AVI 2012.11.129

A tulajdonszerzéssel összefüggő illetékfizetési kötelezettség minden esetben tulajdonszerzésekként keletkezik (1990. évi XCIII. tv. 3., 18. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2005. szeptember 8-án L. M. magánszemélytől megvásárolta a 116434 hrsz.-ú, Sz. u. 4. szám alatti, lakóház és udvar megjelölésű ingatlan 1/8-ad arányú tulajdoni hányadát 8 000 000 Ft-ért, majd ugyanezen a napon H. E. L. magánszemélytől megvásárolta ugyanezen ingatlan további 1/8-ad arányú tulajdoni hányadát 7 000 000 Ft vételárért. A két ügyletet a szerződő felek két adásvételi szerződésbe foglalták.
A felperes 2005. október 18. napján eladta az 1/2-ed részben tulajdonában állott, ...

AVI 2012.11.129 A tulajdonszerzéssel összefüggő illetékfizetési kötelezettség minden esetben tulajdonszerzésekként keletkezik (1990. évi XCIII. tv. 3., 18. §)
A felperes 2005. szeptember 8-án L. M. magánszemélytől megvásárolta a 116434 hrsz.-ú, Sz. u. 4. szám alatti, lakóház és udvar megjelölésű ingatlan 1/8-ad arányú tulajdoni hányadát 8 000 000 Ft-ért, majd ugyanezen a napon H. E. L. magánszemélytől megvásárolta ugyanezen ingatlan további 1/8-ad arányú tulajdoni hányadát 7 000 000 Ft vételárért. A két ügyletet a szerződő felek két adásvételi szerződésbe foglalták.
A felperes 2005. október 18. napján eladta az 1/2-ed részben tulajdonában állott, haszonélvezeti joggal terhelt 104592 hrsz.-ú, lakóház és udvar megjelölésű ingatlanrészt 14 400 000 Ft vételárért.
A Fővárosi Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. február 27. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére a 8 000 000 Ft forgalmi értékű vagyonszerzése után 460 000 Ft vagyonszerzési és 3 000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki, míg az ugyanezen a napon kelt fizetési meghagyásával a felperes 7 000 000 Ft forgalmi értékű vagyonszerzése után 400 000 Ft vagyonszerzési, és 3 000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki.
A felperes a 2006. július 3-án kelt beadványában kérte az elsőfokú hatóságot, hogy vagyonszerzései együttes értékelésével az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. §-ának (5) bekezdésében foglalt cserétpótló vétel kedvezményét alkalmazza, figyelemmel az 1/2-ed ingatlanrésze eladására.
Az elsőfokú hatóság a 2007. március 22. napján kelt határozatával a fizetési meghagyását módosította, az előírt illetéket 96 000 Ft törlésével 367 000 Ft-ra szállította le. Indokolása szerint a két 1/8-ad rész megvásárlása két különböző jogügyletnek számít, ezért csak az egyik 1/8-ad rész vásárlásánál lehet beszámítani az ingatlanrész eladását, így a két jogügylet összevonására vonatkozó felperesi kérelmet elutasította. Az elsőfokú hatóság a felperes 8 000 000 Ft-os szerzését vette figyelembe a cserét­pótló vétel alkalmazásánál a Cs. utcai lakásrész eladásával szemben.
Az elsőfokú hatóság a 2007. március 28. napján kelt határozatával a felperes illetékmódosítás iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint miután az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében szabályozott cserétpótló vételt a felperes 8 000 000 Ft-os szerzésénél értékelte, és e szerzést ütköztette a felperes ingatlanrész eladásával, a 7 000 000 Ft-os szerzésnél már nem értékelhette, így a kérelmet el kellett utasítania.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. június 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot hagyta helyben.
A felperes keresetében az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését és a másodfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Itv. 21. §-ának (5) bekezdését a hatóságnak akként kellett volna alkalmaznia, hogy az egyetlen ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzéseit együttesen értékelve kellett volna e szerzést ütköztetni az ingatlanrész eladásával.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a két önálló illetékfizetési kötelezettséget megalapozó tulajdonszerzés közül a felperesre nézve kedvezőbb szerzéssel szemben került beszámításra az egy éven belül eladott Cs. utcai ingatlan felperesre jutó vételár-része, azaz a hatóság az Itv. 21. § (5) bekezdésének alkalmazása során jogszerűen döntött mindkét határozatában.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 21. §-ának (5) bekezdés téves értelmezésével hozta meg ítéletét. A felperes fenntartotta és megismételte keresetében foglaltakat.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 21. §-ának (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
A Ptk.-ban szabályozott adásvételhez az Itv. illetékfizetési kötelezettséget rendel, az Itv. 1. §-a alapján visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illetékfizetési kötelezettség tehát (ahogyan öröklés, ajándékozás esetén is) a vagyon szerzéséhez kapcsolódik, a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya az ingatlannak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése [Itv. 18. § (1) bekezdés]. Az Itv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik.
A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi ítéletében kimondta, hogy mivel a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzés esetén keletkező törvényi kötelezettség, minden egyes tulajdonszerzéshez külön - külön kapcsolódik az illetékfizetési kötelezettség. A 17/1999. (VI. 11.) AB határozat az Alkotmánybíróság azonos megállapítását tartalmazza: "a tulajdonszerzéssel összefüggő illetékfizetési kötelezettség minden esetben tulajdonszerzésenként keletkezik".
A felperes ugyanazon a napon kötött, két külön okiratba foglalt adásvételi szerződéssel szerezte meg, két különböző vevőtől ugyanannak az ingatlannak 1/8-ad, 1/8-ad arányú tulajdoni hányadát. A Legfelsőbb Bíróság osztja az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy az Itv. 21. § (5) bekezdésének alkalmazása szempontjából a lakástulajdon fogalmát akként kell értelmezni, hogy az önálló tulajdoni hányadokra vonatkozik. Ebből, valamint az Itv. 3. §-ának (3) bekezdéséből következően az illetékfizetési kötelezettség szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy a felperes két külön jogügylettel szerezte meg a tulajdoni hányadokat, nem pedig annak, hogy szerzései azonos ingatlanra vonatkoztak.
Helytállóan döntött tehát az elsőfokú bíróság akként, hogy a perbeli ügyben két jogügyletet kellett értékelni, a jogerős ítélet ezért a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.380/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.