adozona.hu
AVI 2012.11.125
AVI 2012.11.125
Az új eljárás esetén az adózó terhére nagyobb összegű adóhiány és adókülönbözet megállapítására van lehetőség (2003. évi XCII. tv. 97., 140. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága a felperesnél 2000-2002. évekre bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot végzett, amelynek eredményeként határozatában a felperes terhére 17 187 989 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg.
A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú hatóság határozatában...
AVI 2012.11.125 Az új eljárás esetén az adózó terhére nagyobb összegű adóhiány és adókülönbözet megállapítására van lehetőség (2003. évi XCII. tv. 97., 140. §)
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága a felperesnél 2000-2002. évekre bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot végzett, amelynek eredményeként határozatában a felperes terhére 17 187 989 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg.A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú hatóság határozatában a felperes terhére összesen 21 227 464 Ft adóhiányt állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, adóbírság, továbbá késedelmi pótlék megfizetésére.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2006. december 14. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot a 2000. évre megállapított személyi jövedelemadó különbözet és adóhiány, továbbá kapcsolódóan adóbírság és késedelmi pótlék körében módosította, egyebekben a határozat rendelkezéseit helybenhagyta.
A felperes keresetében az adóhatározatok megváltoztatását illetve hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság eljárása sértette (egyebek mellett) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 140. §-ában foglaltakat, mivel az alapeljáráshoz képest kiterjesztette az ellenőrzés hatáskörét, időtartamát, újabb és újabb tételre folytatott le vizsgálatot, az A. Idősek Otthona Kht.-ba (a továbbiakban: Kht.) történt apportálást jogellenesen értékelte, mivel e tárgykört az első eljárás nem érintette.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a 2000. évre vonatkozó adókülönbözet és adóhiány összegében módosította, kapcsolódóan az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is, amelyet meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolásában (többek között) az Art. 97. §-ának (4) bekezdése, 140. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján kifejtette, hogy a tényállást az adóhatóságnak kell feltárnia, és amennyiben az elsőfokú hatóság e kötelezettségét nem teljesítette, a felettes szerv új eljárásra utasíthatja. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az elsőfokú adóhatóság az alperes korábbi - elsőfokú határozatot megsemmisítő és új eljárásra utasító - határozatában foglaltaknak megfelelően járt el, kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezzel összefüggő tényállási elemeket vizsgálta. Az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperes álláspontját arra vonatkozóan, hogy amennyiben az elsőfokú eljárásban a revízió az apportálást nem vizsgálta, ezt a megismételt eljárásban már nem tehette volna meg, mivel az új eljárásra utasítás éppen amiatt történt, hogy az első vizsgálat során a revízió a tényállást nem tárta fel kellő mértékben.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet megváltoztatását, és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében az Art. 140. §-ának (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezéseit megsértette. Vitatta továbbá az elsőfokú bíróságnak az ítélet 13. oldalán, a 33. bekezdésben foglalt, egyenlegre vonatkozó megállapítását.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felperes az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályként az Art. 140. §-ának (1)-(2) bekezdéseit jelölte meg.
Az Art. 140. §-ának (1) bekezdése alapján amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. A (2) bekezdés értelmében új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed. Az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja.
A fellebbezés folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot azért semmisítette meg új eljárásra utasítással együtt, mert a valós adó alapjának megállapítása, a felperes által megfizetni köteles adó összegének pontos meghatározása további tények, körülmények, adatok vizsgálatával, beszerzésével volt elvégezhető. A tényállás tisztázása az Art. 97. §-ának (4) bekezdése alapján az adóhatóság kötelezettsége, amelyet az elsőfokú hatóságnak megismételt eljárás keretében kellett elvégeznie.
A felperes valójában az Art. 140. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, és annak adóhatósági megvalósítását sérelmezte. A másodfokú hatóságnak utasításában meg kell határoznia az új eljárás terjedelmét (a vizsgálandó tényeket, körülményeket, az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot), az elsőfokú hatóság pedig az új eljárásban kizárólag az utasításban foglalt elemeket vizsgálhatja. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes és az elsőfokú hatóság e törvényhelyben foglaltak szerint járt el.
Az alperes konkrétan meghatározta, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú hatóságnak mit kell vizsgálnia, közöttük a Kht. és a felperes adózás szempontjából következményekkel járó gazdasági kapcsolatát, a megismételt vizsgálat körét és terjedelmét pedig az elsőfokú hatóság nem lépte túl. A felperes adófizetési kötelezettsége az általa megvalósított gazdasági eseményeken alapulhat, az ellenőrzés feladata pedig az Art. 97. §-ának (4) bekezdésében, 140. §-ának (1)-(2) bekezdésében rögzített keretek között a valós tényállás felderítése, amely eljárást az adóhatóság a perbeli ügyben jogszerűen végzett. Annak okán, hogy az adóhatóság az új eljárást a jogszabályokban foglaltak megtartásával folytatta le, az a tény, hogy az új vizsgálat az adózó terhére nagyobb összegű adókülönbözet és adóhiány megállapítását eredményezte, a megismételt eljárás jogszerű következménye.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
A felperes érvelése a vitatott egyenlegre vonatkozóan lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.368/2008.)