adozona.hu
AVI 2012.10.111
AVI 2012.10.111
Az adóbírság mérséklésénél az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát kell vizsgálni [2003. évi XCII. tv. 171. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 2006. évre általános forgalmi adónemben ellenőrzést tartott.
Az ellenőrzés során a felperes úgy nyilatkozott, hogy a 2006. évre vonatkozó iratait nem tudja az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani, mert azok a telephely váltás során eltűntek, feltehetően a képződött hulladékkal együtt szeméttelepre kerültek.
Az elsőfokú adóhatóság határidőt adott a felperesnek az iratanyag rendezésére, pótlására. A felperes arra hivatkozott, hogy 2006. évre vonatkozó adóbevallási k...
AVI 2012.10.111 Az adóbírság mérséklésénél az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát kell vizsgálni [2003. évi XCII. tv. 171. § (1) bek.]
Az adóhatóság a felperesnél 2006. évre általános forgalmi adónemben ellenőrzést tartott.Az ellenőrzés során a felperes úgy nyilatkozott, hogy a 2006. évre vonatkozó iratait nem tudja az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani, mert azok a telephely váltás során eltűntek, feltehetően a képződött hulladékkal együtt szeméttelepre kerültek.
Az elsőfokú adóhatóság határidőt adott a felperesnek az iratanyag rendezésére, pótlására. A felperes arra hivatkozott, hogy 2006. évre vonatkozó adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett, és az akkor rendelkezésre álló iratok alapján negyedévenként adólevonási jogával élt.
Az ellenőrzés eredményeként meghozott elsőfokú határozat a felperes terhére a vizsgált negyedévekre különböző adóhiányokat állapított meg, összesen kötelezte 8 172 000 Ft adókülönbözet megfizetésére, ezen túl 4 086 000 Ft bírságot és 782 000 Ft késedelmi pótlékot is megállapított felperes terhére.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2007. július 25-én az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében kérte e határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését. Ismételten arra hivatkozott, hogy az alperes olyan általános forgalmi adó megfizetésére kötelezte, amelyet az évközi beszerzései után már megfizetett.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
Utóbb a felperes módosította a keresetét az általános forgalmi adó visszaigénylés iránt előterjesztett kérelmét nem tartotta fenn, keresetét kizárólag abban a körben tartotta fent, hogy kérte az eset összes körülményeire tekintettel az adóbírság mérséklését.
A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően az adóbírság vonatkozásában megváltoztatta és a felperest 2 450 600 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy csak az adóbírság kérdésében kell határoznia, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 170. § (1), valamint 171. § (1) bekezdésének rendelkezéseit idézve a bizonyítékokat mérlegelve arra az álláspontra jutott, hogy a felperes olyan tevékenységi kört folytatott, (hulladék feldolgozás) amelynek során a telephelyváltással járó költöztetés során a feldolgozott áru közé valóban bekeveredhettek és eltűnhettek a vizsgált év iratai. Ezen túl a felperes javára értékelte az elsőfokú bíróság azt is, hogy nem csupán az adó visszaigényléssel, hanem az adóbevallással kapcsolatos iratok is megsemmisültek, ugyanakkor a bevallás és befizetési kötelezettségének eleget tett.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az iratmegőrzés tekintetében valóban nem járt el a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel, e magatartást azonban súlyosító körülményként tovább értékelni a felperesre nézve aránytalan megterhelést jelentene, ezért a bíróság úgy látta, hogy a kiszabott 50%-os adóbírság helyett a 30%-os bírság is megfelelő.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljes egészében való elutasítását.
Az adóhatóságnak az volt az álláspontja, hogy az a tény, miszerint az adózónak valamennyi irata eltűnt, nemcsak az adó-visszaigénylési iratok, nem enyhítő, hanem éppen súlyosító körülményként vehető figyelembe.
Az alperes álláspontja szerint nem álltak fenn az Art. 171. § (1) bekezdésében foglalt kivételes méltánylást érdemlő körülmények, így a bírság mérséklésének nem volt helye.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte az ítélet hatályban tartását.
A peres felek a felperes keresetének elutasító rendelkezését jogorvoslati kérelemmel nem támadták, e tekintetben a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet nem bírálta felül.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperes terhére megállapított adóbírságot mérsékelte a bizonyítékok mérlegelése alapján. A Pp. 275. § (1) bekezdés alapján a bizonyítékok felülmérlegelésének, új bizonyítási eljárás lefolytatásának a felülvizsgálati eljárásban nincs helye. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a jogerős ítélet iratellenes, hiányos, vagy feltűnően okszerűtlen következtetések levonását tartalmazza. Ilyen esetet a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt. Az Art. 170. § (1) bekezdés alapján adóhiány, illetve jogosulatlan visszaigénylés megállapítása esetén adóbírságot kell fizetni, melynek mértéke az adóhiány 50%-a.
Az Art. 171. § (1) bekezdése alapján azonban, ha az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból, vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazott tagja, vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.
Az elsőfokú bíróság ítéletében értékelte a felperesi adózó adott esetben tanúsított magatartását, és ennek alapján az 50%-ban kiszabható bírságot 30%-osra mérsékelte.
A Legfelsőbb Bíróság a bírósági mérlegelést nem kívánta felülmérlegelni. Kiemeli az elsőfokú ítéletből azt a méltányolható körülményt, mely szerint a felperesnél kimutatott adókülönbözetet nem az adófizetés kikerülése, vagy adókötelezettség eltitkolása, hanem a meglévő iratok nem kellő gondossággal való kezelése okozta.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.325/2008.)