adozona.hu
ÍH 2012.134
ÍH 2012.134
ALAPTŐKE-EMELÉS, HA A HATÁROZAT MEGHOZATALA ELŐTT MEGTÖRTÉNIK A RÉSZVÉNYES BEFIZETÉSE
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A H. Papírtermékeket Gyártó és Forgalmazó Zártkörűen működő Részvénytársaságot az F.-i Törvényszék Cégbírósága (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A társaságnak a C. Ltd. és az O. Meccanica S.p.a. a részvényese.
R. Emilio felügyelő bizottsági tag (továbbiakban: kérelmező) 2009. augusztus 6-án a Ctv. 74. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben, a társaság törvényes működésének helyreállítá...
ÍH 2012.134 ALAPTŐKE-EMELÉS, HA A HATÁROZAT MEGHOZATALA ELŐTT MEGTÖRTÉNIK A RÉSZVÉNYES BEFIZETÉSE
- TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
Nem teszi a részvénytársaság működését törvénysértővé az a körülmény, ha a részvényes a társaság alaptőke-emelési szándékának ismeretében, de még az erre vonatkozó döntéshozatal előtt a tőkeemelési jogcímre hivatkozással az általa átvenni kívánt részvények névértékét (kibocsátási értékét) a társaság pénzintézeti számlájára befizeti. Ha utóbb a befizetéssel összhangban álló közgyűlési határozat is megszületik, akkor ez megteremti a társaság jogosultságát arra, hogy a befizetett összeggel rendelkezzen [Gt. 210. §, 218. §, 231. §, 253. § és 254. §].
A H. Papírtermékeket Gyártó és Forgalmazó Zártkörűen működő Részvénytársaságot az F.-i Törvényszék Cégbírósága (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A társaságnak a C. Ltd. és az O. Meccanica S.p.a. a részvényese.
R. Emilio felügyelő bizottsági tag (továbbiakban: kérelmező) 2009. augusztus 6-án a Ctv. 74. § (1) bekezdés a), b)</a> és d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben, a társaság törvényes működésének helyreállítását kérte. Előadta, hogy a társaság közgyűlése 2008. február 15-én határozott a 955 100 000 forint összegű jegyzett tőke 300 000 000 forinttal 1 255 100 000 forintra emeléséről. Az O. Meccanica S.p.a. a tőkeemelést követően a 120 000 000 forintot a társaság számlájára befizette, a C. Ltd. azonban a tőkeemelés összegét, a tőkeemelés 2008. március 27-i bejegyzésétől számított egy éves határidőn belül, illetőleg a mai napig nem teljesítette, de a részvények névértékének 25%-át sem fizette be. A közgyűlés határozatát megelőzően, 2008. február 5-én ugyan megfizetett 180 000 000 forintot, e befizetése azonban nem minősülhet a tőkeemelés teljesítésének, mivel a tőkeemelés jogcímét a közgyűlési határozat keletkezteti. A Gt. 210. § (3) bekezdése alapján a törvénysértő állapot 2009. március 27-től fennáll. Egyebek mellett mellékelte a hivatkozott közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet, mely szerint a részvényesnek a törzstőkeemelés összegét a társaság Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett számlájára, törzstőkeemelés címén kell átutalniuk, valamint a Raiffeisen Bank 2008. március 19-i igazolását arról, hogy a C. Ltd. 2008. február 5-én törzstőkeemelés címén 180 000 000 forintot a társaság számlájára befizetett.
A társaság a kérelem elutasítását kérte elsődlegesen annak elkésett voltára és a kérelmező eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke hiányára hivatkozva. Másodsorban a kérelmet érdemben kérte elutasítani, állítva, hogy működése törvényes, a Gt. 218. § (2) bekezdése szerint a részvényes a fizetési kötelezettségét az igazgatóság felszólítását megelőzően is teljesítheti, továbbá a Gt.</a> nem tiltja az új részvények átvételére vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett személyek alaptőke emelést elrendelő közgyűlési határozat előtti befizetését. A részvényesek a tőkeemelésről egyhangúan döntöttek, az igazgatóság nem járt el jogellenesen, amikor a C. Ltd. által a közgyűlés napját tíz nappal megelőzően befizetett összeget elfogadta. Az új részvények ellenértékének befizetése ezzel teljesült.
Az elsőfokú bíróság 2010. február 15-én kelt Cgt. 01-09/008234/5. számú végzésével a kérelmet elutasította a törvényességi felügyeleti eljárás kizártságára hivatkozással.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2010. szeptember 9-én kelt 16.Cgtf. 43.818/2010/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését eltérő indokolással helybenhagyta. A végzés indokolása szerint a 2008. február 25-én elhatározott tőkeemelés folytán bejegyzett jegyzett tőke, mint cégjegyzéki adat jogsértő voltát, valamint a tőkeemelés végrehajtásával összefüggésben a társaság törvénysértő működését állító kérelem elkésett, tekintve, hogy az a tudomásszerzéstől számított 30 napos szubjektív határidőn túl került előterjesztésre.
A kérelmező felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság végzésével a Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.43.818/2010/2. számú végzését az F.-i Bíróság, mint Cégbíróság Cgt. 01-09/008234/5. számú végzésére kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolásában kifejtette, ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet, illetve állapotot nem szüntet meg, törvényességi felügyeleti eljárás mindaddig kezdeményezhető, amíg a helyzet, illetve az állapot fennáll. A jogalkotó ilyen esetben a tudomásszerzéshez kötve nem korlátozta az eljárás megindításának jogát. A Ctv. 72. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a közhiteles cégnyilvántartás biztosítása érdekében a törvényes működés kikényszerítésének szükségessége mindaddig fennáll, amíg a jogellenes állapot nem szűnt meg.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet jogsértés hiányában elutasította. A határozat indokolásában egyebek mellett rámutatott, hogy a törzstőke emelést már a 2008. január 10-i közgyűlési meghívó is tartalmazta napirendi pontként, a tőkeemelés bejegyzése iránti kérelemhez a társaság benyújtotta a számláját vezető bank igazolását arról, hogy a C. Ltd. részvényes, nem vitásan a közgyűlési határozatot 10 nappal megelőzően, 180 000 000 forintot törzstőkeemelés címén befizetett. A tőkeemelés határozathozatalhoz képest korábbi befizetése a részvénytársaság működését önmagában nem teszi törvénysértővé. A Gt. 210. § az átvenni vállalt részvények befizetése tekintetében csak végső időpontot határoz meg. A Gt. 218. § (2) bekezdésében foglaltak sem szűkítik a befizetésre nyitva álló határidőt. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná a közgyűlési határozat meghozatala előtti befizetéseket. A részvényesek a tőkeemelésről nem váratlanul döntöttek, C. Ltd. részéről a befizetésre kifejezetten törzstőke emelés címén került sor az elfogadott határozattal egyező összegben. Így a részvényes befizetése nem minősülhet más jogcímen, például tagi kölcsön címén történt befizetésnek.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását, a társaság törvénysértő működése megállapítását kérte. A kérelmében előadottakat fenntartva hangsúlyozta, egy "befizetéses" tőkeemelés esetén a befizetés nem előzheti meg a tőkeemelést elhatározó határozat meghozatalát. A tőkeemelés jogcímét maga a határozat keletkezteti, az rendelkezik arról, az átvenni vállalt részvények ellenértékét a részvényesnek mennyi időn belül kell befizetnie. A határidő a határozat napjától számít, tehát a befizetésnek van kezdő időpontja is. A törzstőke emelésről rendelkező határozatot megelőző befizetés csakis más jogcímen történhet, jegyzett tőkeként nem könyvelhető. Ebből következően a C. Ltd. a határozatot követően a mai napig nem tett eleget tőkeemelés befizetési kötelezettségének. Utalt arra is, hogy a tőkeemelés során másodlagosan az alapítás szabályai alkalmazandók. Amennyiben az elsőfokú bíróság érvelése helyes volna, úgy elképzelhető lenne, hogy a leendő részvényesek az alapszabály aláírása előtt befizessék a részvényeik ellenértékét, ami nyilvánvalóan fogalmi képtelenség.
A társaság a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A gazdasági társaságok működésére, az alaptőke-emelésére, a részvényesek vagyoni hozzájárulásának teljesítésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz szabályozást.
A 210. § (1) bekezdés a) pontja szerint a részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették.
A 231. § (2) bekezdés j) pontja értelmében az alaptőke-emelés főszabályként a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
A 253. § az alaptőke-emelésre, illetőleg annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során az alapításra irányadó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni.
A 254. § (1) bekezdése értelmében a részvénytársaság alaptőkéje új részvények zártkörű forgalomba hozatalával is felemelhető.
A 255. § (1) bekezdése szerint az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni az alaptőke-emelés módját [a) pont], az alaptőke-emelés összegét [b) pont], a részvények névértéke vagy kibocsátási értéke befizetésének feltételeit [c) pont] is, míg a (2) bekezdés szerint a részvények átvételére feljogosított személyeket is.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy az új részvények forgalomba hozatalával történő alaptőke emelés esetén a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló részvényes befizetési kötelezettségére nézve a tőkeemelésről szóló közgyűlési határozat az irányadó.
Nincs azonban jogszabályi akadálya annak, hogy a részvényes a társaság alaptőke-emelési szándékának ismeretében, még az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési döntést megelőzően az általa átvenni kívánt részvények névértékének, kibocsátási értékének teljes ellenértékét, megjelölve, hogy a befizetés tőkeemelés céljából történik, a társaság pénzintézeti számlájára befizesse. Ha utóbb a befizetéssel összhangban álló közgyűlési határozat megszületik, a befizetés feltétele megvalósul, a társaság jogosulttá válik az összeg feletti rendelkezésre.
A cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásra, valamint a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A Ctv. 35. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklete II. 2. ca) pontja értelmében az alaptőke-emelés bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelemhez csatolandó a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a tőkeemelés meghatározott hányadának befizetéséről.
A 72. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a közhiteles cégnyilvántartás és a cég törvényes működésének biztosítása.
Az eljárás fő eseteit a 74. § (1) bekezdés sorolja fel. Így helye lehet akkor is, ha a cégjegyzéki adat jogsértő, illetve, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat [d) pont].
A 75. § szerint az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
A 81. § (1) és (6) bekezdése értelmében a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést törvénysértő működése esetén, a törvényes működés helyreállítása érdekében alkalmazhat.
Az adott ügyben a kérelmező egyrészt a 2008. február 25-én elhatározott tőkeemelés folytán bejegyzett jegyzett tőke, mint cégjegyzéki adat jogsértő voltára, másrészt a tőkeemelés végrehajtásával összefüggésben a társaság törvénysértő működésére hivatkozva kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást.
Az adott ügyben egyértelműen megállapítható volt, hogy a C. Ltd. részvényes az utóbb átvenni vállalt részvénycsomag névértékének teljes, 180 000 000 forint ellenértékét tőkeemelés címén átutalta a társaság Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett számlájára, kétségtelenül korábban, mint ahogy a formális határozat megszületett. A társaság számára átutalt összeg azonban mindvégig, a tőkeemelésre vonatkozó határozat meghozataláig, illetve azt követően is, a tőkeemelés végrehajtásáig változatlanul a társaság rendelkezésére állt, a társaság pénzintézeti számláján, - ezzel ellentétes adat nem merült fel, ilyet a kérelmező sem állított -, az összeg felett pedig a társaság a határozattal tőkeemelés címén rendelkezési jogot szerzett.
A már kifejtettek szerint önmagában a befizetés határozathozatalt megelőző megtörténte nem tette a tőkeemelés végrehajtását, ennél fogva a társaság működését, és a jegyzett tőkére vonatkozó cégjegyzéki adatot jogsértővé, amint azt az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította.
A pénzintézeti igazolásból a befizetés jogcíme kétséget kizáróan kitűnik, az összhangban áll az utóbb meghozott határozattal, tévesen hivatkozott ezért a kérelmező fellebbezésében is arra, hogy a befizetés más jogcímen történt.
Az elsőfokú bíróság tehát helytállóan utasította el kérelmet.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 43.036/2012/2.)