adozona.hu
BH 2012.9.226
BH 2012.9.226
Ha a részvénytársaság felügyelőbizottságának létszámát a felére csökkenti, - amelyből a dolgozók létszámára tekintettel két fő munkavállalói küldött volt - az üzemi tanácsnak intézkedni kell a korábbi dolgozói tagok visszahívásáról és új felügyelő bizottsági tag jelöléséről. Amennyiben az üzemi tanács a szükséges intézkedéseket a visszahívás és új jelölés tekintetében nem teszi meg, továbbá a társaság erre vonatkozó javaslatára sem tesz észrevételt, úgy kell tekinteni, hogy a társaság által javasolt visszah
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek az alperesi beavatkozó a részvényese.
A 2009. szeptember 11-én kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szerint, az alperes gazdasági társaságnál működő felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb hat tagból áll. Az említett egységes szerkezetű alapító okirat 3. számú melléklete azt tartalmazza, hogy a hattagú felügyelőbizottság tagjainak - akik között a felperes is felsorolást nyert - megbízatása ...
BH 2012.9.226 Ha a részvénytársaság felügyelőbizottságának létszámát a felére csökkenti, - amelyből a dolgozók létszámára tekintettel két fő munkavállalói küldött volt - az üzemi tanácsnak intézkedni kell a korábbi dolgozói tagok visszahívásáról és új felügyelő bizottsági tag jelöléséről. Amennyiben az üzemi tanács a szükséges intézkedéseket a visszahívás és új jelölés tekintetében nem teszi meg, továbbá a társaság erre vonatkozó javaslatára sem tesz észrevételt, úgy kell tekinteni, hogy a társaság által javasolt visszahívást és az új tag jelölését elfogadja. Az ily módon történt visszahívás és új tag választása nem jogszabálysértő [2006. évi IV. tv. (továbbiakban: 2006. évi Gt.) 31. §, 36. §, 39. §].
Az alperes egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek az alperesi beavatkozó a részvényese.A 2009. szeptember 11-én kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szerint, az alperes gazdasági társaságnál működő felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb hat tagból áll. Az említett egységes szerkezetű alapító okirat 3. számú melléklete azt tartalmazza, hogy a hattagú felügyelőbizottság tagjainak - akik között a felperes is felsorolást nyert - megbízatása 2010. december 31-éig illetve a visszahívásig szól.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak éves átlagban a 200 főt meghaladó létszámára tekintettel, az alperesnél működő központi üzemi tanács a 2007. október 29-én tartott ülésén 2 főt - köztük a felperest - munkavállalói küldöttként a felügyelői bizottsági tagságra kijelölt.
A 2009. október 5-én kelt 42/280/2009. számú alapítói határozattal az alperesi beavatkozó módosította az alperes alapító okiratát. A módosítás értelmében a felügyelő bizottság tagjainak létszámát 3 főre csökkentette. E módosítást megelőzően, a szándékáról, a 2009. július 14-én kelt levelével értesítette a központi üzemi tanács elnökét. Mind ebben, mind a 2009. augusztus 13-i levelében kérte a címzett intézkedését a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) 38. § (1) bekezdésére utalással, miszerint a felügyelőbizottság tagjainak 1/3-a lehet csak munkavállalói küldött. Felhívta, hogy a felügyelő bizottsági létszám 3 főre csökkentése miatt, tegyen javaslatot a korábban kijelölt munkavállalói küldöttek visszahívására, nevezze meg az új munkavállalói küldöttet. A központi üzemi tanácsnak az intézkedés megtételétől való elzárkózását követően az alperes, a 2009. november 4-én írt újabb levelében arról adott tájékoztatást, hogy az alapszabály módosításnak megfelelő, törvényes működés biztosítása érdekében, 2009. november 12-ével visszahívja a felügyelőbizottságból a munkavállalói küldötteket. A központi üzemi tanács együttműködése hiányában, 2009. november 13-ától, a névsorban előbb álló munkavállalói küldöttet fogja a felügyelő bizottság tagjává választani. Amennyiben az említett időpontig a központi üzemi tanács a javaslatát a visszahívásra, illetve a kinevezésre előterjeszti, annak megfelelően fog intézkedni. A központi üzemi tanácsnak az ismertetett felhívásra való nyilatkozata elmulasztása miatt, 2009. november 12-én az alperes részvényes a 45/280/2009. számú határozattal a felperest a felügyelő bizottsági tisztségéből, másik két taggal együtt, visszahívta, és ezzel a felügyelő bizottsági taglétszámot az alapító okirat módosításában megjelöltnek megfelelően csökkentette.
A cégbíróság mind a 2009. október 5-i alapító okirat módosítást, mind a felperes felügyelő bizottsági tagságának megszűnését a cégjegyzékbe bejegyezte.
A felperes a 2009. december 14-én előterjesztett keresetében - a 2006. évi Gt. 45. § (2) bekezdése alapján - a felügyelő bizottsági tagsági tisztségére utalással, a 2009. november 12-én kelt 45/2008/2009. számú alapítói határozatnak a személyét érintő munkavállalói felügyelő bizottsági tagságból való visszahívásról rendelkező döntés hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a támadott határozat a 2006. évi Gt. 39. § (6) bekezdését sérti. Az üzemi tanács javaslata nélkül ugyanis, a 2006. évi Gt.-ben meghatározott, a felperes személyét érintő kizáró ok hiányában nem volt lehetőség a felügyelő bizottsági tisztségéből való visszahívásra.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az alperes érdekében részvényese a perbe beavatkozott és ugyancsak a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesi keresetet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokai szerint az alperesnek a 2009. november 4-én írt levele alapján - a központi üzemi tanács nyilatkozata hiányában - azt kellett vélelmezni, hogy az említett szerv egyetértett a felperesnek a 2006. évi Gt. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszahívásával. Az alperes, a támadott határozat meghozatala előtt, két esetben is tájékoztatta a központi üzemi tanács elnökét a felügyelőbizottság létszámának csökkentése miatti intézkedések szükségességéről. A 2009. november 4-én kelt levelében azt is közölte, hogy javaslattétel hiányában melyik felügyelő bizottsági tag tisztségét fogja visszahívással megszüntetni. Az alapító okirat módosításnak megfelelő törvényes működés biztosítása érdekében ezért, a másodfokú bíróság úgy ítélte, hogy a legfőbb szerv jogosult volt rendelkezési jogával élve, a központi üzemi tanács hallgatását a levélben megjelölt személy visszahívására vonatkozó javaslatként értékelni, és a felperes felügyelő bizottsági tagságát megszüntetni.
A felperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresettel támadott alapítói határozatnak a felperes visszahívásáról szóló részben való hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a jogerős ítélet a 2006. évi Gt. 39. § (6) bekezdését sérti. Vitatta, hogy a központi üzemi tanács kifejezett javaslata hiányában az alperes alapítója jogosult volt a felperes felügyelő bizottsági tagságát visszahívással megszüntetni. Iratellenesnek tartotta azt a másodfokú bírósági megállapítást, hogy a központi üzemi tanács - hallgatólagosan - javaslatot tett a felperes visszahívására. Állította, a megelőző levelezésekből egyértelműen kitűnik, hogy a munkavállalói tagokkal szembeni kizáró ok fennállásának hiánya miatt, a központi üzemi tanács következetesen elzárkózott a visszahívással kapcsolatos javaslat megtételétől.
Az alperes és az alperesi beavatkozó a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő.
A felperes a felülvizsgálati kérelemben részben a munkavállalói küldöttek visszahívásáról szóló 2006. évi Gt. 39. § (6) bekezdésének, részben - a beadványának tartalma szerint - a Pp. 206 § (1) bekezdésének megsértését, azaz a tényállásnak a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével történő megállapítását, sérelmezte.
A Kúria az alperesi beavatkozó és a központi üzemi tanács között folytatott levelezések alapján úgy ítélte meg, hogy a másodfokú bíróság nem tévedett, amikor a 2009. november 4-i levél tartalma alapján, arra vonatkozó válasz hiányában arra következtetett, hogy a felperes felügyelőbizottságból való visszahívásához az üzemi tanács hallgatólagosan hozzájárult. Az alperesi beavatkozó ugyanis egyértelműen közölte: a 2006. évi Gt. 38. § (1) bekezdése szerinti törvényes működés biztosítása érdekében, a módosított alapító okirat alapján a munkavállalói küldöttek számát csökkenteni fogja az üzemi tanácsnak a 2006. évi Gt. 39. § (6) bekezdése szerinti, a visszahívásra illetve az új küldöttre vonatkozó javaslata hiányában is. Ennek módjáról is tájékoztatta a címzettet, miszerint a névsorban hátrább álló munkavállalói küldött felügyelő bizottsági tagságát fogja megszüntetni. A felperes nem bizonyította, hogy e levélben írt, tervezett intézkedéssel szemben a központi üzemi tanács az elnöke útján az egyet nem értését, vagy tiltakozását bejelentette volna. Kirívóan okszerűtlennek nem lehet tekinteni a másodfokú bíróságnak a levelezések alapján megállapított ténybeli következtetését. A munkavállalói küldöttek visszahívását ellenző véleménnyel szemben, az érintett félnek a legutolsó, alperes által írt levélben foglaltakkal szembeni hallgatása, a visszahívásra vonatkozó javaslattételként értékelhető volt, mivel az alperesnek a jogszabálysértő állapotot meg kellett szüntetnie.
A Kúria korábban hozott több eseti döntésében már kifejtette, hogy a bizonyítékok felülmérlegelésére - a kirívóan okszerűtlen mérlegelést kivéve - nincs mód.
Mindezekre tekintettel a felperes által állított anyagi jogi és eljárási jogi szabályok megsértése nem volt megállapítható. A Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogszabályoknak megfelelő, eljárási szabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet hatályában fent kellett tartani.
(Kúria Pfv. X. 21.212/2011.)