adozona.hu
ÍH 2012.139
ÍH 2012.139
EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS - AZ ÜGYVEZETŐ ÁLTAL FIZETENDŐ ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK KÖRE - A LETÉTBE HELYEZÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA A mérleg letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget elmulasztó adósi vezető tisztségviselőt a felszámolási eljárás költségeiben marasztalni kell. (Cstv. 63/B. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felszámoló 2011. szeptember 23-án terjesztett elő kérelmet a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezése iránt vagyonhiányra hivatkozva.
Az elsőfokú bíróság a 13. sorszám alatti, 2011. november 17. napján kelt végzésében az adós egyszerűsített felszámolását rendelte el és egyúttal a felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította. Elrendelte az adós megszüntetését és cégjegyzékből történő törlését. A felszámoló díját 300 000 Ft + 75 000 Ft áfában, összesen 375 000 Ft-ban á...
A felszámoló 2011. szeptember 23-án terjesztett elő kérelmet a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezése iránt vagyonhiányra hivatkozva.
Az elsőfokú bíróság a 13. sorszám alatti, 2011. november 17. napján kelt végzésében az adós egyszerűsített felszámolását rendelte el és egyúttal a felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította. Elrendelte az adós megszüntetését és cégjegyzékből történő törlését. A felszámoló díját 300 000 Ft + 75 000 Ft áfában, összesen 375 000 Ft-ban állapította meg.
Megállapította, hogy az adósnak záróvagyona nincs, így a hitelezők kielégítésére nem kerülhet sor.
Megkereste a végzés jogerőre emelkedését követően a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Letéti Csoportját, hogy a hitelező által befizetett 5000 Ft nyilvántartásba vételi díjat utalja ki a felszámoló számlájára.
Megkereste a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy a felszámoló részére az áfát is tartalmazó 182 500 Ft felszámolói díjnak a központi költségvetéssel szembeni érvényesítése érdekében járjon el.
Kötelezte az adós ügyvezetőjét, H. Cs.-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága részére 80 000 Ft eljárási költséget, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára 182 500 Ft-ot, valamint a felszámoló részére 187 500 Ft felszámolói díjat.
Végzésének indokolásában megállapította, hogy az adós fizetésképtelenségének megállapítására irányuló hitelezői kérelem 2010. június 13-án érkezett a bíróságra. Az adós fizetésképtelenségét az elsőfokú bíróság a 2010. augusztus 27. napján kelt és 2010. szeptember 23. napján jogerőre emelkedett 3. sorszám alatti végzésében állapította meg.
Rögzítette, hogy a felszámoló által beterjesztett záróanyag mindenben megfelelt a Cstv., valamint a 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet rendelkezéseinek. Az adós egyszerűsített felszámolását a Cstv. 63/B. § (1) bekezdése alapján rendelte el, tekintettel arra, hogy az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő.
Az adós ügyvezetőjét a Cstv. 63/B. § (6) bekezdése alapján marasztalta az eljárás költségeiben. E körben utalt arra, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 153. § (1) bekezdése szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének az adós ügyvezetője 2008. évre vonatkozóan nem tett eleget. Az eljárási költségek körén belül figyelemmel volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által befizetett 5000 Ft nyilvántartásba vételi díjra, valamint az eljárás kezdeményezése kapcsán felmerült további 75 000 Ft költségre.
Az elsőfokú bíróság az adós kiegészített fellebbezési kérelmének előterjesztését megelőzően a felszámolónak a 13. szám alatti végzés kijavítása iránti kérelmeit 20. sorszám alatti, a Győri Ítélőtábla Fpkf.IV.25.324/2012/2. számú végzésével jogerőre emelkedett végzésében elutasította.
Az elsőfokú végzés ellen az adós ügyvezetője terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak részbeni megváltoztatását, az eljárási költségekben őt marasztaló rendelkezések hatályon kívül helyezését, másodlagosan a felszámoló díjazásának 150 000 Ft + áfa összegre való mérséklését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a 2008. évre vonatkozóan is eleget tett az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Előadta, hogy a 2008. évre vonatkozóan a beszámoló elkészült és azt a könyvelő elektronikus úton benyújtotta az ügyfélkapun keresztül. Ennek igazolásaként csatolta a 2008. évre vonatkozó egyszerűsített éves beszámoló elküldését igazoló iratot, az egyszerűsített éves beszámolót, a 09EB elektronikus űrlapot, a könyvelővel folytatott elektronikus levelezést, a 0829-es társasági adók bevallásáról kiállított nyomtatványt, a 2009. május 24-i taggyűlési jegyzőkönyvet, a helyi iparűzési adóbevallást, valamint a 2009. május 26-i kiegészítő mellékletet.
Az ítélőtábla az elsőfokú végzést a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdésére tekintettel a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos:
Fellebbezésében az adós ügyvezetője sem hivatkozott arra, hogy a Cstv. 63/B. § (1) bekezdése szerinti feltételek az adóssal szemben ne állnának fenn.
Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy az adósnál megállapítható vagyonhiány megalapozta az egyszerűsített felszámolás elrendelését. Osztja az ítélőtábla a törvényszék álláspontját azt illetően is, hogy az egyszerűsített felszámolás elrendelése esetén a Cstv. 63/B. § (6) bekezdése alapján az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét az eljárás költségeinek viselésére kellett kötelezni, mert a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző 3 év mindegyikében nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.
A fellebbezéshez csatolt iratok nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a 2008. üzleti év vonatkozásában az adós ügyvezetője az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett.
A http://e-beszámoló.kim.gov.hu./fontos-tudnivalók.aspx. weboldalon található tájékoztatás szerint a beszámoló benyújtását követően a beküldő minden esetben két visszaigazolást kap az ügyfélkapun található elektronikus tárhelyére:
1. érkeztetési visszaigazolás: az ügyfélkapu küldi a beszámoló fogadásáról és annak továbbításáról.
2. informatikai vizsgálat eredményéről szóló értesítés: ez tartalmazza a beszámoló közzétételének igazolását, vagy az elutasítás okát.
A fellebbezéshez F/2 alatt csatolt irat az 1. pontban részletezett igazolásnak felel mindössze meg, ebből azonban nem következik az, hogy a beszámoló ténylegesen közzétételre alkalmas lett volna. Ennek ellentmond a másodfokú eljárásban 3. sorszám alatt beszerzett, a http://e-beszámoló.kim.gov.hu oldalról kinyomtatott adat, mely szerint a 2008. évre nem, csupán a 2007-es és 2009-es évekre vonatkozóan került sor az éves beszámoló közzétételére és letétbe helyezésére.
Az elsőfokú bíróság a 20. sorszám alatti a 13. sorszám alatti végzés kijavítása tárgyában hozott végzésében részletes indokát adta annak, hogy a felszámoló díjazása miért nem csökkenthető a másodlagos fellebbezési kérelemben foglaltaknak megfelelően. A Cstv. 59. § (1) bekezdése egyértelmű törvényi rendelkezést tartalmaz a felszámoló díjazásával kapcsolatban, nem engedve a bíróságnak e körben mérlegelési lehetőséget.
Az elsőfokú bíróság által is meghivatkozott, a 2009. évi LI. törvény 44. §-ával és a 2009. évi CXV. törvény 43. §. (1) bekezdés k) pontjával módosított Cstv. 63/B. § (6) bekezdése nem részletezte azokat az eljárási költségeket, amelyek megfizetésére az adós gazdálkodó szervezet vezetője kötelezhető és a bírói gyakorlatban sem alakult ki korábban egységes álláspont az eljárási költségek körét illetően.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a felszámolási eljárási költség a felszámolási eljárás kezdő időpontját követően is felmerülhet és ennek körébe tartozik mindenképpen az a felszámolói díj, amelynek megtérülésére a felszámoló alappal számíthat a Cstv. 59. § (5) bekezdése alapján függetlenül az adós vagyoni helyzetétől és a befizetett regisztrációs díjak összegétől.
A jelen eljárásban még nem alkalmazható a 2011. évi CXCVII. törvény 60. §-a, a Cstv. 63/B. § (6) bekezdését úgy módosította, hogy a bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámoló részére az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő díjnak az állam javára történő megtérítésére, továbbá [ha erre irányuló kérelmet terjesztett elő a (4) bekezdés szerinti végzés meghozatala előtt], a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező részére a hitelező által megfizetett illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére kötelezi,ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságok miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző 3 év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. A Cstv. 63/B. §-a kiegészült egy további (7) bekezdéssel is, amely kimondja, hogy a felszámolói díj (6) bekezdés szerinti megtérítését a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalához kell befizetni, amelyet a gazdasági hivatal a központi költségvetést megillető hányadként az 59. § (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutat ki.
E jogszabály-módosításból az következik, hogy a jogalkotó korábban sem kívánta kirekeszteni a Cstv. 63/B. § (6) bekezdésének alkalmazása során az eljárási költségek köréből a felszámolónak járó díjat, azonban arra nézve az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének felelőssége csak egy szűkebb, a Cstv. 59. § (5) bekezdésében meghatározott körre terjed ki. Ezt meghaladóan a felszámolói díj vezető tisztségviselő által történő megfizetésére a korábbi - a jelen eljárásban alkalmazandó - jogi szabályozás alapján sincs lehetőség (Debreceni Ítélőtábla Fpkf. III. 31.009/2011/2., Győri Ítélőtábla Fpkf. IV. 26.113/2011/2., Győri Ítélőtábla Fpkf. IV. 26.332/2011/2.).
Az ítélőtábla álláspontja szerint nem tekinthető eljárási költségnek az a hitelező által befizetett regisztrációs díj sem, amelyet az eljárás során a felszámoló hitelezői igényként nyilvántartásba vett és a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontja szerinti hitelezői igényként besorolt. A hitelezői igényként nyilvántartott regisztrációs díj osztja az "f" kategóriába sorolt követelések sorsát, az eljárás egyszerűsített módon történő befejezésével nem "sorolódik előre", nem válik eljárási költséggé.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. § és Pp. 253. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, mellőzte az adós vezető tisztségviselőjének az egyes hitelezők felé befizetett regisztrációs díj összegében meghatározott eljárási költségben való marasztalását, valamint a Cstv. 59. § (1) bekezdése szerinti felszámolói díjat meghaladó a felszámolói díjban történő marasztalását.
(Győri Ítélőtábla Fpkf. IV. 25.323/2012/4.)