adozona.hu
AVI 2012.10.109
AVI 2012.10.109
Az Art 35. § (2) bekezdésének f) pontja alapján a betéti társaság beltagja kötelezhető a társaság adótartozásának megfizetésére (2003. évi XCII. tv. 35. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságnak jogerős adóhatósági határozatok alapján 961 000 Ft fennálló adótartozása volt. A Bt. ellen a tartozás behajtása érdekében az adóhatóság végrehajtási eljárást kezdeményezett, ez azonban eredményre nem vezetett. Ennek következtében az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés f) pontja és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 108. § (1) bekezdés...
AVI 2012.10.109 Az Art 35. § (2) bekezdésének f) pontja alapján a betéti társaság beltagja kötelezhető a társaság adótartozásának megfizetésére [2003. évi XCII. tv. 35. §]
Az A. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságnak jogerős adóhatósági határozatok alapján 961 000 Ft fennálló adótartozása volt. A Bt. ellen a tartozás behajtása érdekében az adóhatóság végrehajtási eljárást kezdeményezett, ez azonban eredményre nem vezetett. Ennek következtében az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés f) pontja és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 108. § (1) bekezdése alapján a felperest, mint a társaság beltagját kötelezte az adótartozás megfizetésére elsőfokú határozatával.A határozat ellen a felperes fellebbezett, és arra hivatkozott, hogy az adótartozás keletkezésekor már nem volt a társaság beltagja, egyébként is csak végrehajtható okirat alapján lenne megindítható a végrehajtási eljárás ellene.
Az alperes, mint másodfokú hatóság 2008. január 24-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozat indokolása szerint a közhiteles cégmásolat szerint a felperes 2001. október 1. napjától 2007. május 14. napjáig volt a Bt. beltagja, az adótartozások a beltagsági jogviszony fennállása alatt keletkeztek, ezért kellett az adótartozás megfizetésére kötelezni.
A felperes keresetében e határozat megváltoztatását és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
A felperes arra hivatkozott, hogy a városi bíróság 2005. április 21-én kelt jogerőre emelkedett ítéletében - többek között - megállapította, hogy 2002. május 14-én megtartott taggyűlés alapján az új beltag Sz. A., akit a Bt. cégjegyzésre jogosult és kizárólagos üzletvezetéssel megbízott képviselőjének kellett tekinteni.
A betéti társaság ugyanis módosította társasági szerződését, ennek a cégbírósághoz való benyújtása Sz. A. hibájából maradt el, aki nem tette meg a változások bejegyzéséhez szükséges intézkedéseket.
A felperes szerint tehát 2002. május 14. napjától ténylegesen a Bt. beltagja már Sz. A. volt, ezért őt kellett volna az adótartozás megfizetésére kötelezni.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság hivatkozott a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre, így az Art. 35. § (1) bekezdésére, a Gt. 108. § (1), (3) bekezdésére, 104. § (1) bekezdésére, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: C.tv.) 22. § (1) és (3) bekezdésére. Ennek alapján megállapította, hogy a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül, ennek adatait meghatározónak kell tekinteni. A cégnyilvántartásból beszerzett cégmásolat szerint a Bt. beltagja 2001. október 1-jétől 2007. május 14-ig a felperes volt, aki egyben képviseletre is jogosult volt. Az adóhatósági határozattal érintett adótartozások esedékessége 2002-től 2006-ig tartott, így a felperes fizetésre kötelezése a jogszabályoknak megfelelt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes megismételte azt a jogi álláspontját, miszerint a betéti társaság tartozásai 2002. május 12. után keletkeztek, amikor Sz. A. volt a beltag. Ismételten hivatkozott a városi bíróság jogerős ítéletére, mely szerint az új beltagnak kellett volna a cégnyilvántartásba a változást átjelentenie.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálja felül.
A jelen esetben kizárólag azt a jogkérdést kellett eldönteni, hogy a megszűnt betéti társaság adótartozásáért kinek kell felelősséggel tartoznia, kit lehet az adótartozások megfizetésére kötelezni. A felperes sem vitatta azt a tényt, hogy az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja értelmében, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság rájuk vonatkozó szabálya szerint a helytállni köteles tag.
E rendelkezés alapján tehát a betéti társaság beltagja az, aki kötelezhető a társaság adótartozásának megfizetésére, mint úgynevezett "mögöttes felelős".
Nem volt vitás az a tény sem, hogy az adóhatósági határozattal érintett adótartozások esedékessége 2002-2006 közötti időszakra esett. Vitatott csak az volt, hogy ezen időszak alatt kit kell a bt. beltagjának tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az alperes és az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel, mely szerint a C.tv. 22. § (2) és (3) bekezdése alapján a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változását. A cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően lehet hivatkozni, amennyiben az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő 16. napon pedig a harmadik személy bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetőség.
Nem vitás tény, hogy a felperes beltagsága a cégnyilvántartásba való átvezetéssel, illetőleg Cégközlönyben való közzététel szerint 2007. május 14-én szűnt meg, ezen időszakig esedékessé vált adótartozásért tehát az úgynevezett "mögöttes felelősként" helytállni köteles volt.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt ítéletében arra is, hogy büntetőeljárás során meghozott szombathelyi városi bírósági ítélet tényállása a közigazgatási határozat felülvizsgálatát lefolytató bíróságot nem köti. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy abban az esetben, ha más eljárás során megállapításra került, hogy kinek a felelőssége volt a cégnyilvántartási adatok változásának átvezettetése, abban az esetben ennek a személynek a felelősségének megállapítása, illetőleg egyéb kártérítési követelés érvényesítése más polgári peres úton kérhető.
A jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.324/2008.)