adozona.hu
AVI 2012.10.116
AVI 2012.10.116
Jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása csak termékkísérő okmánnyal lehetséges [1997. évi XCIII. tv. 11. § (5) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az E. Vámhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2004. január 16-án az E., V. út 15. szám alatt, ahol a felperessel együtt több gazdálkodó szervezet üzemeltetett boradó raktárt, ellenőrzést tartott. A vámhatóság meghatározott gazdálkodók készletében többletet, míg a felperesnél hiányt tárt fel, a cégek úgy nyilatkoztak, hogy a náluk fellelt bormennyiség tulajdonosa a felperes.
Az elsőfokú hatóság határozataival a gazdálkodó szervezeteknél készlet-többletnek minősített bormennyiség után a ...
AVI 2012.10.116 Jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása csak termékkísérő okmánnyal lehetséges [1997. évi CIII. tv. 11. § (5) bek.]
Az E. Vámhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2004. január 16-án az E., V. út 15. szám alatt, ahol a felperessel együtt több gazdálkodó szervezet üzemeltetett boradó raktárt, ellenőrzést tartott. A vámhatóság meghatározott gazdálkodók készletében többletet, míg a felperesnél hiányt tárt fel, a cégek úgy nyilatkoztak, hogy a náluk fellelt bormennyiség tulajdonosa a felperes.Az elsőfokú hatóság határozataival a gazdálkodó szervezeteknél készlet-többletnek minősített bormennyiség után a felperessel szemben összesen 4 962 110 Ft jövedéki adót, 4 962 110 Ft adóbírságot, és a nyilvántartások nem megfelelő vezetése, termékkísérő okmány (a továbbiakban: TKO) kiállítási kötelezettség elmulasztása miatt 3 000 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Indokolásában a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-ának 6. pontja, 10. §-ának (2) bekezdés c) pontja, 11. §-ának (1) bekezdése, (4)-(5) bekezdései, 14. §-ának (2) és (8) bekezdései alkalmazásával (egyebek mellett) megállapította, hogy felperes a jövedéki terméke meghatározott mennyiségét az egyes cégekhez TKO kiállítása nélkül tárolta át, amely okirat hiányában a ki- és betárolás visszaigazolása sem történt meg, így a visszaigazolás nélkül áttárolásra került, adófelfüggesztés hatálya alatt állott jövedéki termék után beállt az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség.
Az alperes a 2004. április 6-án kelt határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperes keresetében az első- és másodfokú határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta (többek között), hogy 2003. IV. negyedévben jövedéki terméknek nem minősülő mustot készített és tárolt be, amely természetes erjedés folytán vált borrá. Az ellenőrzés időpontjáig a terméken semmilyen műveletet nem végzett, azt fizikailag nem mozgatta, így TKO kiállítási kötelezettsége sem keletkezett. A vámhatóságnak tehát nem volt jogalapja az adótartozás megállapítására és szankció kiszabására.
Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban meghozott jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletében (egyebek mellett) tényként állapította meg, hogy felperes részéről a must betárolása 2003. október 31-ig megtörtént, az erjedést követően borrá alakult, és az ellenőrzés időpontjában már a Jöt. 54/A. §-ának (1) bekezdés a) pont pontja szerint jövedéki terméknek minősült.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Jöt. hatálya alá tartozik - a 7. § 1. pont alapján - a jövedéki termék belföldi előállítása, így a bor előállításának egyik eleme: a must betárolása a Jöt. 7. §-ának 13. pontja szerint jövedéki tevékenységnek minősült. A felperesnek a must betárolásakor azt kísérő okmánnyal (BKO), az ellenőrzés időpontjában pedig, amikor az ellenőrök már bort találtak, TKO-val kellett volna rendelkeznie, mert a felperes nyilvántartásában szereplő bormennyiség nem a saját vagy jogszerű használatában álló tartályokban volt ténylegesen, hanem más adóraktári engedélyes engedélyével és tevékenységével érintett tartályokban. A más cégek tartályainak jogszerű használatát egyébként a felperes sem a must betárolásának időpontjában, sem az ellenőrzés időpontjában nem tudta igazolni. Jogi értelemben tehát megvalósult a jövedéki termék adófelfüggesztés hatálya alatt álló mozgatása, annak betárolása, amelyet a felperes kellő módon nem dokumentált, és nem bizonylatolt. Az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége ezért a hatóság által helytállóan alkalmazott jogszabályok alapján a más gazdálkodó szervezeteknél felvett bormennyiségre beállt.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet az adóraktárba való be-, illetve kitárolás, és a TKO kiállítási kötelezettség körében sérti a Jöt. 7. §-ának 12. és 13. pontját, 11. §-ának (4)-(5) bekezdéseit, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §-át, ugyanis a musthoz TKO-t nem kellett kiállítania, a jövedéki termékké vált bor fizikai mozgatása pedig nem történt meg. Jogszabályhely megjelölése nélkül vitatta az ítéletnek a BKO kiállítással kapcsolatos indokolása részletességét, továbbá a jövedéki ügyintézőre, illetve a számítógépes rendszerére vonatkozó részeit.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem érintett részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett részeit, közöttük a más cégek tartályainak felperes általi használatára vonatkozó részét, nem vizsgálhatta.
A hatóság és az elsőfokú bíróság által egyezően megállapított tényállás szerint a felperes tulajdonában lévő bor úgy volt más cégek adóraktárában betárolva, hogy felperes nem rendelkezett megfelelő okiratokkal a más társaságok tartályainak használatára, illetve e tartályokban lévő jövedéki termékre.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének - felülvizsgálati kérelemmel nem támadott - megállapítása szerint a felperes a perben a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem igazolta, hogy érvényes és jogszerű használatra feljogosító bérleti szerződést kötött a más adóraktári engedélyesek használatában lévő tartályokra.
Az ellenőrzés időpontjában felperesnek a más cégek adóraktárában fellelt bora a Jöt. 54/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján jövedéki terméknek minősült, amelynek belföldi előállítása a Jöt. 8. §-ának (1) bekezdés a) pontja értelmében jövedéki adóköteles tevékenység. Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében pedig érvényesítendő követelmény az, hogy a jövedéki termék előállítása, tárolása, raktározása a Jöt. szabályozásának megfeleljen [Jöt. 1. § (1)-(2) bekezdés].
A Jöt. 10. §-ának (1) bekezdése rendelkezik az adófelfüggesztésről, amely az adókötelezettség keletkezésének 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetében az adó-megállapítás és az adófizetés halasztását jelenti. A jövedéki termék adófelfüggesztéssel való szállításának eseteit a Jöt. 11. §-a szabályozza. A jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása csak az (5) bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal megengedett. A termékkísérő okmány az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának az igazolására szolgáló bizonylat. A termékkísérő okmány a kiállítójának, a címzettnek, a fuvarozónak a megnevezését, a szállított jövedéki termék azonosítását és mennyiségi adatait, továbbá a kitárolásra, betárolásra vonatkozó adatokat és igazolásokat tartalmazza. A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár állítja ki. [Jöt. 11. § (1), (5)-(6) bekezdés]. Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének a kitárolást követő 31. napon beáll az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége [Jöt. 14. § (2) bekezdés].
A felperes által előállított és nem a saját adóraktárában lévő bora is a Jöt. hatálya alá tartozik, így az ellenőrzés során bizonylatolni volt köteles, hogy az előállított és más cég adóraktárában lévő jövedéki terméke adófelfüggesztés hatálya alatt áll. A felperes azonban ezt nem igazolta. Az az előadása pedig, hogy a betárolt must vált borrá, és a terméket fizikailag nem mozgatta, a bizonylatokat nem pótolja, a saját jövedéki termékének a nem saját adóraktárban való jogszerű letétét ugyanis nem bizonyította.
Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan állapította meg, hogy megvalósult a felperes előállított jövedéki termékének a mozgatása, és bizonylatolás, igazolás hiányában a Jöt. 14. §-ának (2) bekezdése alapján az adó-megállapítási és az adófizetési kötelezettség beállt.
A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslat, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot jogkérdésben vizsgálja felül. A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a BKO kiállításra, jövedéki ügyintézőre, illetve a számítógépes rendszerre vonatkozó részei érdemi felülvizsgálatát a felülvizsgálati kérelem alapján nem végezhette el, mivel a felperes nem jelölte meg azokat a jogszabályhelyeket, amelyeket álláspontja szerint az ítélet e részei sértenek. Jogszabályi hivatkozás hiányában pedig jogkérdésben a felülvizsgálat nem teljesíthető.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.274/2008.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2009.213 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
