adozona.hu
BH 2012.9.229
BH 2012.9.229
Az illetékmentesség törvényi feltétele, hogy a vagyonszerző az általa megvásárolt telken felépített építmény vonatkozásában a használatbavételi engedély jogosultja legyen [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 2005. évi XXVI. tv. 28. §, 61. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. július 23-án megvásárolta a kerületi ingatlan-nyilvántartásban 5169 helyrajzi számon jegyzett ingatlant 650 000 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződésben rögzítve vállalta, hogy az ingatlanon 4 éven belül lakóházakat épít, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjának az alkalmazásával a vagyonszerzési illeték megfizetése alóli mentesítését kérte.
A Főpolgármesteri Hivatal Fővárosi Illetékhivatala a 2003. októ...
BH 2012.9.229 Az illetékmentesség törvényi feltétele, hogy a vagyonszerző az általa megvásárolt telken felépített építmény vonatkozásában a használatbavételi engedély jogosultja legyen [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 2005. évi XXVI. tv. 28. §, 61. §].
A felperes 2003. július 23-án megvásárolta a kerületi ingatlan-nyilvántartásban 5169 helyrajzi számon jegyzett ingatlant 650 000 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződésben rögzítve vállalta, hogy az ingatlanon 4 éven belül lakóházakat épít, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjának az alkalmazásával a vagyonszerzési illeték megfizetése alóli mentesítését kérte.A Főpolgármesteri Hivatal Fővárosi Illetékhivatala a 2003. október 13. napján kelt fizetési meghagyásával a felperest 65 003 000 Ft visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezte, az illeték megfizetésének határidejét - figyelemmel a vagyonszerző által vállalt beépítésre - 4 évre felfüggesztve. A felperes részéről 2008. július 31-én átvett felhívásában azonban arról tájékoztatta a felperest, hogy megkereste a területileg illetékes építésügyi hatóságot, amelynek válaszirata alapján megállapította, hogy a 4 éves feltételes illetékmentesség határideje alatt az ingatlanbeépítési kötelezettségének nem tett eleget, az ingatlanon építési engedélyt, továbbá használatbavételi engedélyt a R. L. P. S. út I. Kft. (a továbbiakban: építtető) kért és kapott.
A felperes a 2008. december 8. napján kelt kérelmében az előírt illeték törlését kérte arra hivatkozással, hogy az ingatlan beépítése megtörtént, a vagyonszerzésének idején hatályban volt törvényi rendelkezések szerint pedig nem volt követelmény, hogy az illetékmentességhez a használatba vételi engedélynek a vagyonszerző nevére kell szólnia. Az Itv. 26. §-ának (2) bekezdését módosította az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról megalkotott 2005. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 28. § (2) bekezdése, azonban e törvényt csak a hatályba lépését követően (2005. május 10.) illeték kiszabásra bejelentett ügyekben kellett alkalmazni. Így azon - a módosítással előírt - rendelkezés, hogy a lakóház felépítését a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző nevére szóló jogerős használatba vételi engedéllyel kell igazolni, saját vagyonszerzésére nem vonatkozik. Hivatkozott továbbá arra, hogy az építtetővel, mint bizományossal 2004. március 2. napján megkötött bizományosi szerződésben abban állapodott meg, hogy az ingatlanon "az építés engedélyeztetéséhez, kivitelezéséhez, társasházzá alakításához és a lakóparkban található lakások értékesítéséhez szükséges szolgáltatások vonatkozásában a szükséges szerződéseket, ide értve a lakások értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződéseket is megkösse, illetve a lakópart létrehozásához szükséges egyéb cselekményeket, illetve nyilatkozatokat határidőben megtegye". A bizományosi szerződés alapján az építtető által megszerzett valamennyi jog így, mint megbízót őt illeti meg.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2009. január 12. napján kelt 9866944295 bárkódszámú határozatával felperesnek az illeték visszatérítése/törlése iránti kérelmét elutasította. Döntését az Itv. 26. § (1) és (2) bekezdései, 79. § (1) bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint az adózó nem szerepel az építtetők között, nevére nem szól használatbavételi engedély, ezért a kérelmét el kellett utasítani.
A felperes fellebbezésében a kérelmében foglaltakat fenntartva tájékoztatta a hatóságot arról, hogy a használatba vételi engedély (személyében jogosultkénti) kiegészítése iránt az építésügyi hatóságnál kérelmet terjesztett elő, amelynek elbírálásáig kérte illetékügye felfüggesztését.
A Budapest Főváros XI. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési Osztálya a 2009. február 9. napján kelt határozatával felperesnek az építtető nevére kiadott jogerős használatbavételi engedély kiegészítése iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint használatbavételi engedélyt csak az építtető kérhet és kaphat. A használatbavételi engedély kiadása után az építtető nevének átírására, illetve az építtetők nevének kiterjesztésére már nincs jogszabályi lehetőség.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. május 29. napján kelt határozatával az illeték törlése iránti kérelmet elutasító elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) bizományosi szerződést szabályozó 507. §-a alapján megállapította, hogy a bizományi szerződés egy közvetítő szerződés, a bizományos és egy harmadik személy között jön létre, így a megbízónak a szerződésből sem jogai, sem kötelezettségei nem fakadnak. Nem helytálló tehát a felperes azon érvelése, hogy a bizományosi szerződés alapján illetékmentes lenne.
A másodfokú eljárás felfüggesztése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. §-ának (1) bekezdése alapján nem indokolt, mivel a feltételes illetékmentesség véglegessé válásának feltételei megállapíthatóak, a törvényi előírások nem teljesültek, így az ügy érdemi eldöntése nem függ más előzetes kérdés elbírálásától. Amennyiben azonban felperes fellebbezése folytán az építési/használatbavételi engedélyezések körében kiegészítésre kerülne sor, úgy arra hivatkozással az adózó az Itv. 80. §-a alapján kérheti a vagyonszerzési illeték törlését, illetve megfizetése esetén annak, valamint az időközben felszámított késedelmi pótléknak a visszatérítését.
Kiemelte, hogy nem a szerzés jogcíme, továbbá felperes részéről a tulajdonosi volta a releváns az illetékmentesség körében, hanem az építtetői minőség. A felperes építtetői minősége pedig nem nyert igazolást, így ebből adódóan nem részesülhet illetékmentességben.
Az alperes rögzítette határozatában, hogy a Mód. tv.-nek az Itv. 26. § (2) bekezdését módosító rendelkezéseit a Mód. tv. 61. § (4) bekezdése alapján azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő a Mód. tv. kihirdetéséig még nem telt el.
A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és illetékfizetési kötelezettségének törlését, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Keresetéhez mellékelte a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztályának 2009. június 25. napján kelt határozatát, amellyel az elsőfokú építési hatóságnak a használatbavételi engedély módosítása iránti felperesi kérelmet elutasító határozatát helybenhagyta.
Álláspontja szerint az adóhatóságok határozataikat az Itv. 26. §-ának (1) és (2) bekezdései téves értelmezésével és alkalmazásával hozták meg, ugyanis a jogalkotó a lakóház felépítését kívánta a mentességgel kedvezményezni, méghozzá a vagyonszerző számára. Tulajdonosi minősége egyértelmű a tulajdoni lap alapján. A másodfokú építésügyi hatóság határozatban rögzítette, hogy az ingatlanon felépített építmények felperesi tulajdont képeznek, ebből következően az ingatlan általa, mint tulajdonos által beépítésre került. A bizományosi szerződés szerint, a Ptk. 507. §-ában foglaltakra figyelemmel, tulajdonosként építtetőnek is minősül a rendelkezése alatt álló ingatlanon.
Hivatkozása szerint jogsértő az alperes azon megállapítása, hogy a használatbavételi engedély kiegészítése iránti kérelmének a jogerős elbírálása nem volt előkérdése az illetékügyének.
A per során a felperes bejelentette, hogy az építési engedélynek a (személyében építtetőkénti) kijavítása érdekében 2009. június 11-én kérelmet terjesztett elő, amelyet az elsőfokú építésügyi hatóság a 2009. szeptember 24-én kelt határozatával elutasított. E határozattal szemben benyújtott fellebbezése folytán eljárt másodfokú építésügyi hatóság a 2010. december 8-án meghozott 50BP-485/5/2010. ügyszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az építési illetve használatbavételi engedélyek kiegészítése/kijavítása tárgyában meghozott határozatok bíróság általi felülvizsgálata iránt pereket kezdeményezett a Fővárosi Bíróságon, amelyek mikénti eldöntése a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. §-ának (2) bekezdése alapján az illetékper előkérdésének minősülnek, ezért kérte a per tárgyalásának felfüggesztését.
Az elsőfokú bíróság a perben alperes, illetve felperes vonatkozásában jogutódlást állapított meg, illetve a per tárgyalásának felfüggesztésére, jogegységi és alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére irányuló felperesi kérelmeket elutasította.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az alperes az Itv. 26. § (1) és (2) bekezdése alapján a rendelkezésre álló tényállás függvényében jogszerű döntést hozott. Álláspontja szerint a per tárgyalásának felfüggesztésére nem volt jogszabályi lehetőség, ugyanis a hatóság határozatát a meghozatalakor fennálló tények alapján hozza meg, így annak jogszerűségét a későbbiek során eshetőlegesen bekövetkező változások nem érintik.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelme teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte. Lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat, álláspontja szerint az Itv. 26. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat teljesítette, így megilleti az illetékmentesség. Kifejtette, miszerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon nem vette figyelembe, hogy már a közigazgatási eljárás felfüggesztésének hiánya miatt jogsértő az alperesi határozat.
Az építésügyi határozatokkal, a közhiteles tulajdoni lappal igazolta az ingatlan beépítését, a felépítmény tekintetében pedig vagyonszerző, csatolta tehát mindazokat a dokumentumokat, amely az építtetői minőségét igazolja. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség anyagi jogi feltételét teljesítette, mint vagyonszerző az ingatlant lakóházzal 4 éven belül beépítette. Az illetékmentesség eljárásjogi feltétele is teljesült a bizományosi szerződés alapján, ugyanis az ingatlan vonatkozásában a javára szóló építésügyi engedélyekkel rendelkezett. Fenntartott jogi álláspontja szerint a Mód. tv.-nyel módosított Itv. 26. § (2) bekezdése vonatkozásában nem alkalmazható.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria hivatalos tudomása szerint a felülvizsgálati eljárás befejeződését megelőzően a Fővárosi Bíróság felperes kereseteit az építési illetve a használatbavételi engedély kijavítása/kiegészítése iránti kérelmeit elutasító közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben meghozott jogerős ítéleteivel elutasította.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes vagyonszerzése időpontjában hatályos Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A (2) bekezdés értelmében ha a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Az Itv. 87. §-ának (2) bekezdése értelmében ha a törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
E jogszabályhelyek alapján ahhoz, hogy a felperes vagyonszerzése illetékmentes legyen (az egyéb törvényi feltételek teljesítése mellett) az is szükséges, hogy a lakóház felépítését az illetékhivatalnak igazolja. Konkrétan az is meghatározott a (2) bekezdésben, hogy az igazolás milyen okirattal teljesíthető: a felépített lakóházra vonatkozó használatbavételi engedéllyel. A használatbavételi engedélyt - törvényi lehetőség hiányában - nem pótolja bizományosi szerződés, a tulajdonviszonyokra pedig a felek eltérő jognyilatkozatot nem tettek.
Az Itv. 26. §-ának (2) bekezdése helyére 2005. május 10-i hatállyal a Mód. tv. 28. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezést léptette: "Az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését."
Az Itv. 26. §-ának módosított (2) bekezdése alkalmazhatóságáról a Mód. tv. 61. §-ának (1) és (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy e törvénynek az Itv.-t módosító rendelkezéseit - a (3)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket a törvény hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra, vagy amelyek e törvény hatálybelépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására. E törvénynek az Itv. 26. §-a (2) bekezdését megállapító rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő - visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától - e törvény kihirdetéséig még nem telt el.
A felperes által megkötött adásvételi szerződés illetékkiszabásra történő benyújtásától: 2003. július 24-től számított, a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő utolsó napja 2007. július 24-e, amely a Mód. tv. hatályba lépésének időpontját: 2005. május 10-ét követő időpont. A felperes vonatkozásában tehát a 4 éves határidő a Mód. tv. hatályba lépéséig még nem telt el, így illetékügyében az Itv. 26. §-ának a Mód. tv.-nyel hatályba léptetett 26. §-ának (2) bekezdése alkalmazandó.
A felperes, mint vagyonszerző a lakóház felépítését a nevére szóló jogerős használatbavételi engedélynek a benyújtásával nem igazolta, az illetékmentesség törvényes feltételét tehát nem teljesítette. A terhére kiszabott, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték törlésére irányuló kérelmét ezért a hatóság jogszerűen utasította el.
A Kúria álláspontja szerint a lakóház felépítését az Itv. 26. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a Mód. tv. 28. §-ának (2) bekezdésével hatályba léptetett rendelkezést megelőző szabályok alapján sem lehetett a vagyonszerző személyétől eltérő, más személy részére megadott használatbavételi engedéllyel igazolni. A mentesség feltételét, a megszerzett ingatlanon lakóház építését, a vagyonszerzőnek kellett teljesítenie, és azt, hogy az építő a vagyonszerző volt, illetve a lakóházat megépítette, a nevére szóló használatbavételi engedéllyel kellett igazolnia. A felperes tehát az Itv.-nek a Mód. tv. hatályba lépése előtti 26. § (2) bekezdésében előírt feltételeinek sem felelt meg, ugyanis az általa kezdeményezett, az építési, használatbavételi engedélyek kijavítására/kiegészítésére irányuló eljárások számára nem kedvező határozatokkal fejeződtek be, így sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben a nevére szóló használatbavételi engedélyt nem tudott bemutatni.
A Legfelsőbb Bíróság a perbelivel azonos jogkérdésben a Kf. II. 29.613/1999/4., Kfv. I. 35.209/200/6., Kfv. II. 39.290/2007/5., Kfv. I. 35.342/2008/3., Kfv. I. 39.144/2008/4., Kfv. V. 35.058/2011/4. számú ítéleteiben azonos döntést hozott.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. V. 35.476/2011.)