adozona.hu
AVI 2012.11.128
AVI 2012.11.128
Jövedéki ügyben a Ket. rendelkezései csak akkor irányadóak, ha a Jöt. és az Art. nem tartalmaz speciális szabályt [2003. évi CXXIII. tv. 48. § (2) bek a) és b) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság 2007. május 2-án a felperes telephelyén jövedéki ellenőrzést végzett a felperes által 2007. áprilisban benyújtott adóraktár engedélyezése iránti kérelem tárgyában. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes telephelyén már 2 db 100 hl-es OMH által hitelesített tartály található, és az 1. számú cefréző helyiségben a felperes tulajdonában álló gépek és berendezések vannak, és a felperes a tevékenység végzéséhez már rendelkezik alapanyaggal, szőlőtörköllyel is. A szőlőtörkö...
AVI 2012.11.128 Jövedéki ügyben a Ket. rendelkezései csak akkor irányadóak, ha a Jöt. és az Art. nem tartalmaz speciális szabályt [2003. évi CXXVII. tv. 48. § (2) bek a) és b) pont]
A vámhatóság 2007. május 2-án a felperes telephelyén jövedéki ellenőrzést végzett a felperes által 2007. áprilisban benyújtott adóraktár engedélyezése iránti kérelem tárgyában. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes telephelyén már 2 db 100 hl-es OMH által hitelesített tartály található, és az 1. számú cefréző helyiségben a felperes tulajdonában álló gépek és berendezések vannak, és a felperes a tevékenység végzéséhez már rendelkezik alapanyaggal, szőlőtörköllyel is. A szőlőtörköly lefoglalásra került, abból 2003. május 3-án és május 5-én a hatóság mintát vett, amit bevizsgáltatott. A szakértőként kirendelt A. Feldolgozó Zrt., illetve a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (továbbiakban: VPVI) megállapította, hogy a lefoglalt szőlőtörköly összes mennyisége 407,36 tonna. A hatóság 2007. június 13-án desztilláló berendezés engedély nélküli birtoklása címén lefoglalt 1 db üst sisakot, 1 db oszlopos lepárlót, 1 db szeszpáracsőt, 1 db főzőüstöt, 1 db hűtőberendezést. Megállapította, hogy a felperes telephelyén egy komplett alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezés, üzem található, amely birtoklásának jogszerűségét a felperes nem tudta igazolni, az a vámhatóság nyilvántartásában nem szerepel.Az elsőfokú határozatban a vámhatóság kötelezte a felperest 1 222 100 000 Ft jövedéki bírság, 18 400 Ft szakértői díj megfizetésére és elrendelte a lefoglalt szőlőtörköly és desztilláló berendezés elkobzását.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 74. § (1) bekezdésében, 86. § (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, a Jöt. végrehajtása tárgyában kiadott 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (továbbiakban: R.) 48. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes olyan borászati mellékterméket (szőlőtörköly) és olyan desztilláló berendezést birtokolt, amelyre engedéllyel nem rendelkezett.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, érdemi döntése megalapozatlan, mivel "jogellenes módon lefolytatott mintavételi eljáráson alapul". Jogi álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésére, 72. § (1) bekezdés ea) pontjára és az R. 99. §-ában foglaltakra is.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt:
Az alperes a két mintavétel alapján készült szakértői véleményre, a felperes ügyvezetőjének ellenőrzési jegyzőkönyvbe rögzített nyilatkozatára, az információs portálon 2006. február 3-án megjelent cikkre figyelemmel megalapozottan állapította meg, hogy a felperes telephelyén a jövedéki ellenőrzéskor szőlőtörkölyt, mint borászati mellékterméket találtak. A felperes alaptalanul hivatkozott a mintavételi szabályok megsértésére. A felperes a szőlőtörkölyt és a desztilláló berendezést engedély nélkül birtokolta, ezekkel kapcsolatban a hatósághoz nem tett bejelentést, ezért az alperes határozata az ügyben releváns tények feltárása alapján megalapozott és a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő érdemi döntést tartalmaz. Az alperes határozatának indokolási részében nem tért ugyan ki a felperes fellebbezésében felhozott indokokra, de az alperes az elsőfokú határozatot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 138. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megvizsgálta. Ezért nem követett el az ügy érdemi eldöntésére is kiható olyan lényeges eljárási jogszabálysértést, amely alapot adhatott volna a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezésére. Az alperes jogszerűen rendelkezett a jövedéki bírság kiszabásáról és a lefoglalt jövedéki termék elkobzásáról is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, vagy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a megyei bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. Azzal érvelt, hogy az alperes határozata nem felel meg a Ket. 50. § (1) bekezdésében, 72. § (1) bekezdés ea) pontjában, a jogerős ítélet pedig a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Az alperes a tényállást nem tisztázta teljes körűen, a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, indokolási kötelezettségének sem tett eleget, határozata jogellenes módon lefolytatott mintavételi eljáráson alapul, a bíróság pedig "nem megfelelően értékelte a bizonyítékokat".
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Jövedéki ügyekben a Jöt. 48. § (2) bekezdés a) és b) pontjai értelmében elsődlegesen a Jöt., másodlagosan az Art. előírásait kell alkalmazni. A Ket. rendelkezései csak akkor irányadók, ha a Jöt. és az Art. nem rögzít speciális szabályozást.
Az Art. 95. § (4) bekezdése rendelkezik a hatóságot terhelő tényállás tisztázási kötelezettről, ami az ügy érdemi eldöntése szempontjából lényeges, jogilag jelentős tények feltárására és bizonyítására terjed ki. A perbeli esetben az alperes azért sújtotta a felperest jövedéki bírsággal, mivel borászati mellékterméket, szőlőtörkölyt és 1 db desztilláló berendezést birtokolt engedélyt hiányában. Az alperes döntését a Jöt. 86. § (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében foglaltakra alapította.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján eljárva a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletében megállapított tényállás jogszerű. A megyei bíróság ítélete teljes körűen megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A felperes tévesen hivatkozott a R. 99. §-ában foglaltak megszegésére, mivel esetében az alperes jövedéki ellenőrzést végzett, amelyre a Jöt. 111. § (2) bekezdés d) pontja, 119. § (8) bekezdése vonatkozik. A megyei bíróság e körben iratszerűen rögzítette, hogy a mintavételnél a felperes képviselője is jelen volt, a jegyzőkönyvet aláírta, és a mintavétel módját nem kifogásolta. 2007. május 5-én pedig hatósági tanúk jelenlétében vett mintát a hatóság, ezért a mintavételek kapcsán jogszabálysértés nem állapítható meg.
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt [Pp. 275. § (1) bekezdése, BH 2002/29.]. Az ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az iratellenes, avagy téves tényeket, a logika szabályaival ellentétes vagy okszerűtlen ténybeli következtetéseket tartalmaz. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél jogi álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval. Ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség (BH 1994.622. és BH 1994.639.).
A Legfelsőbb Bíróságot a jogerős ítéletben jogszerűen megállapított tényállás a rendkívüli jogorvoslati eljárásban kötötte. A felperes egyébként nem jelölt meg olyan konkrét tényt vagy körülményt, amely a felülvizsgálati kérelemben előadottakat megalapozhatta volna. Az iratokból megállapíthatóan az ügy eldöntése szempontjából valamennyi releváns tény bizonyítottan és iratszerűen került rögzítésre, és ezekkel szemben a felperes - a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján eljárva - nem élt ellenbizonyítással. A felperes tehát 407 306 kg szőlőtörkölyt birtokolt, ami borászati mellékterméknek minősül, és erre, valamint a desztilláló üzemre nézve engedéllyel nem rendelkezett, tehát fennállt a jövedéki bírság kiszabásának jogalapja [Jöt. 86. § (2) bekezdése, 115. § (3) bekezdése].
A felperes felülvizsgálati kérelme annak tartalmát tekintve kizárólag a bizonyítékok felülmérlegelésére irányult, ennél fogva nem lehetett eredményes.
Osztja a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben is, hogy az alperesi határozat indokolásával kapcsolatos felperesi érvelés sem adhat alapot a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezésére.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.381/2008.)