
Alperes a kereset elutasítását kérte.
A városi bíróság ítéletével a kiválási kérelem és pályázati lehetőség tárgyában hozott 2009. október 26-i közgyűlési határozatokat megsemmisítette, kötelezte az alperes elnökét azok ismételt megtárgyalására, a pályázati feltételek részletes ismertetésére.
Alperes 2010. május 28-án megtartott megismételt közgyűlésén K. Lajos megbízott erdészeti szakirányító tájékoztatást nyújtott a pályázati lehetőségről. Egyebek mellett elmondta, hogy a pályázat lényege, hogy csoportosan lenne a fatermelés és felújítás. Amennyiben úgy döntenek a földtulajdonosok, hogy a szálaló termelés elkezdhető, akkor október 1-jétől lehet cserest, tölgyest termelni.
A közgyűlés elfogadta a 2010. évi tervet, s 2010/05/05.28. számú határozatával utasította az elnököt az érintett helyrajzi számok tulajdonosai 2010. augusztus 31-ig összehívására azzal, hogy a döntést - az akkor rendelkezésre álló információk alapján - az adott tulajdonosok hozzák meg, mely a közgyűlésre kötelező.
Alperes 2010. szeptember 29-én közgyűlést tartott. A közgyűlés 2010/01/09.29. számú határozattal elfogadta a meghívón szereplő napirendi pontokat, a jegyzőkönyv vezető és a hitelesítő személyét, 40 759 "igen" szavazattal 11 018 "nem" szavazat ellenében 2010/02/09.29. számú határozattal felhatalmazta az elnökséget és a felügyelő bizottságot, hogy amennyiben megjelenik a pályázati kiírás és az kedvező az alperesnek és nem áll rendelkezésre megfelelő idő a közgyűlés összehívására, benyújthassák a pályázatot a közgyűlés utólagos jóváhagyásával, akként, hogy pályázati pénzeket lehívni csak a közgyűlés jóváhagyásával lehet. 2010/03/09.29. számú határozattal pedig a közgyűlés támogatta a kifizetési kérelem benyújtását (41 999 "igen", 11 018 "nem" szavazat, 1107 tartózkodás).
Felperesek az alperes városi bíróság ítéletével szembeni fellebbezésére tett észrevételükben 2010. december 9-én a 2009. október 26-i közgyűlési határozatok jogsértő voltát hangsúlyozták, állítva, hogy az alperes a 2010/05/05.28. számú közgyűlési határozatának sem tett eleget, mely előírta, hogy a pályázaton részvételről döntést az abban érintett tulajdonosoknak kell meghozni. A termelés módjának, a gazdálkodás részletes feltételeinek az eldöntését az Ebtv. a közgyűlés hatáskörébe rendeli. Kérték a pályázati részvétel "törvényellenességének", a szálaló üzemmód szerint összeállított 10 éves üzemterv megrendelés jogellenes voltának megállapítását.
Kérték továbbá a 2010/03/09.29. számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését, a szétválás bírósági úton történő elrendelését. Egyebek mellett előadták, mivel az elnök családi alapon 100 ha erdővel rendelkezik, mindig kisebbségben vannak. Alperes helyrajzi számos gazdálkodásra alakult, a faosztás helyrajzi számok szerint történik, míg a költségek az egész társulatra vannak terítve. Alperes nem hajtja végre saját közgyűlési határozatát (2010. 05. 28.) Nincs közgyűlés által jóváhagyott, érvényes éves terv. Az éves tervet az elnökön és a szakirányítón kívül senki nem ismeri. A 2007-2017-ig tartó ciklusról ismert, hogy 22 000 m3 fát lehetne hagyományos módon kitermelni, ehelyett alperes a tulajdonosok megkérdezése nélkül már 2008-ban szálaló üzemmódra kérte meg az erdőtervet. Megítélésük szerint szálaló üzemmóddal még 5000 m3 fát sem lehet 10 év alatt kitermelni, ezzel kár éri a tulajdonosokat és az államot is. Az elnök nem számolt el a faállománnyal, állományi faleltárral.
A fellebbezés folytán eljárt N. Megyei Bíróság végzésével a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte utalva arra, hogy hatáskör hiányában járt el.
A városi bíróság végzésével hatásköre hiányát megállapítva a keresetlevelet áttenni rendelte az elsőfokú bírósághoz.
Időközben, 2010. december 9-én a felperesek az elsőfokú bíróságon is keresetet terjesztettek elő alperessel szemben. A 2009. október 26-i 1/2009. számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése, "alperes szétválás útján történő megszüntetése" mellett, a szálaló üzemmódban összeállított 10 éves erdőterv (üzemterv) megrendelés jogellenes voltának megállapítását, a 2010/03/0929 számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérték. Előadták, hogy a 10 éves erdőterv a korábbi hagyományos kitermelési módtól eltérően a tulajdonosok tudomása, közgyűlési határozat nélkül lett szálaló üzemmódban megrendelve. Az Ebtv. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe sorolja a gazdálkodás módjával kapcsolatos döntéseket, így a közgyűlés jóváhagyás anélkül kért szálaló üzemmódú 10 éves erdőterv jogellenes. A 2010/03.0929. számú határozat felülvizsgálatát azon okból kérték, hogy a pályázat benyújtásának elnöki döntési hatáskörbe utalása ellentétes az Ebtv.-vel, az alapszabály az elnök döntési jogkörét 600 000 forintban határozza meg, a pályázatok pedig sokmilliós nagyságrendűek.
Keresetüket 2011. március 9-én kiegészítették a 2010/01/09.29. számú és a 2010/02/09.29. számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmükkel.
Előadták, azért sérelmes számukra a szálaló üzemmód, mivel hagyományos kitermelésből nyerhető 22 000 m3 helyett csak 5000 m3 termelhető ki, ennek folytán elmaradt hasznuk van. A szálaló üzemmód sérti kisebbségi jogaikat. Az elnyert pályázati összegből az is részesedik, akinek az erdőterülete helyrajzi szám szerint nem vesz részt a pályázatokon, viszont a pályázatok nélkül kitermelt erdőterületek tulajdonosai hasznából a pályázatban részt vevők nem részesednek. A pályázattal elérhető támogatás nem ellensúlyozza a pályázati feltételek teljesítése során felmerülő költségeket. Kérésük ellenére nem kaptak a szálaló üzemmód melletti döntést alátámasztó gazdaságossági kimutatást. Az üzemtervben megváltoztatásra került a kivágható fák kora, a tagok anélkül adták hozzájárulásukat a pályázathoz, hogy ismeretében lettek volna ezeknek az adatoknak. A pályázati anyaghoz csatolt hozzájárulások alakilag és tartalmilag nem elfogadhatók.
Egyebek mellett utaltak arra, hogy alperes törvénytelenül működik, az éves tervet senki nem ismeri, az elnök családi, illetőleg magángazdálkodást folytat, jelentős szavazati hányaddal rendelkezik, az idős tagoknak pedig nincs igényérvényesítési képességük. Az elnöknek fűződik érdeke ahhoz, hogy ilyen üzemmód is legyen. A közgyűléseket az alapszabály szerint az elnöknek vagy az elnökhelyettesnek kellene levezetnie, ehhez képest a jogtanácsos vezeti le. Nem lehet tudni, mennyi fát termelnek ki, hogyan osztják szét. A könyvelés nem szabályos "Ha más nincs, akkor a társulat megszüntetése a megoldási mód, mivel nem törvényesen működik." Hivatkoztak arra is, hogy a 2011. május 14-i elnökségi ülésre elvitt szétválási kérelmüket az elnök nem vette át, a postán feladott kérelem bontatlanul érkezett vissza, ismételten kérték annak napirendre tűzését.
Keresetüket összefoglalva 2011. augusztus 15-én a fennálló törvénytelenségek megszüntetését kérték a pályázati részvétel törvényellenességének és hatályon kívül helyezésének kimondásával, a 10 éves szálaló üzemmód szerint összeállított üzemterv (erdőterv) megrendelés jogellenes voltának megállapításával (mivel a termelési mód megváltoztatásához közgyűlési határozat kell), a 2010. szeptember 29-i közgyűlés alapszabály ellenes határozatainak hatályon kívül helyezésével, és annak kimondásával, hogy a pályázaton való részvételről a döntési jogot a közgyűlés kezéből kivenni és elnöki hatáskörbe helyezni alapszabály-ellenes, a társulatból szétválásuk bírósági úton történő megítélésével.
Az elsőfokú bíróság felhívására 2011. május 23-án bejelentették, hogy a 2010. szeptember 29-i közgyűlés jegyzőkönyvét többszöri kérésre az elnök felesége adta át 2010. október 29-én. (14. sorszámú beadvány)
(Az elsőfokú bíróság az előtte indult perrel egyesítette a városi bíróság előtt folyt pert.)
Alperes a kereset elutasítását kérte. Az állami erdőhatóság által készített, a közgyűlés jóváhagyását nem igénylő, több erdőgazdálkodóra vonatkozó 10 éves körzeti erdőterv még az 1996. évi LIV. törvény alapján készült, melyet két éves egyeztetés előzött meg, de figyelembevételre került a készülő új erődtörvény szellemisége is. Rá a 04.4/878/3/2008. szám alatt jóváhagyott 577/K.-i Erdőterv, ezen belül "átalakítás alatt álló erdő üzemmód" vonatkozik, melynek keretében, tisztító, gyérítő, szálaló vágásmódban történhet a fakitermelés. Ezeket a módokat az erdész irányításával dönti el az éves közgyűlés. A benyújtott pályázattal a 2009. október 26-i, a 2010. május 28-i és a szeptember 29-i közgyűlés is foglalkozott, ez utóbbi közgyűlés előtt megtörtént a pályázattal érintett helyrajzi számok tulajdonosai tájékoztatása, majd ezt követően született meg a támogató döntés. Hangsúlyozta, az Európai Unió és a Kormány is a környezetbarát, az erdő tervszerű művelését, felújítását lehetővé tévő szálaló üzemmódot támogatja, a jelentős pályázati összeget (hektáronkénti 164 euró) biztosít az amúgy is kötelező felújításra. Erdőtervben nem szereplő fakitermelés csak a szakhatóság jóváhagyásával végezhető. A felperesekkel ellentétben a jelentős többség igényli a pályázaton való részvételt.
Állította, jogszerű gazdálkodást folytat, éves terveit a közgyűlés elfogadja. Felperesek számára nincs lehetőség a kiválásra. A társulattól az erdőik értékesítése vagy szétválás útján válhatnak meg, ez utóbbihoz azonban az érintett helyrajzi szám tulajdonosai 2/3-ának a kezdeményezése szükséges, és az az erdészeti hatóságnak jóvá kell hagynia.
Egyebek mellett csatolta a hivatkozott, 2008. január 1-jétől 2017. december 31-ig hatályos, a H. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatóság, V.-i Erdőtervezési Iroda által készített, 2009. július 7-i keltezésű erdőgazdálkodási üzemtervét, valamint egyes tagok hozzájáruló nyilatkozatát közgyűlésen és előttük ismertetett pályázaton történő részvételhez.
Az elsőfokú bíróság tanúként meghallgatta az alperes megbízásából erdészi tevékenységet végző K. Lajost, Zs. András felügyelő bizottsági elnököt, F. József Attila elnökségi tagot, V. Gyula elnököt.
K. Lajos egyebek mellett előadta, a 10 éves üzemterv úgy készült el, hogy K. és L. egy üzemtervi területté kerültek összevonásra. 2007 áprilisában történt a bejárás, egyes erdőrészletek a vágásos módból átkerültek az átalakítás alatt álló erdő módba. Erről D. Sándor erdőfelügyelő tájékoztatta őt és az elnököt. Arra nézve nem tudott nyilatkozni, mely szempontok alapján kerültek át, de a már erdőtervnek hívott üzemterv az új erdőtörvény tervezett szellemében készült. A rájuk vonatkozó körzeti erdőterv megváltoztatható, ha az érintett helyrajzi számú földterület tulajdonosainak 2/3-a kezdeményezi az erdőtervtől való eltérést, és erről a hatóság határozatot hoz. A 10 éves erdőterv tulajdonosokkal ismertetésére nincs kötelezettség, azt bárki megismerheti. A kifizetési kérelem benyújtására 2010. május 20-a körül került sor, januárban meg is érkezett a pénz, emlékezete szerint ez volt az egyetlen kifizetés a pályázat alapján. A szálaló üzemmódra áttérés hosszú távon szolgálja a tulajdonosok érdekét.
Zs. András úgy nyilatkozott, nem tudja, mit tartalmaz a 10 éves terv, ezért okoz gondot az éves tervek elfogadása. Annyit tud, most a szálaló üzemmód van előtérben. A közgyűlésen ennek anyagi oldaláról volt szó, úgy véli, sokkal részletesebb tájékoztatatás kellene. Az éves tervet maga is megszavazta, a pályázathoz szükséges dokumentáció egyik aláírója volt. A 046-os földrészletben, ahol felperesek érintettek, ott még csak ki van jelölve a terület, de szálaló üzemmódú vágás még ott nem történt.
F. József Attila előadta, a 10 éves terv tartalmát maga sem ismeri, nem sikerült megszereznie. Nem emlékszik, hogy közgyűlési határozattal alátámasztott pályázat lett volna. Utólag kaptak a pályázat benyújtásáról tájékoztatást. A pályázattal kapcsolatban az erdész nyújtott számára tájékoztatást, de a pályázati feltételeket a jogszabályból ismerte meg. A 046 helyrajzi számú terület a leginkább érintett. Utólag tudta csak meg a közgyűlés, melyik helyrajzi számú ingatlanok az érintettek a szálaló üzemmód tekintetében. Az alapszabály kötelezettségvállalásra vonatkozó szabálya szerint a pályázatról döntés a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
V. Gyula elmondta, a kifizetési kérelmekhez kell a tagok jóváhagyása. Az 1/2009. közgyűlési határozatba azért került bele a pályázatok benyújtására feljogosítás, mert ott tájékoztatta az erdész a jelenlévőket részletesen a pályázat előnyeiről, hátrányairól. A vezetőség alatt az elnökségi tagokat és az ellenőrző bizottság tagjait értették. A közgyűlésen felperesek kiválásáról nem született döntés, csupán arról, hogy felpereseknek alá kell íratniuk valamennyi tulajdonostárssal a hozzájárulást a területük kiméréséhez, ennek azonban nem tettek eleget. Arról, hogy a közgyűlés nem járul hozzá a kiváláshoz, határozat nem született. Az éves üzemtervek mindig elfogadásra kerülnek. A többség a 10 éves erdészeti tervet nem akarja módosíttatni. Az erdészeti hatóság döntött arról, milyen üzemmód kerül alkalmazásra az egyes területeknél. A kifizetési kérelem a 055 helyrajzi számú erdőre lett beküldve, de ennek az erdőrészletnek a felperesek nem tagjai. A 10 éves üzemtervet a közgyűlésnek nem kell megtárgyalnia, azt az Ebtv. 11. §-a sem tartalmazza.
(Az elsőfokú bíróság 2011. május 13-án kelt, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett 12. sorszámú végzésével elutasította a felperesek szálaló üzemmódú munkavégzés megtiltására vonatkozó ideiglenes intézkedés iránti kérelmét.)
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában az Ebtv. 36. § (2) bekezdését és a 35. §-át értelmezve rögzítette, a megyei bíróság számára a társulat működése vizsgálatának egyetlen eszköze a társulat valamely szerve által hozott határozat felülvizsgálata. Nincs mód a működés összességében történő vizsgálatára, a választott üzemmód gazdaságosságáról történő állásfoglalásra. A társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A kereset szétválásra vonatkozó része tekintetében kifejtette, a szétválás feltételeit az Ebtv. 33. § (1) bekezdése határozza meg, a szétválásról történő határozathozatal a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A bíróságnak tehát nincs hatásköre a szétválás kérdésében határozni, egyes tagok részére a kiválás, szétválás lehetőségét biztosítani. Mivel e tárgyban a 2009. október 26-i közgyűlésen döntés nem született, e körben határozat felülvizsgálatára sincs lehetőség. A 10 éves üzemterv jogellenes voltának megállapítása és hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet az erdészeti hatóság jóváhagyására, valamint arra figyelemmel találta megalapozatlannak, hogy e körben nem született olyan közgyűlési határozat, amelynek felülvizsgálatára lehetőség lenne. A 2009. október 26-i 1/2009. számú közgyűlési határozatra nézve kifejtette, nem vitásan a közgyűlés napirendjén a pályázatok benyújtásáról történő döntéshozatal nem szerepelt, a 2010. májusi közgyűlés azonban a pályázatokkal kapcsolatos kérdéseket későbbre halasztotta, majd a 2009. szeptember 29-i közgyűlésen újabb határozat (2010/02/09.29.) született e tárgyban, amely az elnökség hatáskörébe utalta a pályázatok benyújtását.
A keresetet ugyanakkor a 2010/01/09.29. és a 2010/02/09.29. számú közgyűlési határozatokra vonatkozó részében elkésettnek tekintette, mivel az igényérvényesítésre nyitva álló 30 napon túl, csak a per folyamán, 2010. március 9-én került előterjesztésre. Ezen határozatokra nézve ugyanakkor rögzítette, "az nem megállapítható, a felperesek ezen közgyűlési határozatokat mikor vették kézhez."
A 2010/03/09.29. számú közgyűlési határozat iránti keresetet annak jogszabályba, illetve alapszabályba ütköző volta hiányában találta megalapozatlannak. Rámutatott, felperesek ezen határozat meghozataláig a pályázati feltételekkel, a támogatásban való részvétel előnyeivel és hátrányaival tisztába kerültek. Más tagok esetleges érdeksérelme nem jelentheti felperesek érdekeinek sérelmét, erre hivatkozással a határozat megtámadásának joga őket illeti meg.
Az ítélettel szemben felperesek fellebbeztek jogi képviselő útján. Elsődlegesen az ítélet keresetük szerinti megváltoztatását, alperes perköltségben marasztalását, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérték. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság a hatáskör hiányára és a kereset elkésettségére alapított ítéletét csak 11 tárgyalást követően hozta meg. Fenntartva a városi bíróság ítéletével szembeni fellebbezésre tett észrevételeiket hangsúlyozták, az alperes működésének peres felülvizsgálatát nem általánosságban kifogásolták, hanem konkrétan megjelölték aggályaikat, valamint azokat a jogsértéseket, melyek a támadott határozatok jogsértő voltára is kihatnak. Azért tartozik a jogsértő társulati működés a peres bíróság hatáskörébe, és nem a cégbíróság hatáskörébe, mert ha a tag konkrét jogsértéseket vet fel, akkor az peres hatáskör. "A konkrét panaszolások kiemelik a vizsgálat tárgyává téve a jogsértéseket". Ennek jogalapját az Ebtv. 36. § (2) bekezdése teremti meg. E körben ismételten utaltak kisebbségben létükre, az elnök által folytatott családi gazdálkodásra, az idős tulajdonosok igényérvényesítési képességének hiányára, az éves terv csupán elnök és szakirányító által ismertségére, a saját határozat végre nem hajtására, iratbetekintési lehetőség hiányára, információk elnök általi visszatartásra. A részletezett törvénytelenségek miatt nem kívánják a társulatban hagyni az erdőiket, nem várható el, hogy ilyen gazdálkodási körülmények között kényszerből gazdálkodjanak. Állították, ha mások sérelme kihat a jogaikra, akkor ezáltal megteremtődik a kereshetőségi joguk. "Még a közvetett jogsérelem is közvetlenné válik az adott szervezeten belüli összefüggések, egymáshoz kötöttség miatt." A felülvizsgálat joga érvényesen nem zárható ki, ha a más tagra közvetlenül ható, de hatását tekintve a keresetindító tagra is közvetlenül kiható jogsértésről van szó.
Az elkésettség tekintetében arra hivatkoztak, a közgyűlési jegyzőkönyvek kézhezvétele, a tagi tudomásszerzés a határozatokról mindig is problémás volt. Annak ellenére, hogy a 2011. május 30-i és korábbi jegyzőkönyvek sem készültek el 30 napon belül, az elsőfokú bíróság a kereset elkésettségét állapította meg két határozat tekintetében. Az ítélet indokolása ellentmondásos is, mivel az ítéletben az is szerepel, hogy a határidő nem állapítható meg. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság a kitermelés felfüggesztése iránti kérelmüket elutasította annak ellenére, hogy az erdő irtása tovább folyt. Hangsúlyozták, az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte, alapos indokaikat figyelmen kívül hagyta, a tanúk nyilatkozataiból téves következtetéseket vont le. Az elsőfokú eljárásban többször tettek észrevételt a jegyzőkönyv nem pontos voltára. Az elsőfokú bíróság észrevételeiket, miszerint a termelés a közgyűlés által jóvá nem hagyott és a tagság által nem is ismert tartalmú éves terv szerint folyik, nem vette figyelembe, mint ahogy azt sem, hogy az erdész közgyűlésen elhangzott nyilatkozata hiányzik a jegyzőkönyvből. A 2011. november 24-i közgyűlésen aláírásgyűjtést indítottak a hagyományos, végvágásos kitermelési mód visszaállítására, új 10 éves üzemterv megkérésére. A közgyűlésen elmondott indokolás a keresetüket támasztja alá, ezt az ítélet nem értékeli. Az elsőfokú bíróság "nem volt kíváncsi" a 2007. novemberi tervtárgyaláson készült jegyzőkönyvre sem. Figyelmen kívül hagyta F. Attila tanúvallomását is, miszerint az elnök túllépte az alapszabály szerinti hatáskörét. A kitermelés törvényellenesen folyik, mivel nincs közgyűlés által jóváhagyott éves terv, az elsőfokú bíróság tévesen nem lát törvénytelenséget. Hivatkoztak arra is, hogy a jegyzőkönyvekben a támadott határozatok nincsenek pontosan megfogalmazva.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján.
A fellebbezések az alábbiakra tekintettel részben megalapozottak.
Az erdőbirtokossági társulat működéséről, a szervei által hozott határozatok felülvizsgálatáról az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény (Ebtv.) rendelkezik.
A 2. § (1) bekezdése szerint a társulat erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.
A (2) bekezdés értelmében a társulat és a tagok Ebtv.-ben nem szabályozott vagyoni viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók.
A 8. § (1) bekezdése szerint az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe véve maga állapítja meg.
Az alapszabályban kell egyebek mellett meghatározni a társulat szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat [e) pont], a testületi szervek és tisztségviselők feladat- és hatáskörét [f) pont], a közgyűlés hatáskörét [g) pont], az erdei haszonvételek gyakorlásának általános feltételeit is.
A 11. § (1)-(3) bekezdése értelmében a közgyűlés, mint legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik az éves beszámoló elfogadása [(2) bekezdés e) pont], a társulat egyesülésének, szétválásának, jogutód nélküli megszűnésének kérdésében való döntés [f) pont], olyan szerződéses kötelezettség vállalása, amely a társulatot az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó érték erejéig kötelezi [h) pont], az éves gazdasági terv elfogadása, módosítása [i) pont] is.
A 28. § (5) bekezdése pedig kimondja, hogy a jogszabályok, az alapszabály és az üzemterv keretei között a közgyűlés állapítja meg a társulati erdőben való gazdálkodás, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes feltételeit.
A 33. § (1) bekezdése szerint a közgyűlés, ha az erdészeti hatóság a társulat használatában lévő erdő megosztásához előzetesen hozzájárult, az erdő megosztásával érintett tagok kétharmados szavazattöbbségével elhatározhatja a társulat szétválását két vagy több társulatra.
A 35. § úgy rendelkezik, hogy a társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a társulattal kapcsolatos eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
A 36. § (1) bekezdése a társulat névjegyzékével, illetve a tag társulati érdekeltségével összefüggésben rendelkezik az érdekelt jogorvoslati lehetőségéről.
A (2) bekezdés kimondja, ha a társulat tagja sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve által hozott olyan határozat folytán, amely az Ebtv. rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, a tag a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát.
2006. július 1-jét követően a törvényességi felügyeleti eljárásokra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A 72. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel kikényszerítse a cég törvényes működését.
A 75. § szerint az eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.
A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményeket a 74. § (1) bekezdés sorolja fel, így ilyen eljárásnak lehet helye akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve létesítő okiratában foglaltakat [d) pont].
A (3) bekezdés azonban kimondja, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-70. §-ban meghatározott, vagy más polgári perben érvényesíthető. A (4) bekezdés szerint pedig a törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
Az idézett rendelkezések összevetéséből leszűrhető, hogy az erdőbirtokossági társulati tag a társulat működésével összefüggő sérelme esetén a társulattal szemben több fajta jogorvoslatot is kereshet.
Amennyiben a sérelme a társulat valamely szerve (közgyűlése) által hozott jogsértő, alapszabályba ütköző határozat folytán keletkezett, a határozat felülvizsgálata iránt pert indíthat, a kereset elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
A kereset előterjesztését azonban a jogalkotó nem kötötte jogvesztő határidőhöz, így az a 4/2003. Polgári jogegységi határozat értelmében elévülési jellegű, ezért a határidő esetleges elmulasztása hivatalból nem, hanem csakis az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján vehető figyelembe.
Ha a tag sérelme abból ered, hogy a társulat a szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat nem tartja be, e sérelem orvoslására a törvényességi felügyeleti eljárás szolgál, feltéve, hogy a sérelemmel kapcsolatos igény polgári perben nem érvényesíthető, és nem érinti a társulat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatát. Így például a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárására tartozik, ha az arra jogosult, bár kötelező lenne, de nem tesz eleget a közgyűlés összehívási kötelezettségének, vagy valamely indítványozott kérdést nem tűz a közgyűlés napirendjére.
Az Ebtv. és a Ctv. által tehát jól körülhatárolhatóan megállapítható, hogy a jogsértő határozat felülvizsgálata peres bíróságra, míg a szervezeti, működési szabályok be nem tartásával összefüggő sérelem orvoslása, a fenti kivételekkel, törvényességi felügyeleti eljárásra tartozik.
Nem kizárt azonban, hogy a társulat működésével összefüggésben a tagot vagyoni sérelem is éri. Az igényérvényesítés feltételeinek fennállta esetén ilyenkor a tag a társulattal szemben polgári peres eljárásban kereshet jogorvoslatot.
Az adott ügyben felperesek az egyesített eljárásban több kereseti igényt is előterjesztettek, azok alapjául számos őket ért sérelemre hivatkoztak, a legsúlyosabb sérelmet lényegében abban jelölve meg, hogy a társulat a korábbi gazdálkodás módjától eltérően egyes eredőterületekre nézve a szálaló vágásmódú erdőgazdálkodást folytat, ehhez kapcsolódóan pályázatot is benyújtott, s ezen gazdálkodás eredményeként a kitermelhető fa mennyiségének csökkenése folytán "kár éri a tulajdonosokat". A másodfokú tárgyaláson is azt hangsúlyozták, hogy a szálaló vágásmód esetén a fák csak 34 év múlva termelhetők ki.
Az elsőfokú bíróság a fent kifejtettek szerint helyesen mutatott rá, hogy nincs mód a törvénysértő működés összességében történő peres bíróság általi vizsgálatára, a választott üzemmód gazdaságossága tekintetében történő állásfoglalásra.
A felperesek a fellebbezésükben is megalapozatlanul érveltek azzal, hogy konkrét jogsértések megjelölése esetén a sérelem orvoslása a peres bíróság hatáskörébe tartozik. Peres bíróság hatásköre ugyanis a társulati határozatok felülvizsgálatára, valamint a tag társulattal szembeni anyagi jogi igényének elbírálására terjed ki, de nem tartozik a hatáskörébe azon törvénysértő működés felülvizsgálata, melyet a Ctv. a cégbíróság hatáskörébe utal.
Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a szétválás elrendelésére vonatkozó kereseti kérelem vonatkozásában is. Az Ebtv. idézett közgyűlés hatáskörére vonatkozó 11. §-ának (2) bekezdés f) pontjából, a szétválás módját szabályozó 33. §-a rendelkezéséből egyértelműen az következik, hogy a szétválásról az Ebtv.-ben írt feltételek megléte esetén kizárólag a közgyűlés jogosult dönteni, a szétválás elhatározásáról, a társulat egy vagy több társulatra szétválására kötelezéséről a bíróság nem rendelkezhet.
A bíróságot döntési jog a szétválás tekintetében csupán az erről szóló társulati határozat felülvizsgálata iránti perben illeti meg.
Minderre, valamint arra figyelemmel, hogy a szétválás tárgyában közgyűlési határozat nem született, az elsőfokú bíróság helyesen utasította el a keresetet a szétválásról történő döntéshozatalra vonatkozó részében.
Úgyszintén helyes álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság a kereset vezetőséget pályázat benyújtásával megbízó 2009. október 26-i 1/2009. számú közgyűlési határozat felülvizsgálatára, a 10 éves erdőterv (üzemterv) "megrendelésének" jogellenessége megállapítására, a kifizetési kérelem benyújtását támogató 2010. szeptember 29-i 2010/03/09.29. számú közgyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló része tekintetében is.
Helyesen ítélte meg, hogy a perben korábban eljárt városi bíróság utóbb hatályon kívül helyezett ítéletét követően az alperes maga sem tartotta magára nézve kötelezőnek a fenti 1/2009. számú közgyűlési határozatot, mivel a 2010. május 28-án megtartott megismételt közgyűlésén a pályázatot, pályázati feltételeket újra tárgyalva arról határozott, hogy a pályázat kérdésében az érintett helyrajzi számok tulajdonosai döntését figyelembe véve újabb közgyűlés fog dönteni.
Nem vitásan erre a közgyűlésre 2010. szeptember 29-én sor is került, amikor a 2010/02/09.29 sorszámú határozattal a pályázat benyújtásával az elnökséget és a felügyelő bizottságot megbízó döntés született.
A perben az alperes csatolta azt a 2008. január 1-jétől 2017. december 31-ig hatályos, erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőgazdálkodási üzemtervét, amely az 577 (K.) körzeti erdőtervből készült el, az akkor még hatályban volt erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (Erdőtv.) alapján. Az üzemterv egyaránt tartalmaz "Vágásos erdő" és "Átalakítás alatt álló erdő" üzemmódot is.
Az Erdőtv. 23. § (1) bekezdése a), b) és c) pontja szerint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét a tíz évre szóló körzeti erdőterv, a tíz évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv és az éves erdőgazdálkodási terv készítésével kellett biztosítani.
A 24. § (4) bekezdése értelmében a körzeti erdőtervet, mely egyebek mellett tartalmazta erdőrészletenkénti felsorolásban az erdő elsődleges, illetőleg szükség szerint a további rendeltetésének megfelelő erdőfelújítási, erdőnevelési feladatokat, a fakitermelési lehetőségeket és gazdálkodási korlátozásokat is, a miniszter állapította meg, míg a 26. § (2) bekezdése szerint az erdőgazdálkodónak az üzemterv elkészítéséről a körzeti erdőtervnek a területére vonatkozó adatai, iránymutatásai és előírásai felhasználásával kellett gondoskodnia.
Az Ebtv. idézett 28. § (5) bekezdése szerint pedig a közgyűlés az üzemterv keretei között állapítja meg a társulati erdőben való gazdálkodás, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes feltételeit.
Mindezen rendelkezésekből az következik, hogy a 10 éves üzemterv a körzeti erdőterv keretei között, a körzeti erdőterv társulat területére vonatkozó adatai, iránymutatásai alapján készült, nem pedig a társulat "megrendelésére", így kereseti igény tárgya megalapozottan a "megrendelés" jogellenességének megállapítása nem lehet. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy e körben közgyűlési határozat sem született.
A Fővárosi Ítélőtábla rámutat, egyébiránt a megállapítás iránti per Pp. 123. §-ában írt feltételei sem állnak fenn, mert amennyiben, ahogy felperesek állítják, a szálaló üzemmódú kitermeléssel összefüggésben káruk keletkezett, akkor marasztalásra irányuló keresetet terjeszthetnek elő, mely körülmény kizárja a megállapítási kereset előterjeszthetőségét.
A felperesek által sérelmezett pályázat benyújtásáról az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló, 2009. szeptember 25-től hatályos 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet rendelkezik.
A rendelet 1. § b) pontja támogatási célként jelölte meg a korábban tarvágással vagy fokozatos felújító vágással kezelt erdőkben a szálalás feltételeinek megteremtését, azt követően a szálalás termőhelyi adottságokhoz igazodó szakmai elvárások alapján történő kialakítását, míg a 3. § b) pontja a szálaló erdőgazdálkodás célprogramhoz támogatás nyújtását kapcsolta.
A 4. § (1) bekezdése szerint a rendelet alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból.
A rendelet a továbbiakban meghatározza a támogatás igénybevételeinek feltételeit, a támogatásra jogosult ügyfél célprogram végrehajtása körében előírt kötelezettségeit, a támogatási kérelem benyújtásának, elbírálásának folyósításának módját (5-9. §)
A 9. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a támogatás folyósítása az évente egyszer benyújtható kifizetési kérelem alapján történik.
A felperesek e kifizetési kérelem benyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát egyebek mellett azon okból kérték, hogy a pályázat benyújtásának elnöki döntési hatáskörbe utalása ellentétes az Ebtv.-vel, az alapszabály elnök döntési jogkörére vonatkozó rendelkezésével.
Az alapszabály 1.1/2. pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik a 600 000 forintot meghaladó kötelezettségvállalás.
A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint a kifizetési kérelem benyújtását támogató közgyűlési döntés nem tartozik az alapszabály 1.1/2. pontjának hatálya alá, ugyanis a kifizetési kérelem már az elnyert pályázati támogatás lehívását, a támogatás folyósítása iránti kérelem előterjesztését jelenti, nem pedig kötelezettségvállalást.
Ebből következően nem volt megállapítható e határozat jogsértő, illetőleg alapszabálysértő volta sem, érdemben e tekintetben is helytálló az elsőfokú bíróság keresetet elutasító határozata.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a keresetet a 2012. szeptember 29-i 2010/01/09.29. és a 2010/02/09.29. határozatok felülvizsgálata iránti részében elkésettnek tekintette azon okból, hogy az igényérvényesítésre a kereset előterjesztésére nyitva álló 30 napon túl került sor.
Az alperes a kereset elkésettségére nem hivatkozott, elévülési kifogást nem terjesztett elő, ezért az elévülési jellegű határidő elmulasztása hivatalból nem lett volna figyelembe vehető.
Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság téves álláspontjából következően a keresetet e körben érdemben nem bírálta el, e két határozat tekintetében szükséges az eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján a 2010/01/09.29. és a 2010/02/09.29. számú közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmet elutasító részében hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét, a szétválásról történő döntéshozatalra, a 10 éves erdőterv (üzemterv) megrendelése jogellenességének megállapítására, a 2009. október 26-i 1/2009. számú és a 2010. szeptember 29-i 2010/03/09.29. számú közgyűlési határozat felülvizsgálatára vonatkozó kereseti kérelmeket elutasító részében a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.158/2012/6.)