adozona.hu
AVI 2012.11.126
AVI 2012.11.126
Amennyiben a vámkezelés nélkül forgalomba hozott áru tekintetében a fél forgalomba helyezést elősegítő megállapítása megállapítható, őt vámfizetésre kötelezett személynek kell minősíteni (1995. évi C. tv., 125., 126. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 2003. augusztus 11-én 1 db Audi gyártmányú személygépkocsit vett nyilvántartásba V. A. magánszemély részére, mely átmeneti őrzésre került. Az egységes vámáru-nyilatkozat záradékolása után 512 206 Ft vámterhet állapítottak meg, mely határozaton a belföldiesítési tételszám nem szerepelt, a hatóság részéről sem aláírásra, sem kiadmányozásra, továbbá a vámteher megfizetésére nem került sor. A felperes és V. A. 2003. augusztus 25-én megbízási szerződést kötöttek a fenti gépjármű érték...
AVI 2012.11.126 Amennyiben a vámkezelés nélkül forgalomba hozott áru tekintetében a fél forgalomba helyezést elősegítő megállapítása megállapítható, őt vámfizetésre kötelezett személynek kell minősíteni (1995. évi C. tv., 125., 126. §)
A vámhivatal 2003. augusztus 11-én 1 db Audi gyártmányú személygépkocsit vett nyilvántartásba V. A. magánszemély részére, mely átmeneti őrzésre került. Az egységes vámáru-nyilatkozat záradékolása után 512 206 Ft vámterhet állapítottak meg, mely határozaton a belföldiesítési tételszám nem szerepelt, a hatóság részéről sem aláírásra, sem kiadmányozásra, továbbá a vámteher megfizetésére nem került sor. A felperes és V. A. 2003. augusztus 25-én megbízási szerződést kötöttek a fenti gépjármű értékesítésének elősegítése érdekében, melyre 2003. december 13-án került sor és a gépjárművet 2003. december 19-én helyezték forgalomba.Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperest 1 569 399 Ft vámteher megfizetésére kötelezte V. A.-t három személy egyetemleges felelőssége mellett. Megállapította, hogy a vámárut belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül hozták forgalomba, a felperes a jogellenes belföldi forgalomba hozatalt elősegítette.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot - annak indokolását megismételve - helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy a fellebbezésben előterjesztett kifogásaira nem reagált. A gépjárművet megbízási szerződés alapján a szükséges iratokkal vette át, nincs jogszabályi kötelezettsége a dokumentumok hitelességének ellenőrzésére. A külföldről származó gépjárművek honosítási eljárásába nem volt joga beavatkozni.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásban hivatkozott a vámjogról, vámeljárásról, vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 125. § (2) bekezdés c) pontjára, melynek alapján vámfizetésre kötelezett, aki a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti. A vámfizetési kötelezettség szempontjából a Vtv. 126. § a) pontja értelmében jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki a vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül, vagy a vámhatóság megtévesztésével történt vámkezelés után belföldi forgalomba hozza, megszerzi, az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti, illetőleg az ilyen vámárut felhasználja.
A külföldi gépjármű forgalomba helyezése egy zárt okozati láncolat végén helyezkedik el, amely a vámkezeléssel kezdődik, a vámkezelés pedig a belföldiesítési tételszámot is tartalmazó határozat kiállításával és a vámteher megfizetésével fejeződik be. A perbeli esetben azonban ez elmaradt. Ezt követően a bíróság vizsgálta, hogy a forgalomba helyezésben való közreműködés megállapítható-e a felperes részéről. Rámutatott, hogy a személygépjármű értékesítésében, illetve a vevő meghatalmazása alapján a forgalomba helyezésben is tevékenyen részt vett, így a forgalomba helyezésben való közreműködés szintén megállapítható.
Rögzítette, hogy az alperesi határozat nem reagált a felperes fellebbezésében foglaltakra, de egy az ügy érdemére kihatással nem volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását, a keresetnek történő helyt adást, mert az megsértette a Pp. 164. §-át, 221. §-át a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. §-át, a Vtv. 125-126. §-ait. Továbbra is fenntartotta jogi álláspontját, hogy készen kapta a szabályosan lefolytatott vámeljárást igazoló okiratot, annak valóságtartalmát elfogadta, és jogszerűen járt az ügyben.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a perben alkalmazandó jogszabályok ismertetésével és az azok értelmezésével hozta meg döntését.
A közigazgatási iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a perbeli vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül hozták forgalomba. A felperes forgalomba hozatalt elősegítő magatartása is egyértelmű volt, hiszen ő járt el a perbeli gépjármű eladásával, illetve forgalomba helyezésével kapcsolatban. Ezért a Vtv. 125. § (2) bekezdés c) pontja és 126. § a) pontja alapján a felperest vámfizetésre kötelezett személynek kellett tekinteni. Ahogyan arra az elsőfokú bíróság ítélete is utalt, ezzel kapcsolatos kárát adott esetben polgári peres úton érvényesítheti a cselekményben résztvevőkkel szemben.
Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy bár az alperes részletesen nem reagált a felperes fellebbezésében foglaltakra, de ez az ügy érdemére nem volt kihatással. Az alperes határozata elfogadta az elsőfokú hatóság határozatában foglalt indokolást.
Az elsőfokú bíróság azért utalt a megyei bíróság egy másik közigazgatási perben hozott ítéletére, mivel abban az ügyben a felperesek a jelen per felperesével egyetemlegesen kötelezett magánszemélyek voltak.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.337/2008.)