adozona.hu
BH+ 2012.11.493
BH+ 2012.11.493
Gépjármű kötelező elkobzásának esete [918/83/EGK 112. cikk, 1186/2009/EK r. 107. cikk, 2003. évi CXXVII. tv.120. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2010. november 20-án Ukrajnából belépésre jelentkezett a Magyar Köztársaság területére az általa vezetett, és a tulajdonában lévő személygépjárművel, vámáru-nyilatkozatán a gépjármű üzemanyag tartályában 70 liter, 1 db hordozható kannában 10 liter benzin vámmentes jogcímen történő vámkezelését kérve.
A tételes vámvizsgálat során az ellenőrzést végző pénzügyőr úgy ítélete meg, hogy az üzemanyagtartály nem tekinthető szabványosnak, ezért a vámhatóság szakértő vizsgálatot rendelt el....
BH+ 2012.11.493 Gépjármű kötelező elkobzásának esete [918/83/EGK 112. cikk, 1186/2009/EK r. 107. cikk, 2003. évi CXXVII. tv. 120. §]
A felperes 2010. november 20-án Ukrajnából belépésre jelentkezett a Magyar Köztársaság területére az általa vezetett, és a tulajdonában lévő személygépjárművel, vámáru-nyilatkozatán a gépjármű üzemanyag tartályában 70 liter, 1 db hordozható kannában 10 liter benzin vámmentes jogcímen történő vámkezelését kérve.A tételes vámvizsgálat során az ellenőrzést végző pénzügyőr úgy ítélete meg, hogy az üzemanyagtartály nem tekinthető szabványosnak, ezért a vámhatóság szakértő vizsgálatot rendelt el. Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Debreceni Intézete (a továbbiakban: szakértő) a 2010. december 17-én kelt igazságügyi mérnökszakértői véleményében megállapította, hogy a gépjármű gyárilag szerelt üzemanyag tartállyal rendelkezik, amelyet "házilagos" módszerrel átalakítottak oly módon, hogy a töltőcsonk alsó végében elhelyezett, a jármű borulása esetén az üzemanyag szabadba jutását akadályozó biztonsági szelepet - meg nem határozható időpontban - eltávolították. A gépjármű az üzemanyagtartályának átalakításával nem felel meg a gyártóművi kivitelnek, a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendeletben meghatározott szabványos tartály kritériumainak. A szakértői vélemény szerint a biztonsági szelep utólagos eltávolításának oka az üzemanyagtartályban lévő benzin gyorsabb lefejthetősége, mással az nem indokolható. A biztonsági szelep eltávolítása gyakorlatilag nem változtat a tartály feltölthető mennyiségén.
A szakértő kifejtette továbbá, hogy az üzemanyag felhasználása közben a tartályban vákuum keletkezhetne, ezért szükséges, hogy a felhasznált üzemanyag helyére levegő kerüljön. E feladatot a gyár egy szelep segítségével oldotta meg, amely a töltőcsonk felső végében került elhelyezésre, és azt a tanksapka zárása automatikusan megnyitja. E szelep közvetlen kézi erővel, vagy valamely eszközzel történő működtetésével, kiiktatásával akár a tartály (amelynek névleges, a gyártómű által megjelölt térfogata 70 liter, de a fokozott biztonság érdekében 30%-kal nagyobb a tágulási tere, így a belső térfogata közelítőleg 105 liter) teljes térfogata is feltölthető. Az üzemanyagtartályba tölthető hatóanyag mennyisége 70 liter, amelynek az elérését berendezés jelzi. A tartály tágulási terének feltöltésére "véletlenszerűen" nem kerülhet sor. A szakértői vizsgálat az üzemanyagtartályban 76 liter üzemanyagot mért.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2011. január 3. napján kelt határozatával a felperest jövedéki törvénysértés elkövetése miatt 30 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, elrendelte a lefoglalt 76 liter nem szabványos üzemanyag elkobzását és megsemmisítését, a személygépkocsi, a forgalmi engedély, az 1 db ajtókulcs/indítókulcs elkobzását, továbbá a 10 liter nem szabványos üzemanyag visszaadását.
A fellebbezést folytán eljárt alperes a 2011. február 24. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot a 10 liter üzemanyagra vonatkozó részében megváltoztatta (elrendelve annak is az elkobzását), egyebekben helybenhagyta.
Döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. §, 3. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, 4. § a)-b) pontjai, 7. § 38. pontja, 9. § (2) bekezdése, 48. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)-b) pontjai, 114. § (1)-(3) bekezdései, 120. § (1)-(3) bekezdései, a 918/83/EGK tanácsi rendelet 112. cikk (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés a)-c) pontjai, az elsőfokú határozat időpontjában hatályos, a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács 2009. november 16-i 1186/2009/EK rendeletének (a továbbiakban: EK r.) 107. cikk (1)-(2) bekezdései, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§ (4)-(6) bekezdései alapján hozta meg.
Indokolása szerint a magán gépjármű szabványos tartályaiban lévő üzemanyagok, amelyek a Közösség vámterületére belépnek, behozatali vámoktól mentesen hozhatók be. A biztonsági szeleprendszer eltávolítása miatt a jármű üzemanyag tartálya az EK r. rendelkezésének nem felelt meg, így az abban lévő üzemanyag vámmentes jogcímen nem vámkezelhető. A felperes nem volt jogosult vámmentes jogcímen kérni az átalakítás folytán nem szabványos üzemanyagtartályban lévő benzin vámkezelését, és az írásbeli vámáru-nyilatkozatában sem a tartályban lévő tényleges mennyiséget tüntette fel. A jövedéki törvénysértést az üzemanyagtartályban lévő teljes üzemanyag mennyiségre követte el, amelynek jogi sorsát osztja a kannában lévő, biztonsági üzemanyag-tartalék.
A vámhatóság a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a felperes gépjárművén jövedéki törvénysértést célzó átalakítást végeztek, ezért a gépjárművet el kell kobozni. A jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítás megállapítását már az megalapozta, hogy az átalakított gépjárműben, pontosan annak átalakított részében adózás alól elvont jövedéki termék került előtalálásra. Megalapozta továbbá a gyári tartály olyan átalakítása, hogy a töltőcsonk biztonsági szelepének eltávolításával lehetővé vált a tágulási tér feltöltése üzemanyaggal, így felperes az országba a névlegesnél több üzemanyagot hozott be.
Az alperes kifejtette, hogy a Jöt. szankció rendszere objektív felelősségen alapuló, így az alkalmazhatósága szempontjából a szubjektív elemek irrelevánsak.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság a tényállás tisztázási kötelezettségét teljes körűen nem teljesítette, megállapításai iratellenesek. A szelep eltávolítása nincs hatással a betankolt üzemanyag mennyiségére, a szakvéleménnyel ellentétes alperesi megállapítások nem foghatnak helyt, a határozatok jogsértők.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a hatóság tisztázott tényállás alapján jogszerű határozatot hozott, a Jöt. objektív felelősségi rendszere alapján nincs jelentősége a felperes szándékának, tudatának, az átalakítás időpontjának, a kivitelezés módjának és személyének. A szakértő meghallgatása, szakvéleményének kiegészítése nem volt indokolt, mert a releváns tények a szakértői véleményből egyértelműen és ellentmondás nélkül megállapíthatók voltak.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Felülvizsgálati kérelmét I-IV. pontokba foglalta, az I. pontban a közigazgatási eljárást, a II. pontban a szakértői véleményt, a III. pontban a jogerős ítéletet ismertette, továbbá eseti döntéseket is. A IV. pontban kifejtette, hogy - álláspontja szerint - az elsőfokú bíróság "nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, a szakértői vélemény megállapításait tévesen értelmezte, abból téves következtetést vont le", amely megalapozatlan tényállást, és jogsértő döntést eredményezett. A szakértő meghallgatására szükség lett volna az üzemanyagtartály két szelepére vonatkozóan.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a Ket.-nek a bírósági felülvizsgálat lehetőségét rögzítő 109. § (1) bekezdésének, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a Kúria előtti felülvizsgálati eljárást szabályozó 270. § (2) bekezdésének a megjelölésén kívül egyetlen egy helyen, a 2. oldal hatodik bekezdésében hivatkozott jogszabályra: "mivel a másodfokú hatóság határozata a szakértői megállapításokkal ellentétes tényállításokat tartalmazott, így a Jöt. 120. § (2) és (3) bekezdésére alapított álláspontja jogsértő volt, ezért a Ket. 50. § (1) bekezdésére alapítottan terjesztettem elő kereseti kérelmemet".
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályban fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási (Pp. 260. §), jogkérdésben felülvizsgálati (Pp. 270. §) kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [Pp. 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés, BH 2002/490., KGD 2002/262.]. A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályként egy jogszabályhelyet sem jelölt meg, csak az álláspontja szerint az alperes által jogsértő módon alkalmazott Jöt. 120. § (2) és (3) bekezdésére hivatkozott.
A Jöt-ben a "Jövedéki ellenőrzés és jogkövetkezmények" című XVII. fejezet tartalmazza, a "Lefoglalás és elkobzás" alcím alatt, a 120. §-t. A (2) bekezdés szerint a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A (3) bekezdés értelmében a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyeztek.
A közigazgatási eljárásban a Ket. 58. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. E jogszabályhely megfelelő alkalmazásával rendelt el a jövedéki hatóság szakértői bizonyítást, és az alperes helytállóan rögzítette határozatában, hogy a szakértő szakkérdésekre ad választ, és a szakértelmével megállapított tények jogi minősítését már a hatóságnak kell elvégeznie.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a közigazgatási eljárásban eljárt szakértő egyértelmű, ellentmondást nem tartalmazó és az ügy eldöntéséhez szükséges minden kérdésre részletes választ tartalmazó szakvéleményt készített, ezért sem a szakvélemény kiegészítése, sem a szakértő tárgyaláson való meghallgatása nem volt indokolt. A Ket. 59. § (4) bekezdésének és a Pp. 182. § (3) bekezdésének azonos rendelkezése szerint abban az esetben szükséges a szakértőtől a szakvéleményével kapcsolatosan további felvilágosítást kérni, ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér. A felperes nem hivatkozott arra, hogy a szakértői véleményben e felsorolt hibák, hiányosságok lennének.
A Pp. 3. §-ának (4) bekezdése értelmében a bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. Az elsőfokú bíróság e jogszabályhely helyes alkalmazásával mellőzte a felperes által indítványozott szakértői bizonyítást, és döntését a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően részletesen megindokolta.
A peres felek között nem volt vitatott, és azt a szakértői vélemény is aggálytalanul megállapította, hogy a felperes gépkocsijának üzemanyag tartályát egyedileg átalakították, az nem felel meg a gyártóművi kivitelnek, hogy e tartály névleges, a gyártómű által megjelölt térfogata 70 liter, de abban a hiteles mérés szerint 76 liter üzemanyag volt, továbbá, hogy a tartálynak a névleges térfogatán felüli, a biztonsági okokból kialakított tágulási terének a feltöltésére véletlenszerűen nem kerülhet sor.
A alperes és az elsőfokú bíróság e tények alapján, figyelemmel az EK r. 107. cikkében, a Jöt. 120. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakra helytállóan állapították meg, hogy az ellenőrzés alá vont gépjárművön jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, amelynek következményei (elkobzás) alól a Jöt. objektív felelősségi rendszere okán a személygépkocsit vezető tulajdonos-felperes nem mentesülhet.
A felperes vitatta még a bizonyítási eljárást, a bizonyítékok értékelését, azonban egyrészt ennek jogszabályi alapját nem jelölte meg, másrészt a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a szakértői véleményt, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos.
Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján, a Kúria nem állapított meg.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet elutasító döntését, amelyet a Kúria aggálytalanul elfogadott.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria, Kfv.V.35.584/2011.)